Atom a Facebookra: így robbant a Haugen-ügy

2021. október 08. 17:01

Ledobta az atombombát a big tech cégre korábbi alkalmazottja, amikor több ezer oldalnyi belső kutatási anyagot szivárogtatott ki a The Wall Street Journal számára, illetve amikor kedden az amerikai szenátus szakbizottsága előtt tanúskodott a Facebook machinációiról. A Frances Haugen jóvoltából megismert információk szerint a Mark Zuckerberg vezette vállalat pontosan tudta, hogy a társadalomra veszélyes tartalmakat terjeszt és indulatokat gerjeszt, mégsem változtatott gyakorlatán.

2021. október 08. 17:01
null
Maráczi Tamás
Maráczi Tamás

Komoly sebet ejtett a Facebook jó hírnevén a Haugen-ügy a napokban, hiába próbálja a cég válságkommunikációja a cégtitkokat kiteregető hölgyet az adott szakterülethez nem értőnek, a napvilágra került ügyeket pedig már félig megoldottnak, „változtatás alatt levőnek” nevezni.

Frances Haugen keddi szenátusi meghallgatásán ugyanis összeszedett volt, adatokkal támasztotta alá érveit, a The Wall Street Journalnak általa átadott belső dokumentumok pedig megerősítették a régóta sejtett valóságot:

a Facebook egy zárt szervezet ellenőrzés és átláthatóság nélkül,

amely elképesztő mennyiségű személyes adattal dolgozik, és szinte felfoghatatlan hatalommal rendelkezik azzal, hogy közel hárommilliárd felhasználójának világról alkotott elképzeléseire, gondolkodására közvetett vagy közvetlen befolyással bír.

A Facebook belső kutatási anyagai

Frances Haugen személyes motivációiról annyit tudunk, amennyit tettének indítékairól ő maga elmondott. A hölgy számítástechnikát tanult, majd a Harvardon üzleti menedzsmentből diplomázott, 2006 óta a Google, a Pinterest és Yelp cégeknél, ezt követően pedig a Facebooknál algoritmus-elemzőként, termékmenedzserként dolgozott,

a cég belső rendszerét és szolgáltatásait „destruktívnak” érzékelte.

A Facebook korábbi botrányai által is sarkallva úgy döntött, hogy a külvilág tudomására hozza a cég belső ügyeit, mégpedig saját bevallása szerint nem ártó szándékkal, hanem azzal a reménnyel, hogy a nyilvánosság nyomására a cégvezetés az anomáliákat végre elkezdi orvosolni.

Frances Haugen interjút ad a CBS televízió 60 perc című műsorának szeptember 16-án

 

A The Wall Street Journal a szerkesztőségnek eljuttatott iratok tartalmát egy, a The Facebook Files nevet viselő cikksorozatban tette közzé. A belső kutatási jelentések, munkatársi levelezések és vezetőségi prezentációk alapján a konzervatív napilap összefoglalókat írt, az ismertetés legfontosabb megállapításai a következők:

– A Facebook irányelve szerint minden felhasználóra ugyanazok a működési szabályok vonatkoznak, a belső kommunikáció szerint azonban

mégis van egy belső elitcsoport, amelyek mentességet kap ez alól.

A VIP-ügyfelek az XCheck nevű program segítségével úgy posztolhatnak közösségi alapelveket sértő tartalmakat, hogy a rendszer nem tiltja le őket, nem szab ki rájuk büntetést.

– A cég elemzői kimutatták, hogy a vállalatcsoporthoz tartozó Instagram fotómegosztó szolgáltatása káros hatással van a fiatalkorú felhasználók személyiségére, énkép-zavarokhoz vezet az oldal használata. A vizsgálatok eredményeit a Facebook vezetése ismerte, létezésüket azonban a kongresszusi meghallgatásokon tagadta, a negatív kimutatásokról a nyilvánosságban szándékosan nem kommunikált.

– A vállalat 2018-ban változtatott az algoritmusain, hogy „fogyasztóbarátabbá" tegye a platformot, hogy kevesebb indulatot korbácsoló tartalom jelenjen meg ott, a finomhangolás azonban fordított hatást ért el. Mark Zuckerberg ennek ellenére nem engedte a finomhangolás finomhangolását, mert

attól tartott, hogy visszaesik az emberi interakciók száma, és ezzel csökkennek a cég hirdetési bevételei.

– A cég munkatársai jelezték, hogy a közel-keleti felhasználók körében egyre növekvő számban jelennek meg olyan esetek, amikor emberkereskedelmi céllal használják a Facebookot, Etiópiában pedig kisebbségek elleni gyűlöletkeltésre, de általánosságban figyelmeztettek, hogy a pornográf tartalmak, a drog- és a szervkereskedelem ügyletei is egyre leplezetlenebb módon zajlanak a platformon.

A cég vezetése ezekre a jelzésekre érdemben nem reagált.

– A Facebook a járványhelyzet kialakulásakor első számú prioritásaként nevezte meg az oltakozás népszerűsítését, mégis a gyakorlatban a közösségi oldalt elárasztották az oltással kapcsolatos összeesküvés-elméletekről szóló tartalmak, posztok.

– A Facebook tagadta, hogy a 13 évesnél fiatalabb korosztályokat megpróbálná a felület használatára vonzani, a belső iratok azonban azt bizonyítják, hogy a cég valóban dolgozott ezen, ugyanis ez egy jelentős fogyasztói szegmens, amelyet addig nem sikerült becsatornázniuk.

