„Az újabb kihívásokra a liberális paradigma már nem képes választ adni” – mondta másfél évvel ezelőtt a baloldal új államfőjelöltje, Róna Péter lapunknak.
Róna Pétert lapunk 2020 májusában azt követően kereste meg, hogy a felhatalmazási törvény körül politikai csatározások közepette a Klubrádiónak azt nyilatkozta: a liberalizmus korszaka véget ért, történelmi tapasztalatok alapján arra számít, hogy a rend igénye miatt megerősödnek a diktatórikus törekvések, eljön egy másik éra, egy „barbár civilizációs forma” – és ezt a trendet képviseli Magyarországon szerinte Orbán Viktor.
A közgazdász-professzort először arról kérdeztük, hogy szerinte miért bukott meg világszerte a liberális paradigma, illetve miért vesztette el befolyását Magyarországon a liberális modell? Róna úgy vélte, hogy a II. világháború után a fejlett világban a liberalizmus egy egységes paradigmát alkotott, működőképes volt, mert a kor felmerülő problémáira megoldásokat tudott ajánlani. A trend az ezredfordulótól kezdve tört meg. „A környezeti problémák, a kapitalizmus válsága, a 2008-as válság, a társadalmi igazságtalanságok, a kettészakadt társadalom problematikája, aztán a menekültválság –
ezekre a kihívásokra a liberális paradigma már nem képes választ adni”
– vélekedett Róna Péter.
Magyarországon rövid életű volt a lelkesedés e paradigma iránt: társadalmi támogatottságot azért nem tudott szerezni, mert bár a gazdag elit nagyon szerette volna meghonosítani, „a magyar társadalom kulturális gyökerei nem erre a modellre mutattak, nem volt erre fogékony”. Az oxfordi professzor egyetértett lapunk felvetésével, miszerint a kiábránduláshoz hozzájárulhatott a népszerűtlen magyar liberális kormányzati gyakorlat is, de szerinte az is, hogy a felkészületlen liberális politikusok az elveket nem tudták átültetni a gyakorlatba az államigazgatásban.
„A liberalizmusnak, bár szekuláris filozófia, a fogalmi gyökerei a kereszténységből erednek.
Magyarország azonban nem keresztény ország, ez egy pogány ország”
– folytatta váratlan fordulattal Róna, hozzátéve: a keresztény világnézet és kultúra nem tudott gyökeret verni itt, Szent István ráerőszakolta a keresztény vallást a magyar társadalomra, a magyar kereszténység így alapvetően hatalompárti lett, és szerinte nincs meg benne az elesettek iránti szolidaritás, együttérzés, ami az igazi kereszténységet jellemzi.
Arra kérdésre, hogy koronavírus-járvány utáni időszakra miért egy „nehéz és sötét korszakot” vizionál, miért nem egy megújulást, úgy válaszolt: történelmi tapasztalat az, hogy amikor egy paradigma összeomlik, akkor az azt követő káoszból „demokratikus eszközökkel soha nem teremtettek életképes berendezkedést”, abból csak egy diktatúra képes rendet vágni. Róna Péter szerint a rendszerváltás utáni Magyarországon gyorsan világossá ált, hogy a liberalizmus nem tud releváns megoldásokat nyújtani, így szerinte
A Mandiner kérdésére, miszerint az ellenzék 2020-ban vágyvezérelt módon abban reménykedett, hogy Orbán Viktor a járványkezelésbe fog belebukni, azt válaszolta: Magyarországon a kaotikus helyzetre adott válasz a központi hatalom és a hatalomgyakorlás erősítése volt, a hatalom korlátozásához szükséges új paradigma pedig még nem létezik, az ellenzéknek ugyanis nincs alternatív paradigmája. „Amíg nincs új paradigma, az emberiség – ameddig csak lehet – próbál a régihez ragaszkodni” – fogalmazott Róna. A közgazdász-professzor akkor arról beszélt: Orbánt kevesebben szeretik, mint két-három évvel ezelőtt, de
„nem látok olyan általános hangulatot, amely az ő bukásához, leváltásához vezetne”
– tette hozzá.
