Pártpolitizálás-e a Gyurcsány-show elleni aláírásgyűjtés Navracsics Tibor szerint? Jól döntött-e L. Simon László, hogy a Parlament helyett a Nemzeti Múzeumot választotta? Ki lesz a CDU új vezetője? Éledező republikánusok, hagyományőrző zsidók, magyar fociválogatott, lengyel határhelyzet, vállalkozó nők – megjelent a Mandiner hetilap!
Viselkedés, attitűd, stílus, modor: sokat próbált változtatni a Fidesz – véli Navracsics Tibor. Pártpolitizálás-e a Gyurcsány-show elleni aláírásgyűjtés? Vezet-e még vissza út az Európai Néppártba? Szükség van-e a gyermekvédelmi népszavazásra? A politikussal választókerületében, Badacsonytomajon beszélgettünk.
„A győzelem záloga lehet, hogy a Fidesznek van jövőképe az ország számára” – fogalmazott a volt uniós biztos, aki úgy véli, hogy pártjának a néppártban kellett volna maradni, az „utolsó pillanatig védenünk kellett volna az igazunkat”.
Vezércikkünkben, az Első karakterben Szilvay Gergely ír a kereszténydemokrata politika ismérveiről.
Közélet
A történelmet a győztesek írják, az a dolgunk, hogy a 21. században a konzervatívok legyenek a győztesek, s mi, magyarok is közöttük legyünk – mondja L. Simon László, aki tíz év politizálás után a Magyar Nemzeti Múzeum élén tért vissza a kulturális életbe. Az íróként is tevékenykedő volt országgyűlési képviselőt identitáspolitikáról, szekértáborokról és Demeter Szilárd nagy port felverő kijelentéséről is kérdeztük Közélet rovatunkban.
„El kell tudnunk választani az irodalmat az irodalmi élettől, tudva, hogy mindkettőre szükség van” – hívja fel a figyelmet a beszélgetésben.
Összefoglaltuk, hogy mit tudunk eddig a „nem létező” Városháza-ügyről, Lánczi András filozófus pedig a milliárd mint politikai egységről írt publicisztikájában.
Szánthó Miklós és Párkányi Eszter, az Alapjogokért Központ munkatársai a kontinensen egyre erősödő genderlobbiról és ideológiai hidegháborúról írtak véleménycikket.
Külhon & Külföld
Haszid örökség, magyar örökség, emlékek és újrakapcsolódások határon innen és túl: egyre több Nyugatra, Amerikába elszármazott zsidó jár vissza ősei földjére, újrafelfedezni gyökereit. Külhon rovatunkban múltidézésre hívjuk az olvasókat.
Újra vezetőre vár a német Kereszténydemokrata Unió. A Merkel-éra továbbra sem zárult le, mégis már a harmadik elnök keresheti majd a formáció új irányát a tizennyolc éves korszak után – külföld rovatunkban megnéztük, hogy áll most a kereszténydemokraták szénája.
„Merz szerint a CDU-nak markánsabb politikát kell folytatnia” – olvasható összeállításunkban.
Életjeleket mutat, és kezdi felvenni a harcot a bideni demokratákkal a tavaly novemberi amerikai elnökválasztás óta tetszhalott Republikánus Párt. Összefoglaltuk, hogy mi történt a párt háza tájékán az elmúlt időszakban.
Leimeszter Barnabás véleménycikkében pedig azt járja körül, hogy az oltásellenesség republikánus műfaj-e.
Precedens & Makronóm
Precedens rovatunkban a lengyel határon kialakult migránsválsággal foglalkoztunk.
Eljön-e a gépek uralma – Török Bernát, az NKE docense véleménycikkében foglalkozik a kérdéssel.
A női vállalkozók aránya hazánkban emelkedett a legjobban az utóbbi években; a magyar nők az uniós átlagnál képzettebbek, és üzleti lehetőséget látnak vállalkozásuk elindításában – Makronóm rovatunkban Szalai Piroska munkaerőpiaci és vállalkozásfejlesztési szakértő írását olvashatják a témában.
Sport
Harmincöt éve, 1986 óta legjobbjaink nem szerepeltek a világ legnagyobb futballeseményén – de miért is vártuk, hogy majd most sikerül? Mérlegre tettük a magyar válogatott elmúlt időszakban nyújtott teljesítményét.
Meta, Élet és Utolsó figyelmeztetés
Böszörményi Nagy Gergely egy kanadai erdész, Suzanne Simard könyvét ajánlja ezen a héten. A Feminens oldalán az iparművész, festő, Árkayné Sztehlo Lili életét ismerhetik meg.
Budapesti történetek kisrovatunkban a pesti fal történetéről olvashatnak. Prieger Zsolt jegyzetében a kétszáz éve született Dosztojevszkijre emlékezik.
„A gyermekeinkben három dolgot próbálok tudatosítani: az egyik, hogy földet soha ne adjanak el, a másik, hogy állatot mindenképpen tartani kell, a harmadik pedig, hogy a hit mindig biztos talajt jelent az ember talpa alatt” – ismerteti Fábry Szabolcs ars poeticáját. Nagyvázsony polgármesterével Élet rovatunkban beszélgettünk hagyományőrzésről, közösségépítésről, gyermekkori osztályidegenségről és a generációs igazságtalanságok helyretételéről.
„Úgy éreztem, kötelességem újra megteremteni azokat a dolgokat, amiket a történelem során igazságtalanul elvettek a felmenőimtől” – fogalmaz.
A Szépművészeti Múzeumban látogatható Cezanne-tól Malevicsig – Árkádiától az absztrakcióig kiállítást ajánljuk, a tárcát Győrffy Ákos írta.
A lapot záró Utolsó figyelmeztetést rovatban az Ufi korábbi szerzője, Nagy Koppány Zsolt debütál és avatja be az olvasókat a szerkesztés és olvasószerkesztés rejtelmeibe.
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
A Mandiner lapigazgatója a szegedi háborúellenes gyűlésen beszélt a béke fontosságáról.
Akik még nem döntöttek, le fognak majd szavazni a biztonságra, a kormányképességre, a kiszámíthatóságra és a tapasztalatra, ez az én reményem – mondja Orbán Viktor. Hogy látja a háborús helyzetet? Megnyerhető-e a jobboldalnak a digitális tér? Mit gondol a Szőlő utcában történtekről? Interjú a miniszterelnökkel.
A South China Morning Post szerzője arról ír, Trump külpolitikáját nem az ideológiai ellentét vezérli, hanem az erő és tekintély iránti tisztelet.
Az Európai Parlament előtti téren csaptak össze a tiltakozó gazdák és a rendőrök csütörtökön délelőtt Brüsszelben. Vízágyúkat és könnygázt is bevetettek az egyenruhások. A Mandiner helyszínen lévő újságíróit is lefújták könnygázzal a rendőrök.
Az NGO-k továbbra is aggályosnak tartják a javaslatot – írja a Les Echos.
Az Európai Unió vezetése már meg is találta a gyógyírt: még több jogkört vonnának el a tagállamoktól.
A paksi bővítés lehet az apropó.