A The Wall Street Journal által nyilvánosságra hozott belső iratok tehát megerősítették, hogy

Mark Zuckerberg és a Facebook vezetése tudott a cégen belüli visszásságokról, mégsem kezelték a problémákat.

Haugen a szenátus kereskedelmi bizottságának meghallgatásán október 5-én

 

A szenátusi meghallgatás

Frances Haugen kedden az amerikai szenátus kereskedelmi bizottsága előtt magyarázatot is adott, szerinte miért maradt el rendszeresen a rendszerhibák kezelése: a Facebook mindent alárendel a profitnak. Hiába a vállalat hangzatos célkitűzése arról, hogy a Facebook elsődleges küldetése a társadalmi kohézió erősítése, a közjó elősegítése, a cég a működési gyakorlatában a bevételmaximalizálás oltárán feláldozza elveit,

a közösségi alapelveknél erősebbek számára a hirdetési piac farkastörvényei.

A big tech cég volt termékmenedzsere a következőket mondta keddi vallomásában a törvényhozás képviselői előtt a Capitoliumon:

– A Facebook termékei ártanak a gyerekeknek, megosztottságot, viszályt generálnak a társadalomban, gyengítik a demokrácia intézményét.

– A cég vezetői tudják, milyen technológiai fejlesztésekkel lehetne biztonságosabbá tenni a platformot, mégsem lépnek, ugyanis a „csillagászati profitot az emberek érdeke elé helyezik”.

– Az Facebook tudatosan döntött úgy, hogy a profitmaximalizálás érdekében nem korlátozza erőteljesen a gyűlöletkeltő tartalmakat, hiszen ezek növelik a felületen történő interakciókat, és így több hirdetést tudnak elhelyezni.

– A cég saját belső elemzései kimutatták, hogy egyes szolgáltatásaik veszélyeztetik a gyermekek mentális fejlődését, biztonságát, a mesterséges intelligencia segítségével működtetett algoritmusok úgy irányítják a hírszolgáltatást, hogy abban

gyűlöletkeltő tartalmakat is megosztanak – erről tud a menedzsment, mégsem lép fel ellene.

– A Facebook belső ügyeit csak a belső munkatársak ismerik, a vezetés tudatosan visszatart közérdekű információkat a nyilvánosságtól.

– A cég felfoghatatlan mennyiségű személyes adatot kezel, ez problematikus.

– A Facebook védekezésében egy hamis képet ad a véleményszabadságról: azt állítják, hogy ha a gyűlöletkeltő tartalmakat szűrnék, akkor óhatatlanul korlátozva lennének más, neutrális személyes tartalmak is –

ez Haugen szerint nem igaz, lehetséges egy biztonságosabb rendszert kialakítani.

A szenátusi szakbizottság tagjai előzetesen már áttanulmányozták a számítógépes szakember által rendelkezésükre bocsátott céges belső iratokat, és véleményezésükben megalapozottnak, bizonyítottnak látták Haugen állításait. A hölgy számára jogi védelmet ígértek, tették pedig hősiesnek, a társadalomra hasznos, a jogbiztonság megerősítésére szükséges lépésnek minősítették.

A Facebook logója a New York-i Nasdaq tőzsdén

 

A Haugen-ügy várható következményei

A Facebook berkein belül történő visszásságok egy része már ismert volt, az amerikai média régóta cikkezett róluk, a Facebook vezetőjének korábbi szenátusi meghallgatásain terítékre is kerültek; ugyanakkor annak ellenére, hogy a cég többször konkrét ígéreteket tett a problémák megoldására, a gyakorlatban semmit nem tett azok orvoslására.

Ennek a hanyagságnak a feltárása adja a Haugen-ügy súlyát.

Frances Haugen a keddi meghallgatásán a kongresszus segítségét kérte, a cég belső viszonyait ismerve ugyanis biztos benne, hogy külső kontroll nélkül továbbra sem lesznek változtatások. Ennek fő oka szerinte az, hogy Mark Zuckerberg 55 százalékos többségi részvénypakettel rendelkezik a cégben, így gyakorlatilag elszámoltathatatlan, a tanácsadók vagy a menedzsment javaslatait, döntéseit egy személyben bármikor le tudja söpörni az asztalról.

A Facebook volt alkalmazottja a dohányipar megregulázását, illetve a biztonsági öv használatának kötelezővé tételét hozta fel követendő példaként: ahogy egy szektorban az állam jogszabályi kötelmekkel érvényesíti a normákat, ott kitisztul a gyakorlat, beáll a rend.

Haugen hasonlóképpen a technológiai szférában is törvények meghozatalát,

szövetségi szintű szabályozást kért a probléma végső rendezésére.

A washingtoni törvényhozók tisztában vannak a big tech szektor hiányos szabályozásával, a Haugen-ügy azonban nagy hatással lehet a kongresszusra, hogy ezúttal rászánja magát a reguláció terveinek napirendre vételére.

 

Nyitókép: Frances Haugen a szenátus kereskedelmi bizottságának meghallgatásán (fotó: MTI)

Kapcsolódó cikkek

Összesen 71 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
kékFogúHarald
2021. október 09. 10:11
Eddig olvastam: "Komoly sebet ejtett a Facebook jó hírnevén". Mert volt neki, jó hírneve?
kRoKoDiLaGyú
2021. október 09. 07:19
Ordas nagy kamu! A nő egy statiszta, a szerepe csupán annyi, hogy bevezethessék a totális cenzúrát a közösségi oldalakon.
kérdés
2021. október 09. 00:36
Olyan az egész, mint egy színjáték.
zakar zoltán béla
2021. október 08. 21:34
a háttérben MZP?!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ezek is érdekelhetik