Arra a felvetésre, hogy a káoszra való reakcióként nemcsak a nemzetállamokban alakulhatnak ki diktatórikus berendezkedések, hanem szupranacionális szervezetek is koncentrálhatnak jogköröket a tagok szuverenitásából elvonva, így ezen a szinten is megjelenhet a diktatórikus irányítás veszélye, a magyar közgazdász azt felelte: nem tart ettől, mert szerinte még ha a nemzetállamok hatalma és mozgástere csökken is,
A Karantén-interjú sorozatunkban megjelent beszélgetésben a koronavírus-válság várható gazdasági következményeiről is kérdeztük az akkor a vesztegzár miatt Somogy megyei kúriáján rekedt közgazdászt. Róna Péter felhívta a figyelmet, hogy a jelenlegi európai rendszert két alrendszer három forrásból tartotta fenn: az egyik az eladósodás (ennek mértéke régóta nagyobb, mint a GDP növekedéséé), a másik 2008 óta a likviditás bővítése, a harmadik pedig a környezet lerablása. „Most mind a háromnak vége. Egyikben sincs több: a piacok nem fognak elfogadni további eladósodást, a likviditás bővítése szintén piaci akadályokba ütközik, a környezet lerablása pedig már előrehaladott állapotban van” – magyarázta a közgazdász.
Róna szerint a válságok idején – mint amilyen a pandémia is –
ugyanis ez a helyzet az államokra is „életveszélyes”. Az oxfordi professzor azonban úgy látta, hogy a magyar kormány a kaotikus helyzetet elsősorban korrupcióra használja fel, „nem azzal foglalkozik, hogy miként alakítsa át a társadalmat, hanem azzal, hogy az általa kiválasztottak számára milyen előnyöket biztosítson” – fogalmazott.
Lapunk utolsó kérdése az volt, van-e bármilyen erkölcsi tanulsága a járványidőszaknak. Róna Péter erre azt válaszolta, hogy vallásos katolikusként, egy domonkos rend által felügyelt oxfordi college tanáraként a válság üzenete szerinte az, hogy „az olyan életmód, amely megpróbálja felülírni a Teremtést, megpróbálja kisajátítani azt a saját önző céljai számára, az az életmód meg fogja bosszulni magát”.
Nyitókép: Róna Péter beszél az Ökopolisz Alapítvány Költségvetési kerekasztal című beszélgetésen 2012 végén
fotó: MTI
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Világfelfogások, sőt a háború és a béke pártja között kell majd döntenünk. Látjuk a körülöttünk zajló eseményeket, halljuk a nyugati vezetők, köztük a NATO-főtitkár riasztó mondatait, amelyek apáink, nagyapáink háborús emlékeit idézik. Ebben a helyzetben a polgári oldalnak, a nemzeti kormánynak óriási a felelőssége.
Amerika új Európa politikájában több ponton visszaköszönnek a magyar miniszterelnök meglátásai, ami nem jósol szép jövőt az Unió vezetésének.
Egy laza csevegés, egy kis könnyed vita! Csütörtökön is újra itt a Vekker a Mandiner reggeli élő műsora! Mondd el te is a véleményedet, és oszd meg a két műsorvezetőnkkel!
A kormányfő szerint egy ilyen lépés már a háborús részvétel kategóriája.
Fényes jövő előtt áll a magyar alumíniumipar.
Merz, Tusk és a többiek minden eddiginél mélyebbre süllyedtek.
Minden napra jut egy kataton őrjöngés Nárcinál. Most épp egy újságot akar bezúzatni.
Bajnai? Miért ne? Megnyerő külsejű, joviális személyiség, halkan, indulatok nélkül beszél, kerek mondatokban fogalmaz, járása dallamos.
