Igazából tudtam, hogy váltanom kellene országot
Ehelyett ott rohadtam szinte minden magyar tévécsatornánál.
Az Alapjogokért Központ szemléje a politikailag korrekt hírekről.
„Hűséges olvasóink jól tudják már, hogy a klímaváltozás szempontjából a gyerekvállalás manapság már bűnnek számít. Erről írt Tom Woodman, a Spectator szerzője is, aki szerint a gyermeknemzés „a legnagyobb éghajlatpusztító cselekedet”, ezért arra szólít fel mindenkit, hogy ne szüljenek. Állítólag egy gyermek egy év alatt több károsanyag-kibocsátással jár, mint az összes sugárhajtású gép és a steakevés együttvéve!.
A fehér ember rasszizmusának nincs határa. Így történhetett, hogy a nyugat-afrikai jamgyökér helyett a Közép-Amerikából származó édesburgonya terjedt el a zöldségek között az Egyesült Államokban, majd ugyanott a burgonya egyik változatát „jamnak” keresztelték. Így tehát nem csak a népszerűségétől, de a nevétől is megfosztották a feketék hagyományos táplálékát, a jamgyökeret. Mindez nyilvánvalóan tudatosan, előre megfontolt szándékkal történt.
Dr. Jazmin Scarlett az Egyesült Királyságban doktorált, és ugyanott szeretett volna elhelyezkedni akadémiai körökben. Egy év alatt harminc álláspályázatot nyújtott be, ám mindenhol visszautasították. Fekete nőként természetesen úgy gondolja, hogy a rasszizmus áll az elutasítás hátterében. Hitében több fekete egyetemi tanár is megerősítette, sőt, kerek-perec kimondták: „a tudományos kutatás intézményi szinten rasszista”.
A Washington Post filmkritikájában hol dicséri, hol szidja „Az utolsó párbaj” című Ridley Scott alkotást. A film az embertelen és mérgező férfiasságról szól, feszegeti férfi uralmát a nő felett és szexuális igazság kérdéseit is. Rávilágít, hogy a szexuális beleegyezés és a hiszékenység nem sokat változtak a középkor óta. A kritika szerint az udvari szerelem és a lovagi erény is csak a siralmas múltat idézi.
Heti gyűjtésünkben arról is olvashatnak, hogy mit tegyünk, ha olyan fehér gyerekünk van, aki fekete osztálytársairól információt gyűjt, csak hogy menőbb legyen.”