A napló egy padláson volt elrejtve évtizedeken át; mostantól az interneten szabadon böngészhetünk benne.
Pesti diákok 1956-os naplóját már olvashatjuk néhány éve, most előkerült egy budai srácé is: a Pasaréten élő „12 és fél éves Jankó” 1956. október 23-án az esőköpenyéért ment a szűcshöz a Rákóczi útra,
mire ő beugrott a Röltexbe két méter nemzeti színű szalagért, és lelkesen csatlakozott. Hazaérve kezdte el írni naplóját, amelyet 1957 februárjáig vezetett, beszámolva egyebek mellett arról, hogy mit mondogattak egymásnak az emberek Sztálin szobrának maradványainál, mi rejlett egy-egy vöröskeresztes segélycsomagban, és miféle cetliket aggattak a kutyák nyakába a szabadságharc leverése után, diszkrét politikai véleménynyilvánítás céljából.
Jankó a naplóján túl „két doboznyi eredeti újságot, kokárdát, zászlóból kivágott Rákosi-címert és egyéb relikviát őrzött meg, titokban: a forradalom leverése után gondosan elrejtett mindent, nehogy bajba sodorja az eleve osztályidegennek minősülő családját”.
Az utolsó bejegyzés alapján a kis kötet egy padláson rejtőzött évtizedeken át;
mégpedig IDE kattintva.
A miniszterelnök politikai igazgatója az Index Konkrétan című műsorában elmondta: az 1956-ról szóló mondatának elferdítői éppen azok, akik '56-ból vezetik le Ukrajna katonai megsegítését.
Akik igazán számítanak! – írta a miniszterelnök politikai igazgatója.
Horváth Attila alkotmánybíró, jogtörténész tette világossá, vonható-e párhuzam az 1956-os magyarországi forradalmi események és a jelenleg dúló orosz-ukrán háború között.
Nincs köze ahhoz a világhoz, amit ő képvisel.
November elseje az 1956-os forradalom és szabadságharc fontos napja volt.
Ki volt ez a vértanú, Szent Luca, akit egyesek félnek, míg mások dicsőítenek? Ennek jártunk utána!
