Ki az a Robert Golob, aki győzelemre vezette a szlovén baloldalt?

Nyitófotón: Robert Golob (AFP)

A vágyvezérelt bezzegezésen túl viszonylag kevesen foglalkoztak a honi sajtóban azzal, ki is az az üzletember, aki legyőzte a szlovén politika sokat látott fenegyerekét, Janez Janšát, ráadásul úgy, hogy igen rövid idő alatt építette fel saját pártját.

Janša figurája ismert: már a nyolcvanas években aktív ellenzéki tevékenységet folytatott, le is tartóztatták a rendszer utolsó rándulásainál, alapítója, majd vezetője lett az egyik első ellenzéki pártnak, a Szlovén Demokratikus Uniónak. Az első szabad választások után hatalomra jutó Peterle-kormány védelmi tárcáját vitte, megvívta a győzedelmes tíznapos háborút a jugoszláv haderővel, magyarán aktívan részt vett az ország függetlenségének kivívásában. Pártja felbomlása után nem sokkal az egyébként jobbközép irányultságú szocdem párt (Szlovén Szociáldemokrata Szövetség) élén találjuk, amelyet saját képére formált, majd átnevezett Szlovén Demokrata Pártra (SDS), amely nevet ma is viseli. Bár Janša vasárnap vereséget szenvedett a választásokon,

Vele szemben pedig a sajtó narratívája szerint megjelent a semmiből egy Amerikát-járt üzletember, és megverte. A kampánytémákkal és erőviszonyokkal korábbi cikkünkben foglalkoztunk, ezeket nem kívánjuk utólag újra kivesézni, koncentráljunk inkább Robert Golob karakterére.

A friss, fiatal erőként feltüntetett, ám 55 éves politikus az olasz határ melletti Šempeter pri Gorici nevű kisvárosban született – a kevesebb mint 4000 lelket számláló település különlegessége, hogy nem csak számos profi futballistának is szülővárosa, de ráadásul a jelenlegi elnök, a szintén balos Borut Pahor is itt született.

Golob végzettségére nézve villamosmérnök, a Ljubjanai Egyetemen végzett, e szakterületen doktori fokozatot is szerzett.

A Ljubjanai Egyetemen tanársegédként kezdte 1997-ben, az Európai Unió energiapolitikájáért felelős csapatba is felvételt nyert, majd kipróbálta magát a szlovén politikában szakpolitikusként: az ezredfordulón egy esztendőt a Gazdasági Minisztérium energiaügyi államtitkáraként tevékenykedett. Majd, miközben a biznisz világa felé fordult nagyobb erőkkel, továbbra sem tartott nagyobb távolságot a politikától. Részben saját szülővároskájában maradt a képviselőtestület tagja, másrészt viszont a szintén üzletember szerb-szlovén Zoran Janković egykori ljubjanai polgármesterrel bútorozott össze, akinek Pozitív Szlovénia nevet viselő balközép pártjában tevékenykedett. 

Mivel Janković ellen éppen korrupcióellenes eljárás indult, a szerb-szlovén politikus lemondott a pártban minden funkciójáról 2013 elején, helyette Alenka Bratušek lett a párt vezetője, aki a Janšáék bizalmi szavazáson való megbuktatása után került első női miniszterelnökként kormányra.

noha kritikusai azzal fogadták, hogy „regnálása nem lesz hosszabb, mint a szoknyái” (annyiban lett igazuk, hogy végül hasonlóképpen nem választáson köszönt le, mint ahogy jutott hatalomra: miután a Pozitív Szlovénia élére visszakerült Janković, lemondott). Utóbb megalapította saját mozgalmát, Alenka Bratušek Pártját, amelynek alelnöki székét Robert Golob foglalta el azonnal, és tartotta is melegen évek hosszú során át.

Végül januárban – körülbelül azzal egy időben, hogy az úgynevezett KUL-koalícióba tömörülő baloldali ellenzék utolsó kísérletet tett Janša kormányának bizalmatlansági indítvánnyal való megdöntésére – Golob a szlovén sajtó szerint hivatalosan is reaktiválta magát.

Megszerezte egy viszonylag kicsi zöldpárt, a Zöld Akciók Pártjának vezetését,

Ugyanakkor referenciaként a GEN-I nevű vállalatot, amelyet másfél évtizedig vezetett, hozta fel arra, hogy bizonyítsa vezetői kompetenciáját. „Nekünk van a legmagasabb profitrátánk, a legalacsonyabb áraink, a legmagasabb béreink és nulla adósságunk, és egy csomó pénzünk van a bankban. El tudjátok képzelni, milyen országban élhetnénk, ha mindezt Szlovéniára is alkalmaznánk?” – tette fel a kérdést.

Golob emellett gyakran kiállt a megnyirbált költségvetésű civil szervezetek mellett. Bejáratott kapcsolatainak és tisztes pénzügyi hátterének köszönhetően Golob viszonylag hamar maga köré gravitálta az említett civilszervezeteket és a KUL-koalíciót. Hamarosan a felmérések szerint is a legnépszerűbb szlovén politikai párttá vált a Szabadság Mozgalom.

amelyek tüntetéseit és egyéb megmozdulásait ugyancsak támogatta, és kiállt a Janšáék által lecserélt múzeumi vagy pedagógiai szakszolgálati vezetők mellett, valamint a környezetvédelem fontosságát is hangsúlyozta.

Bár Golob háromgyermekes családapa, családját tudatosan távol tartotta a nyilvánosságtól, ahogy fizetésére vonatkozó kérdésekre is rendszeresen kitérő választ adott – feltehetőleg magas számjegyű jövedelme rendszeres bírálat tárgya is volt a jobboldali sajtóban, ahogy hírbe hozták egy romániai számlanyitással is, amivel a korrupcióra érzékeny szlovén társadalomban próbáltak hatást gyakorolni.

Ezzel szemben patetikus mondatai kimondottan jól rezonáltak a sajtóban: „ha egy közösségben élsz, nem tehetsz úgy, mintha nem érdekelne, mi történik az otthonodon kívül. Hozzá kell járulnod a közös jóhoz, nem a saját érdekedben, hanem a gyermekeidében”. Illetve, győzelme után, hogy „visszavezeti Szlovéniát a szabadsághoz”.