„Nem akarunk keresztényellenes, gendermarxista kultúrában élni. A bűntudat kultúrája helyett a felelősség kultúráját építjük” – fogalmazott Kövér László Budapesten, a Terror Háza és a Szent István Intézet közös konferenciáján. Tudósításunk.
„Nem akarunk keresztényellenes, gendermarxista kultúrában élni” – mondta Kövér László. Az Országgyűlés elnöke csütörtök délelőtt a Terror Háza Múzeum és a Szent István Intézet közös konferenciáján. A házelnök a rendezvény résztvevői előtt felhívta a figyelmet, már Sztálin is arról beszélt, hogy a lelkek gyártása fontosabb, mint a tankok gyártása, idézte Sztálint, azaz
A nyugati világban fennálló demokratikus rendet identitásellenes szellemi terrorizmus veszélyezteti, hangoztatta Kövér László. Az emberi identitásról szóló közgondolkodás felélénkülését mindannyian érezzük, a megváltoztatására tett kísérletek egyre hevesebb érzelmek kiváltó okaként vannak jelen. Az ember természetének átalakítására irányuló próbálkozások idején
az uralom érdekében, amely mögött nyers hatalmi érdekek állnak.
Az éppen aktuális látszat dacára az államokra ma már nem másik államok jelentik a legnagyobb veszélyt, a legerősebb támadás a nem látható és nem elszámoltatható magánhatalmi csoportok részéről érkezik. Felhívta a figyelmet, hogy a világ 10 legnagyobb vállalatának nagyobb gazdasági ereje van, mint a 180 legerősebb független államnak (miközben az ENSZ összesen 193 független országot tart számon jelenleg).
A magánérdek érvényesítésének képessége nő, a közérdek érvényesítésének képessége pedig csökken – figyelmeztetett Kövér László. Az Országgyűlés elnöke hangsúlyozta, a folyamat különösen igaz Európára, ahol a helyi nagyvállalatok is teret veszítenek a kontinensen kívüli nagyvállalatokkal szemben.
Az erőforrások feletti rendelkezési jog megszerzése érdekében folytatott harc a magánhatalmak hibrid háborús ostroma által befolyásolt küzdelem.
– sorolta Kövér László. Ha a nemzeti tudat elenyészik, Európában megszűnik a legfontosabb államalkotó tényező, ezért az államok történelmi legitimitásukat veszíthetik, feloldódhatnak a magánuralmi érdekek tengerében. Figyelmeztetett arra is, a családok és nemi identitás elleni küzdelem szintén az önkény rendszerének kiépülését segíti, hasonlóan a vallási identitás ellen folytatott kortárs küzdelemhez.
„Ma éppen egy átalakítási kísérlet kezdetén vagyunk”, hívta fel a figyelmet, párhuzamot vonva a bolsevikok egykori stratégiája és a napjainkban kibontakozó stratégiák között. A házelnök szerint a történeti előzmények ismerete nélkül nem érthető meg az a célzott és tudatos agresszió, ami napjainkat jellemzi a nemzeti, nemi és vallási identitással szemben.
A nyugati uralmi rend meghatározó értékvilága a keresztény morál és a nemzeti önmegvalósításban gyökerezett, és ezek biztosították a közösségi rendszerek alapjait is. Mára azonban a nyugati világban kialakultak és megerősödtek azok a szupranacionális tőkés és gazdasági csoportok, amelyek fölényre tettek szert, saját uralmi pozíciójukat pedig az uralmi rend teljes megváltoztatásával kívánják megerősíteni.
Ehhez posztkeresztény és posztnemzeti korszakba kívánják léptetni Európát, eltörölve az eddigi rendet és az Európai Egyesült Államok ernyője alá terelve a kontinens nemzeteit. A 21. század a bűntudatra épülő kultúra százada lesz, ha rajtuk múlik, mivel a jólét véges, a bűntudat azonban végtelen – fogalmazott Kövér László, majd rámutatott:
. Az új nyugati gazdasági rend a társadalmi fogyasztás jelentős differenciálódásával jár majd.
Az ideológiának neve is van; transzhumanizmusnak hívhatjuk, mutatott rá Kövér László. Fluid identitást, azaz valójában identitásnélküliséget hirdet, figyelmeztetett, valamint keresztény önmegtagadást és nemzeti önfeladást követel.
„Mi magyarok nem ilyen jövőt akarunk magunknak.
A bűntudat kultúrája helyett a felelősség kultúráját építjük” – hangsúlyozta a konferencia résztvevői előtt Kövér László. Az Országgyűlés elnöke szerint létkérdés, hogy ebben a küzdelemben képesek leszünk-e megvédeni a magyar állam szuverenitását. Ez nem csak az április 3-i választásoknak, hanem az előttünk álló távlati időszak feladata is, hívta fel a figyelmet.
„Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk?” – tette fel a költői kérdést beszéde végén a házelnök.
Nyitókép: Terror Háza Múzeum
A Balatonfüreden immár nyolcadik alkalommal megszervezett Trust Summit konferencián kiderült, mi kell ahhoz, hogy a vállalatvezetők tartós versenyképességet érjenek el.
Ezúttal a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Ifjúsági Szervezete kapta a Fiatalok a Polgári Magyarországért Díjat, az elismerést szerdán adták át Budapesten.
Mohács olyan esemény, amelynek következményei évszázadokra formálták Magyarország és Közép-Európa történelmét.
Címvédés a Bajnokok Ligájában!
Az esemény célja, hogy új nézőpontokból mutassa be az 1526-os mohácsi vész korszakát.
Minderről és a generációs szegénység évtizedek óta sikertelen felszámolásáról is szó esett az Apor Vilmos Katolikus Főiskola által rendezett konferencián. Setényi Jánost, az MCC Tanuláskutató Intézetének vezetőjét kérdeztük az elhangzottak kapcsán.
Ezt a 16 évet már nem kapjuk vissza. De azt megtehetjük, hogy végre feltárjuk, mi történt.
Ki tudja, mivel van elfoglalva az ember a túlvilágon. Hogy mi ezen a világon jobbára mivel vagyunk elfoglalva, azt viszont látom. Győrffy Ákos írása.
