Atom a Facebookra: így robbant a Haugen-ügy

Komoly sebet ejtett a Facebook jó hírnevén a Haugen-ügy a napokban, hiába próbálja a cég válságkommunikációja a cégtitkokat kiteregető hölgyet az adott szakterülethez nem értőnek, a napvilágra került ügyeket pedig már félig megoldottnak, „változtatás alatt levőnek” nevezni.

Frances Haugen keddi szenátusi meghallgatásán ugyanis összeszedett volt, adatokkal támasztotta alá érveit, a The Wall Street Journalnak általa átadott belső dokumentumok pedig megerősítették a régóta sejtett valóságot:

amely elképesztő mennyiségű személyes adattal dolgozik, és szinte felfoghatatlan hatalommal rendelkezik azzal, hogy közel hárommilliárd felhasználójának világról alkotott elképzeléseire, gondolkodására közvetett vagy közvetlen befolyással bír.

A Facebook belső kutatási anyagai

Frances Haugen személyes motivációiról annyit tudunk, amennyit tettének indítékairól ő maga elmondott. A hölgy számítástechnikát tanult, majd a Harvardon üzleti menedzsmentből diplomázott, 2006 óta a Google, a Pinterest és Yelp cégeknél, ezt követően pedig a Facebooknál algoritmus-elemzőként, termékmenedzserként dolgozott,

A Facebook korábbi botrányai által is sarkallva úgy döntött, hogy a külvilág tudomására hozza a cég belső ügyeit, mégpedig saját bevallása szerint nem ártó szándékkal, hanem azzal a reménnyel, hogy a nyilvánosság nyomására a cégvezetés az anomáliákat végre elkezdi orvosolni.

Frances Haugen interjút ad a CBS televízió 60 perc című műsorának szeptember 16-án

A The Wall Street Journal a szerkesztőségnek eljuttatott iratok tartalmát egy, a The Facebook Files nevet viselő cikksorozatban tette közzé. A belső kutatási jelentések, munkatársi levelezések és vezetőségi prezentációk alapján a konzervatív napilap összefoglalókat írt, az ismertetés legfontosabb megállapításai a következők:

– A Facebook irányelve szerint minden felhasználóra ugyanazok a működési szabályok vonatkoznak, a belső kommunikáció szerint azonban

A VIP-ügyfelek az XCheck nevű program segítségével úgy posztolhatnak közösségi alapelveket sértő tartalmakat, hogy a rendszer nem tiltja le őket, nem szab ki rájuk büntetést.

– A cég elemzői kimutatták, hogy a vállalatcsoporthoz tartozó Instagram fotómegosztó szolgáltatása káros hatással van a fiatalkorú felhasználók személyiségére, énkép-zavarokhoz vezet az oldal használata. A vizsgálatok eredményeit a Facebook vezetése ismerte, létezésüket azonban a kongresszusi meghallgatásokon tagadta, a negatív kimutatásokról a nyilvánosságban szándékosan nem kommunikált.

– A vállalat 2018-ban változtatott az algoritmusain, hogy „fogyasztóbarátabbá" tegye a platformot, hogy kevesebb indulatot korbácsoló tartalom jelenjen meg ott, a finomhangolás azonban fordított hatást ért el. Mark Zuckerberg ennek ellenére nem engedte a finomhangolás finomhangolását, mert

– A cég munkatársai jelezték, hogy a közel-keleti felhasználók körében egyre növekvő számban jelennek meg olyan esetek, amikor emberkereskedelmi céllal használják a Facebookot, Etiópiában pedig kisebbségek elleni gyűlöletkeltésre, de általánosságban figyelmeztettek, hogy a pornográf tartalmak, a drog- és a szervkereskedelem ügyletei is egyre leplezetlenebb módon zajlanak a platformon.

– A Facebook a járványhelyzet kialakulásakor első számú prioritásaként nevezte meg az oltakozás népszerűsítését, mégis a gyakorlatban a közösségi oldalt elárasztották az oltással kapcsolatos összeesküvés-elméletekről szóló tartalmak, posztok.

– A Facebook tagadta, hogy a 13 évesnél fiatalabb korosztályokat megpróbálná a felület használatára vonzani, a belső iratok azonban azt bizonyítják, hogy a cég valóban dolgozott ezen, ugyanis ez egy jelentős fogyasztói szegmens, amelyet addig nem sikerült becsatornázniuk.

