Mit gondolt Róna Péter 2020-ban az ellenzékről és Orbánról?

Róna Pétert lapunk 2020 májusában azt követően kereste meg, hogy a felhatalmazási törvény körül politikai csatározások közepette a Klubrádiónak azt nyilatkozta: a liberalizmus korszaka véget ért, történelmi tapasztalatok alapján arra számít, hogy a rend igénye miatt megerősödnek a diktatórikus törekvések, eljön egy másik éra, egy „barbár civilizációs forma” – és ezt a trendet képviseli Magyarországon szerinte Orbán Viktor.

A közgazdász-professzort először arról kérdeztük, hogy szerinte miért bukott meg világszerte a liberális paradigma, illetve miért vesztette el befolyását Magyarországon a liberális modell? Róna úgy vélte, hogy a II. világháború után a fejlett világban a liberalizmus egy egységes paradigmát alkotott, működőképes volt, mert a kor felmerülő problémáira megoldásokat tudott ajánlani. A trend az ezredfordulótól kezdve tört meg. „A környezeti problémák, a kapitalizmus válsága, a 2008-as válság, a társadalmi igazságtalanságok, a kettészakadt társadalom problematikája, aztán a menekültválság –

– vélekedett Róna Péter.

Magyarországon rövid életű volt a lelkesedés e paradigma iránt: társadalmi támogatottságot azért nem tudott szerezni, mert bár a gazdag elit nagyon szerette volna meghonosítani, „a magyar társadalom kulturális gyökerei nem erre a modellre mutattak, nem volt erre fogékony”. Az oxfordi professzor egyetértett lapunk felvetésével, miszerint a kiábránduláshoz hozzájárulhatott a népszerűtlen magyar liberális kormányzati gyakorlat is, de szerinte az is, hogy a felkészületlen liberális politikusok az elveket nem tudták átültetni a gyakorlatba az államigazgatásban.  

„A liberalizmusnak, bár szekuláris filozófia, a fogalmi gyökerei a kereszténységből erednek.

– folytatta váratlan fordulattal Róna, hozzátéve: a keresztény világnézet és kultúra nem tudott gyökeret verni itt, Szent István ráerőszakolta a keresztény vallást a magyar társadalomra, a magyar kereszténység így alapvetően hatalompárti lett, és szerinte nincs meg benne az elesettek iránti szolidaritás, együttérzés, ami az igazi kereszténységet jellemzi.

Arra kérdésre, hogy koronavírus-járvány utáni időszakra miért egy „nehéz és sötét korszakot” vizionál, miért nem egy megújulást, úgy válaszolt: történelmi tapasztalat az, hogy amikor egy paradigma összeomlik, akkor az azt követő káoszból „demokratikus eszközökkel soha nem teremtettek életképes berendezkedést”, abból csak egy diktatúra képes rendet vágni. Róna Péter szerint a rendszerváltás utáni Magyarországon gyorsan világossá ált, hogy a liberalizmus nem tud releváns megoldásokat nyújtani, így szerinte

A Mandiner kérdésére, miszerint az ellenzék 2020-ban vágyvezérelt módon abban reménykedett, hogy Orbán Viktor a járványkezelésbe fog belebukni, azt válaszolta: Magyarországon a kaotikus helyzetre adott válasz a központi hatalom és a hatalomgyakorlás erősítése volt, a hatalom korlátozásához szükséges új paradigma pedig még nem létezik, az ellenzéknek ugyanis nincs alternatív paradigmája. „Amíg nincs új paradigma, az emberiség – ameddig csak lehet – próbál a régihez ragaszkodni” – fogalmazott Róna. A közgazdász-professzor akkor arról beszélt: Orbánt kevesebben szeretik, mint két-három évvel ezelőtt, de

– tette hozzá.

Arra a felvetésre, hogy a káoszra való reakcióként nemcsak a nemzetállamokban alakulhatnak ki diktatórikus berendezkedések, hanem szupranacionális szervezetek is koncentrálhatnak jogköröket a tagok szuverenitásából elvonva, így ezen a szinten is megjelenhet a diktatórikus irányítás veszélye, a magyar közgazdász azt felelte: nem tart ettől, mert szerinte még ha a nemzetállamok hatalma és mozgástere csökken is,

A Karantén-interjú sorozatunkban megjelent beszélgetésben a koronavírus-válság várható gazdasági következményeiről is kérdeztük az akkor a vesztegzár miatt Somogy megyei kúriáján rekedt közgazdászt. Róna Péter felhívta a figyelmet, hogy a jelenlegi európai rendszert két alrendszer három forrásból tartotta fenn: az egyik az eladósodás (ennek mértéke régóta nagyobb, mint a GDP növekedéséé), a másik 2008 óta a likviditás bővítése, a harmadik pedig a környezet lerablása. „Most mind a háromnak vége. Egyikben sincs több: a piacok nem fognak elfogadni további eladósodást, a likviditás bővítése szintén piaci akadályokba ütközik, a környezet lerablása pedig már előrehaladott állapotban van” – magyarázta a közgazdász.

Róna szerint a válságok idején – mint amilyen a pandémia is –

ugyanis ez a helyzet az államokra is „életveszélyes”. Az oxfordi professzor azonban úgy látta, hogy a magyar kormány a kaotikus helyzetet elsősorban korrupcióra használja fel, „nem azzal foglalkozik, hogy miként alakítsa át a társadalmat, hanem azzal, hogy az általa kiválasztottak számára milyen előnyöket biztosítson” – fogalmazott.

Lapunk utolsó kérdése az volt, van-e bármilyen erkölcsi tanulsága a járványidőszaknak. Róna Péter erre azt válaszolta, hogy vallásos katolikusként, egy domonkos rend által felügyelt oxfordi college tanáraként a válság üzenete szerinte az, hogy „az olyan életmód, amely megpróbálja felülírni a Teremtést, megpróbálja kisajátítani azt a saját önző céljai számára, az az életmód meg fogja bosszulni magát”.

Nyitókép: Róna Péter beszél az Ökopolisz Alapítvány Költségvetési kerekasztal című beszélgetésen 2012 végén

fotó: MTI