Hogyan lehet a nemzeti identitást és a hazaszeretetet átadni a gyerekeknek a mai korban? Az MCC Budapest Summit nemzetközi konferenciáján ezekre a kérdésekre is keresték a választ.
Az oktatás szerepe a nemzeti identitás formálásában címmel tartották meg az MCC Budapest Summit első napjának utolsó beszélgetését. A meghívott vendégek Ofir Haivry, a Herzl Intézet alelnöke; Josh Hammer, a Newsweek véleményrovatának szerkesztője, az Edmund Burke Foundation munkatársa; Hélène de Lauzun francia történész, a The European Conservative munkatársa; Klaus Wolf, az Augsburgi Egyetem egyetemi tanára és Stumpf István egyetemi modellváltásért felelős kormánybiztos voltak. A moderátor Gallai Sándor, az MCC Társadalom- és Történelemtudományi Iskolájának vezetője volt.
A beszélgetés résztvevői először saját nemzeti identitásaikról fejtették ki gondolataikat. Wolf, aki korábban könyvet írt a bajor identitásról, kifejtette, hogy Bajorország a legősibb állam Németországban. A bajor identitás tehát nagyon fontos a helyieknek, nem szeretik, ha hozzányúlnak. De Lauzun szerint
Hammer az amerikai identitásról szólva a Függetlenségi Nyilatkozatot említette, mint az identitás egyik alapját, ez eltér az európai nemzeti vagy vallásos identitásoktól, de ez nem jelenti, hogy ne lenne amerikai hagyomány vagy életmód. Az izraeli Haivry szerint szerint a Biblia azt mondja, hogy a nemzet nem függ az államtól. A nemzetnek földje, hite, nyelve és törvényei vannak, és ez nem csak a zsidóságra igaz. Egyes helyeken a nemzet és az állam relatíve azonos fogalmak, de más helyeken korábban volt a nemzet, és csak aztán az állam, ilyen volt Izrael is. A két fogalom tehát nem teljesen azonos.
Stumpf István szerint a kommunizmus alatt tilos volt a nemzeti identitás fogalmában gondolkodni. Manapság az identitási forradalom időszakában élünk, és az identitások lecserélik a hagyományos eltéréseket a társadalomban. Korábban a munkásosztály volt fontos, most az úgynevezett progresszívek a kisebbségeket képviselik és az ő identitásukat. A nemzeti identitás, a család viszont egyre fontosabbak a konzervatív oldalon.
De Lauzun kifejtette: a 19. század volt Franciaországban az eszmei nemzet építésének ideje, mert tudták, hogy szintézisbe kell hozni a francia történelmet, a fő konszenzus a beszélt nyelv és a republikánus értékek, nem a vallás és a nemzeti háttér.
nemrég Macron is ezt mondta, pedig a francia kultúra évszázadokon át híres volt.
Az Egyesült Államokban sok vita van a bevándorlás értékeiről: Hammer Miamiban él, ahol lényegében másodlagos nyelv az angol, de szerencsére kicsit beszél spanyolul. Amerikában mindig finom egyensúly volt a különböző népek és hagyományaik között, de általánosságban nyilván angolul kéne beszélni. Hammer szerint ki lehetne jelenti, hogy a kormányzás nyelve igenis az angol. Persze szinte minden amerikai bevándorlók elnöke, ő is kelet-európai felmenőkkel rendelkezik. Az 1920-as évekig szabad bevándorlás volt, aztán moratórium jött, majd 1965 után ismét lazítás. Ez azért volt, mert úgy érezték, hogy az eddig érkezetteknek kell idő a beilleszkedésre. Ma sok fiatal konzervatív érzi azt, hogy nem lehet évente sok millió embert beengedni. Haivry szerint Izraelben nincs eltérés a nemzeti identitás és a vallás között. A zsidó vallásban a központ nem a zsinagóga, hanem a családi otthon. Izraelben a többség szekuláris, de mégis részt vesznek a vallásos ünnepeken, mint a nemzeti identitás részeiben.
