Hogyan szedi szét a woke ideológia és az identitáspolitika az Egyesült Államokat? És miként jelentheti a történelem visszatérése a woke korszak végét? Az MCC könyvbemutatóján jártunk!
2022. május 26. 15:01
p
21
4
66
Mentés
Amerika ébredése címmel jelent meg Joshua Mitchell, a Georgetown Egyetem professzorának könyve az MCC Pressnél, ennek bemutatóját tartották meg az MCC Scrutonban, beszélgetőtársai Mártonffy Balázs, az NKE Amerika Kutatóintézetének igazgatója és Stephen Sholl, az MCC vendégoktatója voltak.
A könyv szerzője elmondta, hogy Amerika protestáns gyökerei máig meghatározók, még akkor is, ha az emberek egyre kevésbé járnak templomba. Amerika alapítói a kezdetektől fogva hittek abban, hogy az emberek természete bűnös –
és a mai baloldal is hasonló módon hisz abban, hogy maga Amerika bűnös.
Mitchell szerint sokan beszélnek az amerikai identitás megóvásáról, de az identitásról való beszéd csak manapság divatos. Az idősebbek emlékezhetnek rá, hogy néhány évtizeddel ezelőtt senki sem beszélt erről. Mitchell maga libanoni és walesi felmenőkkel rendelkezik – az, hogy valaki erről tud, rendben van.
De manapság sokan pusztító módon használják az identitás szót, egyfajta kapcsolat leírására, mégpedig a jó és rossz között. Az identitás-politika egyes csoportokat fő elnyomóként nevezi meg, más csoportokat pedig elnyomottként, akik minél távolabb próbálnak lenni az előbbiektől.
„Manapság felmehetsz az internetre, megnézheted »elnyomott-pontjaidat«, és megtudhatod, mennyire vagy bűnös vagy ártatlan”.
Ez a szerző szerint ijesztő, mivel nem lehet jó képességű embereket nevelni, ha mindenki csak azzal foglalkozik, hogy mi az identitása és mennyire van elnyomva. Ráadásul sokan azt hiszik, hogy a „tisztáknak” van joga csak szólni, és a „bűnösöknek” hallgatniuk kell. „Ez nagyon rossz egy liberális társadalomban, mint Amerikában”. Szerinte ez a nyelvezet a templomokban talán legitim, de nem a politikában.
Joshua Mitchell
Mártonffy rámutatott, hogy az identitás valamivel szembeni meghatározása haszontalan, de akár veszélyes is lehet. Sholl szerint sokan beszélnek arról, hogy a „liberalizmus egy vallás”, de nem magyarázzák meg, mire gondolnak, szemben Mitchell könyvével.
Mitchell egyáltalán nem akarja megvédeni a faji politikát, mivel a „vér és talaj” elve veszélyes alap a nemzetépítéshez. Ő inkább a kultúrát javasolja közös alapnak. A protestáns felfogás szerint az ember sosem tudja törleszteni bűneit Isten felé, ezért Jézusnak kellett ezt megtennie.
Az identitáspolitika hasonló módon a fehér heteroszexuális emberre helyezi a világ össze bűnét, és őt akarja feláldozni.
Mitchell szerint azonban nem fog itt megállni a baloldali identitáspolitika, és ha egyszer „megtisztította” a világot a fehér férfi bűneitől, új áldozat után fog nézni. Ennek már lehet is látni jeleit a „Karen-mémek” terén: a következő ellenség a középosztálybeli fehér nő lesz. Őket Mitchell szerint a vallásos fekete férfiak követhetik.
A baloldal úgy érvelt, hogy a polgári jogokból következnek a női jogok, abból a melegjogok, abból pedig a transz jogok. Utóbbinak viszont már feltétele, hogy a nő és férfi szigorú kategóriáit lebontsuk. Ha ezt nem tesszük meg, akkor a heteronormativitás „bűnébe” esünk.
Márpedig felmérések szerint ebben a „bűnben” a fekete amerikai férfiak 80 százaléka osztozik: szerintük a férfi férfi, a nő nő, és még az egyházban is bíznak.
Az identitáspolitika nagyon veszélyes a feketék számára is – szögezte le a szerző.
Mitchell szerint az identitáspolitika felíveléséhez kellett a keresztény gyökerek meglazulása is, ez főleg a vietnámi háború után volt. Az emberiség mindig szenvedett a „bűn” és a „tisztaság” fogalmával, és ha ezt az egyházak már nem magyarázzák meg, majd megmagyarázza más. A hagyományos egyházak nem adtak többé választ ezekre az alapvető emberi kérdésekre,
ezért az identitáspolitika kezdte megmagyarázni, kik a jók és kik a rosszak.
1989 után ráadásul Amerika egyeduralkodóvá vált, többé már nem kellett részt vennie a nemzetek versenyében, és ezért ráérnek ilyen kérdésekkel foglalkozni, nem kell más nemzetekkel küzdeniük.
Ha majd Amerika „élet-halál harcot” fog vívni vezető posztjáért, akkor majd nem az alapján adják az állást valakinek, hogy milyen kisebbséghez tartozik, hanem az alapján, hogy jól látja-e el a feladatát. „Ha majd a történelem folytatódik, az identitáspolitika is szét fog esni”.
Rodrigo Ballester, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének vezetője szerint „ami most történik, az olyan, mintha elkoboznák a nemzeti hatásköröket az európai értékekre való hivatkozással”.
Sok fiatal férfinek lett elege abból, hogy egyre több protestáns templom előtt lógnak a pride-zászlók és a Black Lives Matter transzparensek, ezért úgy érezték, lépniük kell.
A szolgálatok közlése szerint a nehéz időszakokban még többen csatlakoznak soraikba. Erre volt példa a vörösiszap-katasztrófa, az ukrajnai háború kitörését követő menekülthullám vagy idén ősszel a dunai árvíz.
Nagy tervezgető vagyok. Tervezgető és álmodozó. Ez az álmodozás nem egy jó hírű kifejezés, mert leginkább valami olyasmit értenek alatta, ami felesleges, értelmetlen és hiábavaló. Elálmodozgat az ember, na persze. De nagyon ráérsz!
p
0
0
0
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 66 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Krupp Skya
2022. május 27. 13:01
Ilyen sorosféle szélhámosok egész gyülevész csapata ezen mesterkedi, ráadásul a bomlott agyú Bartus is odament. köpködni a magyarokat.