A kitüntetést odaítélő testület még 2019 decemberében jelentette be, hogy Iohannis kapja meg 2020-ban a Nemzetközi Károly-díjat, amelynek átadását azonban a koronavírus-járvány miatt másfél évvel el kellett halasztani. A román államfő az európai értékek képviseletében felmutatott érdemeiért, valamint a Kelet és Nyugat közti hídverő szerepéért részesült a megtiszteltetésben.
A bizottság indoklása szerint Iohannis nagy erővel és komoly sikerrel vezette Romániát egy Európa-párti, jogállami politika felé.
A román elnök erősíti az Európai Uniót, kiáll a céljai mellett és szorgalmazza az uniós tagállamok együttműködését. Politikai teljesítménye 1989 óta az egyik legnagyobb jelentőségű előrelépés az integráció felé. A Károly-díjat ünnepélyes keretek között adták át az aacheni városháza koronázási termében szombaton. Charles Michel, az Európai Tanács (ET) elnöke a rendezvényen mondott szívélyes beszédében Iohannis módszeres és elvhű hozzáállását méltatta.
A rendezvényen több korábbi kitüntetett személyiség is jelen volt,
köztük Martin Schulz német szociáldemokrata politikus, az Európai Parlament volt elnöke, Wolfgang Schäuble, a német szövetségi parlament (Bundestag) elnöke, Dalia Grybauskaite volt litván államfő és Herman Van Rompuy, az Európai Tanács korábbi elnöke. A díjat 1950 óta ítélik oda az európai egységért végzett kiemelkedő munkásság elismeréseként. 2018-ban Emmanuel Macron francia államfő, 2019-ben pedig António Guterres ENSZ-főtitkár kapta meg a rangos kitüntetést.
A díjat átvevő köszönőbeszédében Iohannis kijelentette: idegesítik a szomszéd állam (Magyarország) Trianonról szóló kijelentései.
A román államfő az aacheni díjátadón rendezett kerekasztalbeszélgetésen tette az alábbi kijelentést „egy szomszédra, amely időnként Európa-ellenes magatartást tanúsít és megkérdőjelezi a trianoni határokat”.
„Pontosan tudom, hogy a mi szomszédunkról van szó, és engem még jobban idegesítenek, mint önöket a Trianonról szóló kijelentéseik. Én vagyok az államfő, Erdélyből származom, mi népszavazáson döntöttünk, azaz mi, mint nép azt mondtuk, hogy Romániához szeretnénk tartozni, nem loptunk senkitől semmit, önrendelkezés volt, a mi jogunk az önrendelkezésre. Erdély így lett Románia része, akkor lett Kárpátalja is Ukrajna része és így tovább. De ezeket senki nem akarja visszafordítani, senki nem kérdőjelezi meg a történelmi folyamatokat. Lehet, hogy néhány populista ezt teszi, de ezek a populisták léteznek Európában, és csak az eredmények felmutatásával lehet őket legyőzni” – mondta Klaus Iohannis, akinek álláspontja reakció kívánt lenni arra a kijelentésre, amikor Áder János, egy Ukrajnáról szóló konferencia keretében, Ukrajna területi épsége mellett kiállva, azt találta mondani, hogy a magyarok azért értik meg Krím elvesztése miatti ukrán fájdalmat, mert mi is megéltük Trianont.