„Álldogálunk a kórház folyosóján, és várjuk, hogy a nővér kihozza az elhunyt után ott maradt holmikat. A holmikat egy fekete nejlonzsákban adják át. A pizsamája, a szemüvege, a telefonja, a pohara, a törülközője. Tárgyak.” Hangoscikk-sorozatunk tizenkettedik része.
Amikor a politikusok pisztollyal mászkálnak a rendezvényeken és fellöknek minket a kérdéseink miatt, akkor elgondolkodik az ember, hogy feladja a riporteri munkát. Móna Márk írása.
Az ex-elnököt korábban megkéselték, kérdés, hogy van-e összefüggés.
Szívfacsaró gondolatok.
Ha a baloldal valakit „Hitler reinkarnációjának” kiált ki, képesek örülni az illető halálának – mutatott rá.
Ha adakozunk egy kórháznak, az nem az egészségügy összeomlásának a jele. Sőt, a leggazdagabb országokban a legnagyobb a jótékonykodási kedv. Az adomány a bőség jele, nem a hiányé. Magyarországon pedig a milliárdos fejlesztések mellé érkezik szívből jövő segítség. Sebestyén Géza írása.
Fordulat a közvéleményben.
A baloldali influenszer a Tisza Párt politikusát sajnáltatja, miközben tudomást sem vesz arról, Ruszin-Szendi Romulusznak milyen agresszív megnyilvánulásai voltak az utóbbi időben.
