Schmidt Mária a CPAC-en: Az EU a saját legitimitásával játszik

Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója beszédével folytatódott a CPAC Hungary második napja. A kommunista világnézet számára a nemzeti identitás nem volt fontos, csak az osztályharc – kezdte Schmidt. A Szovjetunióban is jó szovjetekké akarták nevelni a különböző népeket, ám végül a nemzeti identitás darabokra szaggatta a Szovjetuniót. Az ukránok ellenállását is az teszi erőssé, hogy hazájukért, függetlenségükért, szuverenitásukért harcolnak. A második világháború végén először a nácik, majd a szovjetek szállták meg Magyarországot. A török, a Habsburg, majd a szovjet uralom alatt is megtartottuk identitásunkat, nyelvünket és kultúránkat.

1956 volt az egyetlen felkelés, ahol a felkelők nem jobb körülményekért lázadtak, hanem mert fuldokoltak az elnyomástól. Szabadságot és nemzeti függetlenséget követeltek. Ez volt a magyar nemzet harmadik találkozása az orosz hadsereggel. A Szovjet Birodalom külső és belső válsága a nyolcvanas években már látható volt. Ronald Reagan személyében lett olyan elnöke az USA-nak, amely le akarta győzni a gonosz birodalmát. George H. W. Bush 1989 nyarán hazánkba látogatott, és híres Kossuth téri beszédében arról biztosított bennünket, hogy szemben 1956-tal, Amerika ezúttal nem hagy cserben minket. Visszaszereztük szabadságunkat és nemzetünk függetlenségét – jelentette ki Schmidt.

Ennek harminckét éve. Majdnem félszáz évig éltünk egy kétpólusú világban, és keveset tudtunk a túloldalról, mert a tükör torzított. 1989 után jöttek a csalódások, kiábrándultunk. Mi a vasfüggöny mögött már a hetvenes években végeztünk a marxizmussal, és azt hittük, a kommunista eszmét is eltemethetjük a rendszerváltással. Pedig Augusto Del Noce olasz filozófus már 1989-es halála előtt jelezte, hogy bár a marxizmus Kelet-Európában kimúlt, a Nyugaton már átvette a hatalmat.

Erre először Kínában jöttek rá, ahol már a hetvenes években a neoliberális politikára cserélték fel a tervgazdaságot, de a marxizmus többi részét megtartották. Ez az egyveleg lett azóta általános a Nyugaton. A mai neoliberális marxisták ugyanúgy hisznek a tökéletes társadalomban, de ez nem a kizsákmányolásmentes kommunizmus, hanem egy technologizmus, melyet a szakértőkrácia vezet. Ez az újraértelmezett marxizmus teljes győzelmet aratott nyugaton, egyenesen valláspótlékká vált – mondta Schmidt.  

Kilépve Jalta árnyékából tehát olyan világba kerültünk, ahol rossz néven vették tőlünk, hogy antimarxisták vagyunk. A nyugatiak az egykori állampárt vezetőiből toborozták szolgálóikat, mi pedig, akik addig szemben álltunk a kommunistákkal, egyszerre csak megtűrt személyek lettünk. A kommunistáktól felvásárolták a magyar médiát, és mindenhol bebetonozták a régi marxista gárdát. Bár az első választást antikommunista tömb nyerte, de csak kormányzott, nem volt hatalmon, hiszen minden a posztkommunisták kezében maradt, és ebben a Nyugat segített. Ők pedig olyan rutinnal szolgálták új uraikat, mint anno a szovjeteket.

De az EU birodalommá akar alakulni, úgy hiszi, a nemzeti szuverenitás szavatossága lejárt. Az uniós bürokraták föderalizáló szándékai mögött korábban a német érdekeket láttuk, de most, a háború idejére már olyan önjárókká lettek, hogy önszorgalomból rendelik alá az európai érdekeket a nemzetközi lobbiknak és érdekeknek. A bürokraták „idegen érdekek kijáróivá alacsonyodtak le”. Németország eltűnt a térképről politikai, katonai és gazdasági értelemben, mert identitását már feladta. Elitjének nincs tekintélye, így véleménye nem is számít. Nem volt még olyan német kancellár, akit annyira semmibe vettek volna, mint a mostanit, pedig ’89 előtt csak fél országot képviseltek – jelentette ki Schmidt. 

Az oroszok szörnyű háborújukkal újra akarják játszani a hidegháború végét, vissza akarják kapni, ami szerintük az övé.

Az új veszély a határainknál van, és Magyarország szuverenitását veszélyezteti. Az USA-ra mindig támaszként és barátként tekintettünk, de most olyan hiperprogresszív Pax Americana tornyosodik fölénk, melyről Trump alatt azt hittük, hogy már végleg a múlté.

Trump programja arról szólt, hogy nem lesz több demokráciaexport. Most azonban a Biden-kormány még a rossz emlékű Obama-éveken is túltesz kulturális imperializmusával és kíméletlen birodalmasító politikájával.

Európa jólétet és egyenlő döntéshozatalt ígért, de most fegyverszállításról és szankciókról beszél. Ezek a szankciók a mi gazdaságunkat teszik tönkre, de közben az oroszoknak nem fájnak. Energiahiány, munkahiány, infláció, élelmiszerhiány, eltörlik az európai jólétet... A vétójogot fel akarják számolni, az EU pedig a saját legitimitásával játszik: ha feladja a békét és a prosperitást, mi marad, és az kinek kell majd? Hazánk erősen képviseli érdekeit a NATO-n és az EU-n belül, ez néha kényelmetlen, de erre kötelez szuverenitásunk védelme, hiszen a szabadságot nem adják ingyen.