Benkő Tibor: „Nem ijesztgetni, hanem elrettenteni kell”

A miniszter előadásának középpontjában a honvédelmi és haderőfejlesztési program állt. Véleménye szerint alapvető nemzetpolitikai kérdés a kisebb területű és népességű országok esetében, hogy kizárólag nagyhatalmak katonai erejére támaszkodnak, vagy saját haderejüket is ütőképessé, az ország védelmének biztosítására alkalmassá képesek-e tenni.

Benkő Tibor kiemelte: minden időszakban a kor színvonalának és kihívásainak megfelelő honvédséget kell építeni. Ez a 2010 óta tartó időszakban a kormány számára különösen nagy kihívás volt, hiszen

– tette hozzá. Ennek a politikának az lett az eredménye, hogy 2010-től szinte az alapokról kellett újjáépíteni a honvédséget. 2010 a változás éve volt, amikor Magyarország feleszmélt és rájött: szüksége van egy erős hadseregre a jelen kihívásai közepette.

A kormány felismerte: szükség van nemzeti öntudatra. Szükség van arra is, hogy a fiatalok tudják: az, hogy van hazájuk, nem magától értetődő, hanem évszázadok véres küzdelmeinek eredménye. Magyarország nem tartozik a nagy országok közé, ezért különösen fontos, hogy elhivatott emberek, elhivatott fiatalok éljenek itt.

Benkő Tibor előadásában, illetve a hozzá intézett kérdésekre adott válaszai során többször is kitért az orosz-ukrán konfliktusra. Szerinte „ma egy háborús konfliktust megelőző helyzet alakult ki.” A miniszter aláhúzta: a jelen helyzetben felelősen kell viselkednünk.

Nem véletlenül dolgozunk a haderőfejlesztésen. Egyetlen ország sem vitt végbe ilyen haderőfejlesztési programot ennyi idő alatt. Azért tettük, hogy meg tudjuk magunkat védeni.

Benő Tibor szerint Orbán Viktor miniszterelnök moszkvai útja békemisszió is volt. Szerinte ha csapatösszevonásokkal reagálnánk a helyzetre, s azzal, hogy NATO erőket hívunk be, akkor nem a békét erősítjük, hanem a helyzetet élezzük. Feszült ugyan a helyzet, de jelenleg nem tartja jelentős és erős fenyegetésnek a háborút. Ugyanakkor hozzátette: Ha olyan helyzet állna elő, hogy segítségre lenne szükségünk, szólni fogunk.”

A honvédelmi miniszter kifejtette:

A kettő közel sem ugyanaz – húzta alá. Az elrettentés egy képesség, hogy képesek vagyunk megvédeni magunkat mindenfajta támadással szemben, míg az ijesztgetés egy megfontolatlan cselekvés, ami lehet akár provokáció is a másik fél szemében. A legfontosabb, hogy párbeszédre kell törekednünk.

A honvédelmi miniszter arra is felhívta a közönség figyelmét, hogy NATO számára hosszú-hosszú időn át csak Oroszország jelentett fenyegetést. Ma már nem csak keleti fenyegetésről beszélhetünk, hanem déli fenyegetésről is – ez pedig a migráció. Azt, hogy a migráció fenyegetést jelent, az katonai szövetségünk is elismeri. Hazánk pedig ennek a kettős fenyegetésnek a metszéspontjában van, ezért van szükségünk egy magunkat megvédeni képes haderőre.

A 21. századi hibrid hadviselést egyre aggasztóbbnak tartja, amely során már nem fegyverekkel vívják a háborúkat, hanem a kibertérben, számítógépekkel, okos eszközökkel.  Magyarország számára ezért is létfontosságú, hogy ne csupán a NATO védelmi rendszerére tegyen fel mindent, hanem önmaga is fel tudjon mutatni egy ütésálló és szuverén hadsereget, hogy a váratlan szituációkra – érkezzenek azok a fizikai vagy a kibertérből – felkészüljön.

A miniszter előadása során többször is nyomatékosította: a honvédelmi kiadásokból való forráselvonás rossz irány, a biztonságot nem lehet pénzben mérni. Az idei évben mintegy 1000 milliárdos keretösszeget biztosít a magyar kormány a honvédelmi fejlesztésekre és a feladatok ellátására. Sok korszerű haditechnikai eszközt Magyarországon fognak előállítani, ezzel is az ország presztízsét növelve és javát szolgálva. Szinte nincs másik ország, amely ilyen gyorsan ilyen ütemben fejlesztené honvédelmi képességeit, költene a saját biztonságára.