Az Európai Unió és Ukrajna megkötötte a Nyitott Égbolt szerződést kedden Kijevben, az EU-Ukrajna csúcstalálkozó keretében.
Ukrán részről a megállapodást Denisz Smihal miniszterelnök, az unió részéről pedig Josep Borrell külügyi és biztonságpolitikai főképviselő és Tomas Mencin, az EU soros elnökségét ellátó Szlovénia kijevi nagykövete látta el kézjegyével. Az egyezmény célja, hogy egyenlő jogokat biztosítson az ukrán és az európai légitársaságoknak, megszüntesse a kétoldalú megállapodásokba foglalt, egyes útvonalakra vonatkozó monopóliumot, megkönnyítse új útvonalak megnyitását az ukrán és az európai városok között, ezáltal csökkentve a jegyárakat.
Mostanáig késett az aláírás a Gibraltár hovatartozásáról folyó brit-spanyol vita miatt – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál. Az aláírási ceremóniát követő sajtótájékoztatón Volodimir Zelenszkij elnök felhívta az EU vezetését és tagállamait, hogy legyenek „merészek és előremutatók”, és nyújtsanak európai perspektívát Ukrajnának. „Az európai perspektíva biztosítása Ukrajnának, amely közös értékeket képvisel az EU-val, logikus és várható lépés. E cél elérése érdekében Ukrajna kitartóan együttműködik minden partnerével és az EU-tagállamokkal” – hangsúlyozta Zelenszkij.
Utóbbi a sajtótájékoztatón ígéretet tett arra, hogy az orosz gázszállítások terén az unió együttműködik Ukrajnával. „Megértem a gázellátással kapcsolatos aggodalmukat, és ez nemcsak az idei tél, hanem a jövő kérdése is. A Bizottság feladata pedig az, hogy Ukrajnával együtt dolgozza ki erre az összes forgatókönyvet” – fogalmazott von der Leyen. Hozzátette: ki kell dolgozni annak lehetőségét, hogy a szlovák gázvezetéken keresztül reverz, azaz visszafelé fordított irányba több földgázt szállítsanak Ukrajnába. Közölte, hogy az EU tervezi azt is, hogy „aktívan használja” az orosz gáz tranzitjára az ukrán gázszállítási infrastruktúrát, beleértve az ukrajnai gáztározókat. Ugyanakkor azt is tanácsolta Kijevnek, hogy az energiahatékonyság javítására összpontosítson.
Az energiahatékonyságnak meg kell változtatnia a játékszabályokat.
Ukrajnának egyáltalán nem kellene gázt importálnia, önellátónak kell lennie” – jelentette ki. Az Európai Bizottság elnöke három területet jelölt meg, amelyekben előrelépést kell elérni annak érdekében, hogy Ukrajna és az EU kapcsolatai új szintre emelkedjenek. Elsőként a reformok folytatását említette, elsősorban az igazságszolgáltatás terén, beleértve az alkotmánybíróság reformját, valamint a korrupció elleni küzdelmet és az oligarchák befolyásának korlátozását. Másodikként a társulási megállapodásban rejlő lehetőségek jobb kiaknázására hívta fel Kijevet, a harmadikként pedig a külkereskedelem, az ukrajnai befektetések és a gazdasági együttműködés volumenének növelését szorgalmazta.
Az EU-Ukrajna csúcs résztvevői a megbeszélésüket követően kiadott közös nyilatkozatukban támogatásukról biztosították Kijevet az oligarchaellenes törvényt illetően. Az Ukrajnában komoly vitákat kiváltó jogszabályt Zelenszkij terjesztette be, a parlament szeptember 23-án fogadta el, de a Holosz ellenzéki párt egyik képviselőjének közlése szerint a parlament nemzetbiztonsági és védelmi bizottsága egy napra rá úgy döntött, hogy a törvényhozásnak újra kell szavaznia a törvény egyik cikkéről, mert olyan módosítások kerültek be, amelyek ellentmondásossá tették.
A jogszabály értelmében az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) dönti el, hogy ki minősül oligarchának, és nyilvántartásba veszi őket. Az oligarchákká nyilvánítottak nem finanszírozhatnak politikai pártokat, nem vehetnek részt privatizációs eljárásokban. Az oligarchák nyilvántartásba vételekor azt veszik figyelembe, hogy az illető részt vesz-e a politikai életben, befolyással bír-e a médiára, tulajdonosa-e monopolhelyzetben lévő vállalatnak, és a vagyona meghaladja-e a 85 millió dollárt (több mint 25 milliárd forintot). A jogszabály ezenkívül kötelezi az állami tisztségviselőket arra, hogy vallják be oligarchákkal lebonyolított ügyleteiket.
A nyilatkozatban az EU vezetői megerősítették, hogy Oroszországot továbbra is agresszornak tekintik az Ukrajnával szembeni lépéseiért, továbbá Oroszország a felelős a Donyec-medencében zajló fegyveres konfliktusért és a fegyverszünet meghiúsulásáért.
(MTI)
Fotó: Anatolii STEPANOV / AFP
Magyar Péter támadása az államfő ellen éppen az európai színtéren bukhat el. Ezért is jöhet jól neki, hogy a közismerten Orbán-ellenes ügyvéd, Horváth Lóránt újabb tippeket ad neki Sulyok eltávolítására.
Szerencsére komolyabb károk nem keletkeztek.
Berlinben beszélt az ügyről a magyar külügyminiszter.
A súlyos feltételeket tartalmazó dokumentumban ráadásul éppen Magyarországgal példálóztak.
Az ukrán vezérkari főnök szerint kritikus hiány van a légvédelmi rendszerekből.
Mire számíthatnak a munkavállalók az új kormánytól a tőkével szembeni küzdelemben?
Az Alkotmánybíróságnak így joga és kötelessége fellépni minden olyan jogalkotói döntéssel szemben – akár a parlamenti kétharmados többséggel szemben is –, amely sértené az alkotmányos mérce egységét és tartalmát.