A The Wall Street Journal által nyilvánosságra hozott belső iratok tehát megerősítették, hogy

Haugen a szenátus kereskedelmi bizottságának meghallgatásán október 5-én

A szenátusi meghallgatás

Frances Haugen kedden az amerikai szenátus kereskedelmi bizottsága előtt magyarázatot is adott, szerinte miért maradt el rendszeresen a rendszerhibák kezelése: a Facebook mindent alárendel a profitnak. Hiába a vállalat hangzatos célkitűzése arról, hogy a Facebook elsődleges küldetése a társadalmi kohézió erősítése, a közjó elősegítése, a cég a működési gyakorlatában a bevételmaximalizálás oltárán feláldozza elveit,

A big tech cég volt termékmenedzsere a következőket mondta keddi vallomásában a törvényhozás képviselői előtt a Capitoliumon:

– A Facebook termékei ártanak a gyerekeknek, megosztottságot, viszályt generálnak a társadalomban, gyengítik a demokrácia intézményét.

– A cég vezetői tudják, milyen technológiai fejlesztésekkel lehetne biztonságosabbá tenni a platformot, mégsem lépnek, ugyanis a „csillagászati profitot az emberek érdeke elé helyezik”.

– Az Facebook tudatosan döntött úgy, hogy a profitmaximalizálás érdekében nem korlátozza erőteljesen a gyűlöletkeltő tartalmakat, hiszen ezek növelik a felületen történő interakciókat, és így több hirdetést tudnak elhelyezni.

– A cég saját belső elemzései kimutatták, hogy egyes szolgáltatásaik veszélyeztetik a gyermekek mentális fejlődését, biztonságát, a mesterséges intelligencia segítségével működtetett algoritmusok úgy irányítják a hírszolgáltatást, hogy abban

– A Facebook belső ügyeit csak a belső munkatársak ismerik, a vezetés tudatosan visszatart közérdekű információkat a nyilvánosságtól.

– A cég felfoghatatlan mennyiségű személyes adatot kezel, ez problematikus.

– A Facebook védekezésében egy hamis képet ad a véleményszabadságról: azt állítják, hogy ha a gyűlöletkeltő tartalmakat szűrnék, akkor óhatatlanul korlátozva lennének más, neutrális személyes tartalmak is –

A szenátusi szakbizottság tagjai előzetesen már áttanulmányozták a számítógépes szakember által rendelkezésükre bocsátott céges belső iratokat, és véleményezésükben megalapozottnak, bizonyítottnak látták Haugen állításait. A hölgy számára jogi védelmet ígértek, tették pedig hősiesnek, a társadalomra hasznos, a jogbiztonság megerősítésére szükséges lépésnek minősítették.

A Facebook logója a New York-i Nasdaq tőzsdén

A Haugen-ügy várható következményei

A Facebook berkein belül történő visszásságok egy része már ismert volt, az amerikai média régóta cikkezett róluk, a Facebook vezetőjének korábbi szenátusi meghallgatásain terítékre is kerültek; ugyanakkor annak ellenére, hogy a cég többször konkrét ígéreteket tett a problémák megoldására, a gyakorlatban semmit nem tett azok orvoslására.

Frances Haugen a keddi meghallgatásán a kongresszus segítségét kérte, a cég belső viszonyait ismerve ugyanis biztos benne, hogy külső kontroll nélkül továbbra sem lesznek változtatások. Ennek fő oka szerinte az, hogy Mark Zuckerberg 55 százalékos többségi részvénypakettel rendelkezik a cégben, így gyakorlatilag elszámoltathatatlan, a tanácsadók vagy a menedzsment javaslatait, döntéseit egy személyben bármikor le tudja söpörni az asztalról.

A Facebook volt alkalmazottja a dohányipar megregulázását, illetve a biztonsági öv használatának kötelezővé tételét hozta fel követendő példaként: ahogy egy szektorban az állam jogszabályi kötelmekkel érvényesíti a normákat, ott kitisztul a gyakorlat, beáll a rend.

Haugen hasonlóképpen a technológiai szférában is törvények meghozatalát,

A washingtoni törvényhozók tisztában vannak a big tech szektor hiányos szabályozásával, a Haugen-ügy azonban nagy hatással lehet a kongresszusra, hogy ezúttal rászánja magát a reguláció terveinek napirendre vételére.

Nyitókép: Frances Haugen a szenátus kereskedelmi bizottságának meghallgatásán (fotó: MTI)