Nincsenek elragadtatva a határon túliak Márki-Zayék nemzetpolitikai elképzeléseitől

Amint azt a Mandiner megírta, nem csupán az egyházak támogatásának és a drogpolitika liberalizációjának dilemmája miatt evezhet veszélyes vizekre a többek között szavazatmaximalizálási szempontok miatt „valódi konzervatívnak” pozicionált ellenzéki miniszterelnök-jelölt. A Jobbik, a DK, az MSZP, a Párbeszéd, az LMP, illetve a Momentum Mozgalom által is támogatott Márki-Zay Péternek a határon túliakat érintő kérdésekben is „meg kell küzdenie” az ellenzéki pártok ideológiai szélességéből (polarizáció) adódó szakpolitikai javaslatok sokszínűségével.

A Közös Alapra keresztelt minimálprogramjukban (melynek kidolgozásából kimaradt a hódmezővásárhelyi polgármester által gründolt Mindenki Magyarországa Mozgalom – a szerk.) a következő olvasható: „Tevékenyen kell részt venni az uniós szomszédságpolitika megvalósításában és továbbfejlesztésében, mert elsődleges fontosságú, hogy az Unió a stabilitás, a biztonság és a prosperitás övezete vegye körül. Támogatjuk a környező országokban élő magyar kisebbségek legitim törekvéseit önazonosságuk, anyanyelvük és kulturális értékeik megóvása, önrendelkezési joguk biztosítása érdekében. (…) Valamennyi kisebbségre a szomszéd országokhoz fűződő kapcsolatainkat erősítő szereplőként tekintünk.”

Márki-Zay a napokban több interjúban foglalkozott a határon túliakkal kapcsolatos témákkal. „Nekem kiemelten fontos a határon túli magyarok kérdése. (…) Az ellenzékben a határon túli magyarok tekintetében konszenzus van arról, hogy szerzett jogokat nem veszünk vissza. (…) Az a kérdés, hogy ezt a szavazati jogot bővítve konkrét képviselőket is küldhessünk a magyar parlamentbe. Ezt én személy szerint támogatom.”

Brenzovics László: A politikában a szavaknál fontosabbak a tettek

Az ellenzéki pártok nyilatkozatával kapcsolatban a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, Brenzovics László lapunknak úgy fogalmazott: a Jobbik, a DK, az MSZP, a Párbeszéd, az LMP és a Momentum által jegyzett nyilatkozat arra utal, hogy az ellenzéki pártok is foglalkozni kívánnak a határon túli magyarság ügyeivel. „A politikában azonban a szavaknál fontosabbak a tettek. Ami a múltat illeti, a DK tetteit egyáltalán nem a minimumprogramban rögzítettek célkitűzések jellemezték, nem tartották fontosnak a határon túli magyarok problémáit,

Brenzovics – Márki-Zay kijelentését kommentálva – kijelentette: furcsának tartja, hogy a baloldali előválasztásokat megnyerő miniszterelnök-jelölt azt mondja: konszenzus van a szerzett jogok megtartásáról. „Ám egyes ellenzéki pártok, a DK mellett a Jobbik is, folyamatosan azt kommunikálják, hogy a kettős állampolgársággal bíró határon túli magyarok részvétele a magyarországi választásokon negatív dolog.

Megkérdeztük a KMKSZ elnökét, hogy történt-e az elmúlt időszakban ellenzéki megkeresés – kapcsolatfelvétel, segítségfelajánlás – mondjuk a diszkriminatív ukrán oktatási és nyelvtörvény miatt. Mint mondta, az utóbbi évekre ez nem volt jellemző, ezt megelőzően, „amikor még békésebb volt Kárpátalján a helyzet, egyes ellenzéki pártok képviselői eljöttek a KMKSZ közgyűléseire, de érdemleges, szoros kapcsolat nem alakult ki.” Brenzovics emlékeztetett, a kijevi kabinet jogfosztásával kapcsolatban a magyar országgyűlés elfogadott egy határozatot. „Tudomásom szerint 12 ellenzéki képviselő nem szavazta meg a döntést” – fűzte hozzá.

