„Nemzetközi jogászként mit szól ehhez a hírhez?
Ez az intézkedés a kormány részéről jogilag akkor lehet rendben, mint minden emberi jogokat korlátozó intézkedés, hogyha az megfelel egy úgynevezett szükségesség-arányossági tesztnek. Ebben az esetben a járványhelyzet romlása megadhatja azt a jogi feltételt, ami alapján a kormány dönthet úgy, hogy a munkáltatók számára lehetőséget ad a védőoltás megkövetelésére.
Lehet párhuzamot vonni nemzetközi példákkal?
Ez nem precedens nélküli, ennek a vonatkozó nemzetközi, emberijogi gyakorlata, kritériumai akár a strasbourgi bírósági gyakorlatból vagy az egyes államok gyakorlatából ismertek. Jogilag tehát nem tűnik aggályosnak a magyar intézkedés.
Ki tud emelni egy nemzetközi példát?
Az egyik legjobban ismert példa Olaszország, ahol már előzőleg meghoztak a magyarhoz hasonlítható, de szélesebb korlátozást, a magyar állam visszafogottabb. Az EU-ban a járványügyi korlátozásoknak nincs egységes gyakorlata, minden tagállam a helyi körülményekhez igyekszik igazítani az intézkedéseket.
Olaszországban az oltás – vagy a védettség igazolása – nélkül fizetés nélküli szabadságra kell küldeni a munkavállalókat. A magyar intézkedés nem általános kötelezettség, a munkaadókra bízza a döntést.
Igen, ez a különbség, a magyar munkáltatók mérlegelési lehetőséget kaptak. Nagyon nehéz előre megmondani, hogy ez mennyire áll majd ki egy esetleges jogkorlátozási tesztet. Vegyünk egy konkrét példát: ha egy magyar munkáltató most erre a szabályra alapozva úgy dönt, hogy kötelezővé teszi a Covid ellen védő oltást, azt adott esetben egy munkavállaló sérelmezheti. Jogvita keletkezhet az ügyből, ami a munkaügyi bíróságra kerülhet, majd onnan esetleg a strasbourgi bíróságra egy emberi jogi panaszos eljárásként. Hosszadalmas eljárásban derül csak ki tehát a végső ítélet egy ilyen ügy jogszerűségéről. Első ránézésre a mostani magyar intézkedés megfelel a már említett szükségességi-arányossági tesztnek.”
Kép forrása: Facebook