Karikó közvetlen munkatársának előadását is követhetjük online a Magyar Tudomány Ünnepén

A tudomány mindig is elengedhetetlen szerepet töltött be az emberiség életében. Most, a járvány idején még inkább láthatjuk, hogy szerepe – nem túlzás azt állítani – élet-halál jelentőségű. Nem véletlenül választották az egy hónapon át tartó programsorozat idei mottójának: ezt: a „Tudomány: iránytű az élhető jövőhöz”. „A tudomány figyelmeztetett a COVID-19-járványra és arra, mi várhat még ránk. A tudósoknak köszönhetjük napjaink egyik legfontosabb tudományos módszerét, a genomszerkesztést, amely határtalan lehetőségek előtt nyitja meg az utat a gyógyításban, a növénynemesítésben vagy a kórokozók elleni küzdelemben. A tudomány ad eszközt a kezünkbe a klímaváltozáshoz való alkalmazkodáshoz, a károk mérsékléséhez és az élhető globális környezet megteremtéséhez is” – olvashatók azok a témák, amiket a programsorozat egy hónapon át a tudomány jeles képviselői, világszerte elismert tudósok előadásaiban jár körül.

A rendkívül színes programok közül nehéz is kiemelni csak egyet-egyet. A Covid-19-járvány miatt a legaktuálisabbnak mégis a Vakcinák és a Covid-19-sztori Vakcinák és a Covid-19-sztori című tűnik, amely pénteken este hat órakor kezdődik, és előadója nem más, mint Karikó Katalin közvetlen munkatársa, Pardi Norbert. Nekik köszönhetjük azt a „csomagolóanyagot”, amelyik eljuttatja a sejtekbe a Pfizer SARS-Cov-2 elleni oltóanyagát.

kitérve a sikeres fejlesztés közben felmerülő akadályokra. Előadásában az mRNS-vakcinára mint a pandémia visszaszorításában kulcsfontosságú új generációs vakcinatípusra összpontosít, bemutatja az oltóanyagok kifejlesztésének főbb állomásait, valamint működésük módját és jövőbeli alkalmazási lehetőségeiket.

A genomszerkesztés határtalan lehetőségei

A vakcinákon túl a járvány gazdasági hatásairól is szó esik a programsorozaton. Halmai Péter közgazdász, az MTA levelező tagja a november 8-i esti előadásán bemutatja a Covid-krízis transzmissziós csatornáit, a világkereskedelmi folyamatok, a nemzetközi pénzügyi feltételek alakulását, és szól a járvány hatásainak korlátozásáról, valamint a kilábalás előmozdításának lehetőségeiről is.

Szó lesz továbbá a genomszerkesztés határtalan lehetőségeiről és jogi korlátairól is egy másik előadásban. A keresztezéssel nemesített mexikói Borlaug-búza több millió embert mentett meg az éhhaláltól az 1970-es évek közepén Indiában. A 21. században a precíziós nemesítésé, vagyis a genomszerkesztésé lehet a főszerep az egész emberiséget fenyegető éhínség elleni küzdelemben. A genomszerkesztés páratlan felhasználási lehetőséget nyújt a mezőgazdaságon kívül is,

Hogyan javítható Budapest levegőminősége?

A klímaváltozás kapcsán a budapesti levegőminőség lehetséges javításáról lesz szó. A városi légszennyezettség és éghajlat folyamataiban fontos, néha döntő szerepet játszanak az aeroszol részecskék, amik egyrészt kockázatot jelentenek az emberi egészségre, másrészt viszont ellensúlyozzák a globális felmelegedést. Nélkülük nincsenek felhők vagy csapadék. A levegő minősége összetett kémiai, fizikai, meteorológiai folyamatok és földrajzi adottságok eredményeként alakul ki. Salma Imre előadásában megmutatja, hogyan lehet eligazodni ebben a belsőleg kölcsönható, komplex rendszerben Budapest esetén, és hogyan lehet benne kapcsolatokat, illetve ok-okozati összefüggéseket felfedezni.

A programsorozatról itt részletesen tájékozódhat, ide kattintva lehet követni élőben az előadásokat.