Stumpf István szerint a magyar egy szabadságharcos nemzet, ez középkori hagyomány, amikor az oszmán terjeszkedés ellen védte a keresztény világot az ország. A trianoni katasztrófa nem törte meg a nemzeti identitást, ami érzelmi forrása az összetartásnak.
ezért is az egyik legfontosabb dokumentum a magyar alkotmány nem csak az itt élőknek, de a határon túliaknak is.
De Lauzun szerint Franciaországban az iskolák éppen leépítik a nemzeti identitást, ez különösen egyértelmű a történelemoktatás terén. Az állam nem oldhatja meg a nemzeti identitás kérdését, de a történelemórákon igenis lehet oktatni bizonyos dolgokat, például a kronológiát. Nincsen nemzeti identitás kronológia nélkül, ez segít megérteni, hogyan alakult ki Franciaország. Szintúgy fontos a történelmi alakok szerepe, tudni kell, kik tették a legtöbbet Franciaországért.
Hammer úgy látja: végső soron a szülőknek kellene eldönteniük, mit is tanulnak a gyerekek, Amerikában szerencsére van még beleszólásuk ebbe. Eközben nem lehet hagyni, hogy minden településen mást tanuljanak, mert így egy tákolmány lesz a végeredmény. Hammer hozzászólásában a kritikai fajelmélet betiltását és a hazaszeretet értékeinek oktatását javasolta. Szerinte az embereket érdekli a téma, nemrég Virginia államot ezzel az üggyel sikerült visszaszerezniük a republikánusoknak.
Az izraeli oktatás történelmileg magas színvonalú, ráadásul ezt a héber nyelv feltámasztása kísérte – véli Haivry. Manapság nagy divatja van az idő figyelmen kívül hagyásának, villanásokat mutatnak, de így nem lehet látni a teljes képet. Egy izraeli diák a teljes képből megtudhatja, hogy a bibliai történetek vagy a középkori zsidóság története az ő története is. A közoktatásban több tanterv van, a zsidóké és araboké részben eltér.
Stumpf szerint a magyar alaptantervről még zajlik a vita. Egy egyház, amikor átveszi a középiskolák egy részét, értékeket is átad, hiszen integrálják az oktatókat, akik egyetértenek a nemzeti és vallási értékekkel. Az biztos, hogy
és innen is lehet meríteni a nemzeti identitást.
Nyitófotó: MTI; konferenciafotó: MCC
Minden eddiginél frissebb és részletgazdagabb adatokkal teli gimnáziumi rangsorral jelentkezik az MCC az Oktatási Hivatallal együttműködve. Mitől jó egy iskola? Hol van egy gimnázium lelke? S miért hősök a pedagógusok? Többek között erre igyekeztek választ adni a MCC-OH Országos Gimnáziumi Rangsora kiadvány sajtótájékoztatóján.
Az üzleti, tudományos és közélet krémjétől tudhattuk meg, hogy a válságokat nem menedzselni, hanem megoldani kell.
„A valóság egy Isten által elmesélt történet”: Leo Strauss és a Alexandre Kojève vitájáról konferenciáznak az MCC-ben, egyben Lánczi Andrásék bemutatták új politikai filozófiai folyóiratukat, és a konzervatív filozófus Eric Voegelinről szóló kötetüket.
Amerikában egyre többen választják az egyházi intézményeket és a magánoktatást, mert már nem bíznak a hagyományos oktatási intézményekben.
A hazai felsőoktatás első külföldi rektorával a magyar akadémiai kultúráról, a nemzetközi együttműködésekről és a Híd-stratégia részleteiről beszélgettünk. Interjúnk.
Egy év után ismét felmérték a magyar vállalkozások helyzetét, az MCC kutatói idén is elkészítették jelentésüket több mint kétezer vállalkozás megkérdezésével, hogy képet kapjanak, milyen körülmények között működnek és mire számítanak. A jelentés a kormánynak is fontos kapaszkodó lehet.
„Mintha egy önjelölt Orbán Viktor beszédét hallottuk volna, aki történelemleckét tart.”
Milyen kár, hogy az internet a független és objektív cikkeket sem felejti el.
