Alig ötven évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy kitörjön a porosz–osztrák háború 1866-ban, amelynek a tétje az volt, hogy ki egyesítse a német területeket. Addigra azonban Ausztria már teljesen Rothschildék, azaz a magánbank bűvkörébe került. A győztes Poroszország lett, amely szuverén állam volt. E győzelemnek köszönhetően porosz vezetéssel jött létre a német egység, amelyből azonban a magánbank ellenőrzése alatt álló Ausztriát kihagyták. A poroszoknak ráadásul nem tetszett az a felállás, hogy kiszívják a frissen megalakult államból az életerőt a hitelezésen és más pénzügyi konstrukciókon keresztül: Bismarck saját, immár aranyalapú pénzt bocsátott ki, és hasítani kezdett a német gazdaság. No, ezt nem lehetett hagyni. A magánpénz urainak persze nem volt és ma sincs saját hadseregük, nem tudnak és nem is akarnak maguk háborúzni. Megtették ezt helyettük a tőlük függő, nekik eladósodott államok. Először korlátozott, nemzetek közötti háborúkkal, forradalmakkal, majd a XX. században a pénzhatalom terjeszkedését szolgáló két világháborúval.
De az utóbbi száz év már inkább a Fed korszaka?
Ó, igen. A Bank of England szerepét fokozatosan átvette a szintén magánbankként működő, amerikai székhelyű, 1913-ban alapított Federal Reserve System (Fed), amely az USA nemzeti bankjának szerepét is betölti, egyben a dollár kibocsátója.”
Nyitókép: Anton Denisov / Sputnik / Sputnik via AFP