A díjat a legfontosabb felfedezésekért ítélnék oda, nem pedig a tudósok neme vagy etnikai hovatartozásuk miatt.
Goran Hansson, a tudományos Nobel-díjakat odaítélő akadémia vezetője az AFP hírügynökség kérdésére válaszul kijelentette: nem fognak nemi kvótákat bevezetni. Hansson nyomatékosította: azt akarják, hogy az emberek továbbra is azért nyerjék el a díjat, „mert a legfontosabb felfedezést tették... nem pedig a nemük vagy etnikai hovatartozásuk miatt”.
Hansson azt is mondta, szomorú, hogy kevés női Nobel-díjas van, és ez tükrözi a társadalomban uralkodó, különösen az elmúlt években kialakult, de még mindig létező igazságtalan körülményeket. Sok a tennivaló ezen a területen szerinte, de úgy döntöttek, hogy nem lesz nem vagy etnikai kvóta a díjak megítélése során.
A döntés Hansson szerint „összhangban van Alfred Nobel utolsó akaratának szellemével”, aki 1894-es végrendeletében azoknak ajánlotta a díjat, akik a legméltóbbak arra, és a legfontosabb hozzájárulásokat teszik.
Nyitókép: Pontus Lundahl / TT News Agency / AFP
Tudomány és vallás, tények és elméletek, lyukak és Isten, hitek és bizonyosságok. A fókuszcsoportos Nagy Ádám szétszedi Tudóslányt, mi nekiesünk Nagy Ádám mondásainak. Szilvay Gergely írása.
Munkássága pontosan szemben áll azzal a hatalomgyakorlással, ami az elmúlt csaknem másfél évtizedben zajlik Magyarországon.”
A díj kapcsán általában felmerül Krasznahorkai László és Nádas Péter neve is, akik hosszú ideje a magyar irodalom nemzetközi szinten is elismert alakjai.
A kétszáz éve született Bereczki Mátéra emlékezünk. Gózon Ákos írása.
„Egy ország nem minden téren lehet versenyben – a legfontosabb, hogy a saját erősségeire koncentráljon” – vallja Sir Philip Campbell.
Több száz szakcikk, könyv, jogszabály került ki a tollából, meghatározó jogásza volt a 20. századi Magyarországnak: Nizsalovszky Endrére emlékezik szerzőnk.
Trump és Harris sem kell nekik.
