Kövér László: Hibrid háborús ostrom alatt állnak erőforrásaink

„Nem akarunk keresztényellenes, gendermarxista kultúrában élni” – mondta Kövér László. Az Országgyűlés elnöke csütörtök délelőtt a Terror Háza Múzeum és a Szent István Intézet közös konferenciáján. A házelnök a rendezvény résztvevői előtt felhívta a figyelmet, már Sztálin is arról beszélt, hogy a lelkek gyártása fontosabb, mint a tankok gyártása, idézte Sztálint, azaz

A nyugati világban fennálló demokratikus rendet identitásellenes szellemi terrorizmus veszélyezteti, hangoztatta Kövér László. Az emberi identitásról szóló közgondolkodás felélénkülését mindannyian érezzük, a megváltoztatására tett kísérletek egyre hevesebb érzelmek kiváltó okaként vannak jelen. Az ember természetének átalakítására irányuló próbálkozások idején

az uralom érdekében, amely mögött nyers hatalmi érdekek állnak. 

Az éppen aktuális látszat dacára az államokra ma már nem másik államok jelentik a legnagyobb veszélyt, a legerősebb támadás a nem látható és nem elszámoltatható magánhatalmi csoportok részéről érkezik. Felhívta a figyelmet, hogy a világ 10 legnagyobb vállalatának nagyobb gazdasági ereje van, mint a 180 legerősebb független államnak (miközben az ENSZ összesen 193 független országot tart számon jelenleg).

A magánérdek érvényesítésének képessége nő, a közérdek érvényesítésének képessége pedig csökken – figyelmeztetett Kövér László. Az Országgyűlés elnöke hangsúlyozta, a folyamat különösen igaz Európára, ahol a helyi nagyvállalatok is teret veszítenek a kontinensen kívüli nagyvállalatokkal szemben.

Az erőforrások feletti rendelkezési jog megszerzése érdekében folytatott harc a magánhatalmak hibrid háborús ostroma által befolyásolt küzdelem. 

 – sorolta Kövér László. Ha a nemzeti tudat elenyészik, Európában megszűnik a legfontosabb államalkotó tényező, ezért az államok történelmi legitimitásukat veszíthetik, feloldódhatnak a magánuralmi érdekek tengerében. Figyelmeztetett arra is, a családok és nemi identitás elleni küzdelem szintén az önkény rendszerének kiépülését segíti, hasonlóan a vallási identitás ellen folytatott kortárs küzdelemhez.

„Ma éppen egy átalakítási kísérlet kezdetén vagyunk”, hívta fel a figyelmet, párhuzamot vonva a bolsevikok egykori stratégiája és a napjainkban kibontakozó stratégiák között. A házelnök szerint a történeti előzmények ismerete nélkül nem érthető meg az a célzott és tudatos agresszió, ami napjainkat jellemzi a nemzeti, nemi és vallási identitással szemben. 

A nyugati uralmi rend meghatározó értékvilága a keresztény morál és a nemzeti önmegvalósításban gyökerezett, és ezek biztosították a közösségi rendszerek alapjait is. Mára azonban a nyugati világban kialakultak és megerősödtek azok a szupranacionális tőkés és gazdasági csoportok, amelyek fölényre tettek szert, saját uralmi pozíciójukat pedig az uralmi rend teljes megváltoztatásával kívánják megerősíteni.

Ehhez posztkeresztény és posztnemzeti korszakba kívánják léptetni Európát, eltörölve az eddigi rendet és az Európai Egyesült Államok ernyője alá terelve a kontinens nemzeteit. A 21. század a bűntudatra épülő kultúra százada lesz, ha rajtuk múlik, mivel a jólét véges, a bűntudat azonban végtelen – fogalmazott Kövér László, majd rámutatott:

. Az új nyugati gazdasági rend a társadalmi fogyasztás jelentős differenciálódásával jár majd. 

Az ideológiának neve is van; transzhumanizmusnak hívhatjuk, mutatott rá Kövér László. Fluid identitást, azaz valójában identitásnélküliséget hirdet, figyelmeztetett, valamint keresztény önmegtagadást és nemzeti önfeladást követel. 

„Mi magyarok nem ilyen jövőt akarunk magunknak.

A bűntudat kultúrája helyett a felelősség kultúráját építjük” – hangsúlyozta a konferencia résztvevői előtt Kövér László. Az Országgyűlés elnöke szerint létkérdés, hogy ebben a küzdelemben képesek leszünk-e megvédeni a magyar állam szuverenitását. Ez nem csak az április 3-i választásoknak, hanem az előttünk álló távlati időszak feladata is, hívta fel a figyelmet. 

„Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk?” – tette fel a költői kérdést beszéde végén a házelnök. 

Nyitókép: Terror Háza Múzeum