Mi romlott el Amerikában?

Amerika ébredése címmel jelent meg Joshua Mitchell, a Georgetown Egyetem professzorának könyve az MCC Pressnél, ennek bemutatóját tartották meg az MCC Scrutonban, beszélgetőtársai Mártonffy Balázs, az NKE Amerika Kutatóintézetének igazgatója és Stephen Sholl, az MCC vendégoktatója voltak.

A könyv szerzője elmondta, hogy Amerika protestáns gyökerei máig meghatározók, még akkor is, ha az emberek egyre kevésbé járnak templomba. Amerika alapítói a kezdetektől fogva hittek abban, hogy az emberek természete bűnös –

Mitchell szerint sokan beszélnek az amerikai identitás megóvásáról, de az identitásról való beszéd csak manapság divatos. Az idősebbek emlékezhetnek rá, hogy néhány évtizeddel ezelőtt senki sem beszélt erről. Mitchell maga libanoni és walesi felmenőkkel rendelkezik – az, hogy valaki erről tud, rendben van.

De manapság sokan pusztító módon használják az identitás szót, egyfajta kapcsolat leírására, mégpedig a jó és rossz között. Az identitás-politika egyes csoportokat fő elnyomóként nevezi meg, más csoportokat pedig elnyomottként, akik minél távolabb próbálnak lenni az előbbiektől.

Ez a szerző szerint ijesztő, mivel nem lehet jó képességű embereket nevelni, ha mindenki csak azzal foglalkozik, hogy mi az identitása és mennyire van elnyomva. Ráadásul sokan azt hiszik, hogy a „tisztáknak” van joga csak szólni, és a „bűnösöknek” hallgatniuk kell. „Ez nagyon rossz egy liberális társadalomban, mint Amerikában”. Szerinte ez a nyelvezet a templomokban talán legitim, de nem a politikában.

Joshua Mitchell

Mártonffy rámutatott, hogy az identitás valamivel szembeni meghatározása haszontalan, de akár veszélyes is lehet. Sholl szerint sokan beszélnek arról, hogy a „liberalizmus egy vallás”, de nem magyarázzák meg, mire gondolnak, szemben Mitchell könyvével.

Mitchell egyáltalán nem akarja megvédeni a faji politikát, mivel a „vér és talaj” elve veszélyes alap a nemzetépítéshez. Ő inkább a kultúrát javasolja közös alapnak. A protestáns felfogás szerint az ember sosem tudja törleszteni bűneit Isten felé, ezért Jézusnak kellett ezt megtennie.

Mitchell szerint azonban nem fog itt megállni a baloldali identitáspolitika, és ha egyszer „megtisztította” a világot a fehér férfi bűneitől, új áldozat után fog nézni. Ennek már lehet is látni jeleit a „Karen-mémek” terén: a következő ellenség a középosztálybeli fehér nő lesz. Őket Mitchell szerint a vallásos fekete férfiak követhetik.

A baloldal úgy érvelt, hogy a polgári jogokból következnek a női jogok, abból a melegjogok, abból pedig a transz jogok. Utóbbinak viszont már feltétele, hogy a nő és férfi szigorú kategóriáit lebontsuk. Ha ezt nem tesszük meg, akkor a heteronormativitás „bűnébe” esünk.

Márpedig felmérések szerint ebben a „bűnben” a fekete amerikai férfiak 80 százaléka osztozik: szerintük a férfi férfi, a nő nő, és még az egyházban is bíznak.

Mitchell szerint az identitáspolitika felíveléséhez kellett a keresztény gyökerek meglazulása is, ez főleg a vietnámi háború után volt. Az emberiség mindig szenvedett a „bűn” és a „tisztaság” fogalmával, és ha ezt az egyházak már nem magyarázzák meg, majd megmagyarázza más. A hagyományos egyházak nem adtak többé választ ezekre az alapvető emberi kérdésekre,

1989 után ráadásul Amerika egyeduralkodóvá vált, többé már nem kellett részt vennie a nemzetek versenyében, és ezért ráérnek ilyen kérdésekkel foglalkozni, nem kell más nemzetekkel küzdeniük.

Ha majd Amerika „élet-halál harcot” fog vívni vezető posztjáért, akkor majd nem az alapján adják az állást valakinek, hogy milyen kisebbséghez tartozik, hanem az alapján, hogy jól látja-e el a feladatát. „Ha majd a történelem folytatódik, az identitáspolitika is szét fog esni”.

Fotó: Unsplash, Gyurkovits Tamás (MCC)