Putyin kiírja magát a történelemből, az USA-ból kulturális imperializmus jön, az EU pedig kiüresedik, felszámolja legitimitását – erről is beszélt Schmidt Mária a jobboldali seregszemlén.
Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója beszédével folytatódott a CPAC Hungary második napja. A kommunista világnézet számára a nemzeti identitás nem volt fontos, csak az osztályharc – kezdte Schmidt. A Szovjetunióban is jó szovjetekké akarták nevelni a különböző népeket, ám végül a nemzeti identitás darabokra szaggatta a Szovjetuniót. Az ukránok ellenállását is az teszi erőssé, hogy hazájukért, függetlenségükért, szuverenitásukért harcolnak. A második világháború végén először a nácik, majd a szovjetek szállták meg Magyarországot. A török, a Habsburg, majd a szovjet uralom alatt is megtartottuk identitásunkat, nyelvünket és kultúránkat.
Amikor úgy éreztük, a nép léte veszélyben van, fellázadtunk és szembeszálltunk a leigázóinkkal.
1956 volt az egyetlen felkelés, ahol a felkelők nem jobb körülményekért lázadtak, hanem mert fuldokoltak az elnyomástól. Szabadságot és nemzeti függetlenséget követeltek. Ez volt a magyar nemzet harmadik találkozása az orosz hadsereggel. A Szovjet Birodalom külső és belső válsága a nyolcvanas években már látható volt. Ronald Reagan személyében lett olyan elnöke az USA-nak, amely le akarta győzni a gonosz birodalmát. George H. W. Bush 1989 nyarán hazánkba látogatott, és híres Kossuth téri beszédében arról biztosított bennünket, hogy szemben 1956-tal, Amerika ezúttal nem hagy cserben minket. Visszaszereztük szabadságunkat és nemzetünk függetlenségét – jelentette ki Schmidt.
Ennek harminckét éve. Majdnem félszáz évig éltünk egy kétpólusú világban, és keveset tudtunk a túloldalról, mert a tükör torzított. 1989 után jöttek a csalódások, kiábrándultunk. Mi a vasfüggöny mögött már a hetvenes években végeztünk a marxizmussal, és azt hittük, a kommunista eszmét is eltemethetjük a rendszerváltással. Pedig Augusto Del Noce olasz filozófus már 1989-es halála előtt jelezte, hogy bár a marxizmus Kelet-Európában kimúlt, a Nyugaton már átvette a hatalmat.
Del Noce arról is szólt, hogy a marxizmus lényege a nihilizmus és a materializmus, hiszen a magántulajdon felszámolása csak a másodlagos része.
Erre először Kínában jöttek rá, ahol már a hetvenes években a neoliberális politikára cserélték fel a tervgazdaságot, de a marxizmus többi részét megtartották. Ez az egyveleg lett azóta általános a Nyugaton. A mai neoliberális marxisták ugyanúgy hisznek a tökéletes társadalomban, de ez nem a kizsákmányolásmentes kommunizmus, hanem egy technologizmus, melyet a szakértőkrácia vezet. Ez az újraértelmezett marxizmus teljes győzelmet aratott nyugaton, egyenesen valláspótlékká vált – mondta Schmidt.
Kilépve Jalta árnyékából tehát olyan világba kerültünk, ahol rossz néven vették tőlünk, hogy antimarxisták vagyunk. A nyugatiak az egykori állampárt vezetőiből toborozták szolgálóikat, mi pedig, akik addig szemben álltunk a kommunistákkal, egyszerre csak megtűrt személyek lettünk. A kommunistáktól felvásárolták a magyar médiát, és mindenhol bebetonozták a régi marxista gárdát. Bár az első választást antikommunista tömb nyerte, de csak kormányzott, nem volt hatalmon, hiszen minden a posztkommunisták kezében maradt, és ebben a Nyugat segített. Ők pedig olyan rutinnal szolgálták új uraikat, mint anno a szovjeteket.
Az elmúlt 12 évben újra magyar kézbe kerültek a közszolgáltatások, a média és a bankok fele, ez megerősítette szuverenitásunkat.
De az EU birodalommá akar alakulni, úgy hiszi, a nemzeti szuverenitás szavatossága lejárt. Az uniós bürokraták föderalizáló szándékai mögött korábban a német érdekeket láttuk, de most, a háború idejére már olyan önjárókká lettek, hogy önszorgalomból rendelik alá az európai érdekeket a nemzetközi lobbiknak és érdekeknek. A bürokraták „idegen érdekek kijáróivá alacsonyodtak le”. Németország eltűnt a térképről politikai, katonai és gazdasági értelemben, mert identitását már feladta. Elitjének nincs tekintélye, így véleménye nem is számít. Nem volt még olyan német kancellár, akit annyira semmibe vettek volna, mint a mostanit, pedig ’89 előtt csak fél országot képviseltek – jelentette ki Schmidt.
Az oroszok szörnyű háborújukkal újra akarják játszani a hidegháború végét, vissza akarják kapni, ami szerintük az övé.
Putyin a múltat akarja kiigazítani. Nem a világot akarja megváltoztatni, még csak nem is az erőviszonyokat, hanem újra akarja írni a történelemkönyveket, pedig épp most iratkozik ki Európából.
Az új veszély a határainknál van, és Magyarország szuverenitását veszélyezteti. Az USA-ra mindig támaszként és barátként tekintettünk, de most olyan hiperprogresszív Pax Americana tornyosodik fölénk, melyről Trump alatt azt hittük, hogy már végleg a múlté.
Trump programja arról szólt, hogy nem lesz több demokráciaexport. Most azonban a Biden-kormány még a rossz emlékű Obama-éveken is túltesz kulturális imperializmusával és kíméletlen birodalmasító politikájával.
Európa jólétet és egyenlő döntéshozatalt ígért, de most fegyverszállításról és szankciókról beszél. Ezek a szankciók a mi gazdaságunkat teszik tönkre, de közben az oroszoknak nem fájnak. Energiahiány, munkahiány, infláció, élelmiszerhiány, eltörlik az európai jólétet... A vétójogot fel akarják számolni, az EU pedig a saját legitimitásával játszik: ha feladja a békét és a prosperitást, mi marad, és az kinek kell majd? Hazánk erősen képviseli érdekeit a NATO-n és az EU-n belül, ez néha kényelmetlen, de erre kötelez szuverenitásunk védelme, hiszen a szabadságot nem adják ingyen.
A Fidesz fővárosi elnöke szerint Karácsony Gergely a képesség hiányát palástolja azzal, hogy mindenből egy főváros-kormány ellentétet kreál. A politikus mindenkit arra buzdított a Mandiner Klubest csütörtöki alkalmán, hogy vegye ki a részét a harcból.
Nem finomkodott az orosz külügyminiszter.
Az amerikai elnök közös sajtóértekezletet tartott Keir Starmer brit miniszterelnökkel.
Anne Applebaum szerint kegyetlenül bánik a meghódított területek lakosságával Putyin.
A Die Welt tudósítása szerint „autokrata” a kormányfő, de „szembetűnő a jólét”, „jó a képzési rendszer” és világszínvonalú az innováció. A helyzet több mint érthetetlen tehát. Francesca Rivafinoli írása.
Az eseménydús hadgyakorlaton még egy esetleges atomtámadás forgatókönyvét is begyakorolták.
Több százan gyűltek össze, hogy gyertyát gyújtsanak a napokban meggyilkolt amerikai konzervatív aktivista emlékére.
A csapatkapitány, a tíz évvel ezelőtti kijutásban is szerepet vállaló Rábl János két gólpasszt adott.
