Balog Zoltán: A nehézségek segítenek átélni az ünnep lényegét

Balog Zoltán emlékeztetett: az első karácsony sem volt könnyű. Noha az istálló, a jászol mint bölcső és az állatok képe ma idillinek hat, valójában a kétezer évvel ezelőtti istállóban József és Mária nem várhatta meghitt, biztonságos körülmények között gyermekét.    

Ha ugyanis az embernek mindene megvan, ha minden úgy alakul, ahogyan szeretné, könnyen elhiheti, hogy ő teszi ünneppé az ünnepet. A keresztény ünnep lényege azonban éppen az, hogy Isten teremti meg, és ha hiányoznak a külső kellékek, akkor „jobban oda tudunk figyelni erre a lényegre”.   

Az idei ünnepben a legnagyobb, a valódi hiány a másik emberé

Sok család, így az övé sem ünnepelhet együtt külföldön élő tagjaival. Ugyanakkor ez a hiány jelzi a másik ember értékét: aki igazán hiányzik, az tényleg fontos – mutatott rá. Balog Zoltán arról is beszélt: a járvány miatti korlátozások, a templomok bezárása okozott veszteséget az egyháznak a hívek számában, ugyanakkor az újranyitás után „tudatosabban” keresik fel a templomot az emberek, hiszen bátorság is kell hozzá.   

mert nehéz időkben van a legnagyobb szükség a lelki táplálékra, az imádságra. „Ha betartunk bizonyos előírásokat, akkor nem kockázatosabb templomba menni, mint boltba” – mondta –, és ahogy az ember nem mondhat le a tejről, a kenyérről, a gyümölcsről, ugyanúgy napi szüksége van a „lelki kenyérre”, a „lelki gyümölcsre is”.

A templomban az emberek jobban vigyáznak egymásra

Ebből pedig közösségben sokkal jobban részesül, mintha otthon, online követi az istentisztelet-közvetítést. Ráadásul a templomban az emberek jobban vigyáznak egymásra, mint egy boltban – jegyezte meg. Balog Zoltán szólt arról is: ha van a hitünkkel összefüggő tanulsága a világjárványnak, az az a felismerés, hogy

Ez a járvány nem egy természeti katasztrófa, egy földrengés vagy egy vulkánkitörés, amiről azt mondhatja az ember, hogy nem tehet róla. A koronavírus-járvány összefügg a határokat nem tisztelő, mindent mindennel összekeverő globális tendenciákkal, hiszen ezek eredménye, hogy a járvány nem lokális, hanem az egész világot sújtja. „Mi pedig kaptunk egy esélyt, hogy tanuljunk ebből” – tette hozzá.    

A rossz dolgok a világban nem Isten büntetései

Ehhez pedig egyaránt szükség van „a világ kritikus, szeretetteljes megfigyelésére” és a Biblia nyitott szívű értelmezésére. Ez a kettősség az egyház világán belül magától értetődő, még ha kívülről nézve furcsállják is egyesek. Fontos ugyanakkor, hogy a rossz dolgok a világban nem Isten büntetései, amiért valakiket felelőssé lehet tenni. Isten nem egy mennyei világkormányzó öregúr, aki mindig odacsap, ha úgy látja, hogy valami nincs rendben. Isten a tiszta szeretet ősforrása, és a nehéz helyzetekben, amilyen a mostani járvány is, azt kell megkeresni, hogy hol van az ő szeretete.   

Balog Zoltán szólt az egyházaknak a szociális munkában és a járványkezelésben is kamatoztatható képességéről: személyesen is meg tudnak szólítani olyan közösségeket, amelyeket a központi intézkedések alig érnek el, és olyanokat is, akik bizalmatlanok az ilyen üzenetekkel szemben.    

– tette fel a kérdést. Ez vonatkozhat a roma közösségre – mondta, megemlítve, hogy idén tízéves a Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat –, de igaz az alkoholbetegekre, a drogfüggőkre és a menekültmisszióra is. Ezeken a területeken az egyház csöndben, a háttérben végzi szolgálatát és olyan helyekre is eljut, ahova más nem.    

Mi, egyházak, sokszor adósak maradunk az igazság ismételgetésével

Az egyházak közös, a házasság fontosságát hangsúlyozó nyilatkozatáról azt mondta: „mi, egyházak, sokszor adósak maradunk az igazság ismételgetésével, mert annyira magától értetődőnek gondoljuk, hogy egy egyház csak így tud gondolkodni” valamiről, jelen esetben a házasságról. Ugyanakkor az elmúlt időszakban felerősödtek a házasságról szóló viták, és a hívek útmutatást várnak az egyházi vezetőktől.    

Az pedig, hogy az egyházak ilyen széles összefogással álltak ki a házasság intézménye mellett, jelzi, hogy létezik egy csöndes, szelíd, de határozott többség, amelyik ma is ugyanazt gondolja férfi és nő kapcsolatának lényegéről, mint amit tavalyelőtt vagy négyezer éve.

Hozzátette: a nyilatkozat nem valakik ellen irányult, hanem „azokért, akik továbbra is hinni szeretnének abban, hogy a házasság olyan intézmény, amely a jövőnk letéteményese”. Abszurd feltételezés tehát, hogy a nyilatkozat kirekesztette volna a nem házasságban élőket, ha így lenne, kizárt, hogy a katolikus egyház az összes papja nevében aláírta volna azt – jegyezte meg. Az adventi megjelenést pedig az indokolta, hogy karácsony nemcsak a ma élő családok ünnepe, hanem maga a megváltás kezdete, a karácsonyi eseménysor is egy család, Mária, József és a gyermek születésének története – mondta Balog Zoltán.

(MTI)

Fotó: MTI Fotó: Balogh Zoltán