Felvetettük, mit gondol a KMKSZ elnöke arról, hogy a Jobbik részéről is felmerült, hogy a határon túli magyarok szavazati jogát bővítenék: képviselőket küldhetnének a magyar országgyűlésbe. Brenzovics érdekes gondolatnak tartja az elképzelést, ám a javaslat nem konkretizált, a jelenlegi magyar választási rendszer erre nem ad lehetőséget. „Arra van mód, hogy egy határon túli magyar pártlistán induljon a választásokon: a Fidesz-KDNP részéről van is olyan gyakorlat, hogy az Európai Parlamentbe a kormánypárt listáján határon túli magyarok jutottak mandátumhoz” – jegyezte meg.

Pásztor István: Hitelességi probléma van az ellenzék programjával

– reagált a Közös Alapban szereplő nyilatkozatra a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke. Pásztor István portálunknak kifejtette, ami a vajdasági magyar közösséget érinti, az elmúlt harminc évben önazonosságuk, anyanyelvük és kulturális értékeik megóvása – önrendelkezési joguk biztosítása érdekében – mozgatta őket. A politikus hangsúlyozta, „megkerülhetetlen, esszenciális szándék a politikai súly megtartása, a döntéshozatali asztalnál történő székfoglalás – önkormányzati szintetektől egészen az országos szintig. Nekünk most a Fidesznek köszönhetően lehetőségünk van arra, hogy még Szerbia uniós tagsága előtt európai uniós képviseletünk is legyen, aki nemcsak a vajdasági magyarok, hanem az ország érdekeit is képviseli.”

Pásztor szerint az, amit a magyarországi ellenzék leírt, rendben van. „Amivel viszont nekem problémám van, az a hitelesség. Azzal komoly gondok vannak.

Az LMP-t leszámítva – amely két alkalommal látogatott a Vajdaságba az elmúlt tizenegy évben – senki más az ajtót nem nyitotta ránk. A politikus szerint ez önmagában válasz arra, hogy a mondat mögötti hitelesség mit jelent. „Ez nem a pamflet szempontjából fontos, hanem a potenciális jövő szempontjából” – tette hozzá.

A „valódi konzervatívként” pozicionált ellenzéki kormányfőjelölt mondataira a VMSZ elnöke úgy reagált: bár nem tudja, mi fog történni a jövőben, de azt látja, hogy kettős beszéd zajlik az ellenzéki térfélen. „Egyrészről próbálnak megnyugtató mondatokat mondani, olyanokat, amelyek konszolidáltságra, jogbiztonságra, folytonosságra utalnak. Ugyanakkor tudjuk és láttuk az elmúlt években, meg most is látjuk, hogy ezek a záradékként megfogalmazott mondatok szöges ellentétben állnak azzal, amit az ellenzéki koalíción belüli szereplők némelyike,

A szavazati jog bővítését illetően Pásztor elmondta: lehet ezekről a dolgokról beszélgetni, de jelen pillanatban van egy jogszabályi háttér, amelynek a létjogosultságát pontosan ezek a szereplők és partnereik kérdőjelezik meg folyamatosan. „Nincsenek ideális választási rendszerek, nincsenek olyan rendszerek, amiket ne lehetne tovább fejleszteni. Nekünk az lenne az érdekünk, hogy ami most van, ezt szerzett jogként ismerje el a teljes anyaországi politikai közösség” – fűzte hozzá.

Szövetség: fontos, hogy a nemzetpolitika ne legyen megosztó téma

A felvidéki magyar pártok szövetsége az ellenzéki pártok álláspontja nyomán a Mandinernek úgy reagált: fontosnak tartják, hogy a magyar nemzetpolitika ne legyen megosztó téma, „mert megmaradásunk és erősödésünk alapvető nemzeti érdek”. Mint írták, a magyarországi ellenzék által közreadott dokumentumok és Márki-Zay mondatai azt jelzik: „a határon túli magyarság kérdésében újra egység mutatkozik a magyarországi meghatározó politikai erők között.

Az itt élő magyar nemzeti közösség érdeke az, hogy Magyarországgal jó viszonyt ápoljunk és továbbra is érezzük az anyaország támogatását.”

A hódmezővásárhelyi polgármester szavazati jogot érintő felvetéséről elmondták, egy fecske nem csinál nyarat. „Az ilyen vállalások teljesítéséhez egy politikus egyéni akarata kevés. (…) Óvatosak vagyunk az olyan kijelentésekkel kapcsolatban, amik a határon túli magyarságot érintik, és konzultáció nélkül nem sokkal a választások előtt jelennek meg” – jegyezték meg.

Nyitókép: Facebook