Egy törékeny nő, aki a II. világháború alatt emberek megmentésén dolgozott, mikor valószínűleg a Dunába lőtték a nyilasok. Valószínűleg, ugyanis sosem került elő a hős testvér holtteste. Ismét egy megrendítő történet a Nemzeti Emlékezet Bizottsága Facebook-oldaláról. Salkaházi Sára életéről a tavaly megjelent Magyar Hősök kötetben részletesen is olvashatnak.
1899 májusában született Kassán, egy osztrák eredetű családban. A nagypapájának fogadója volt a városban. Művészetkedvelő volt, éppen ezért a fogadó egyik különtermében rendszeresen hangversenyeket adtak és színielőadásokat tartottak. A családi háttér láttán nem meglepő, hogy Salkaházi Sára tanítóképzőbe járt, ám a Monarchia összeomlása után megvált a hivatásától, ugyanis
Újságíró lett belőle, s a trianoni trauma ellenére, amennyire csak lehetett, élvezte a fiatal lányok életét. Erről így írt később: „Önállóság, cigaretta, kávéház, csavargás a nagyvilágban hajadonfőtt, zsebre dugott kézzel, friss vacsora egy kis kocsmában, cigányzene…” Ki gondolta volna ekkor, hogy néhány évtizeddel később hősként hal majd meg Budapesten? Sokáig úgy tűnt, az írás lesz a hivatása, még egy önálló kötete is megjelent 1926-ban. A szociális érzékenység persze mindig is dolgozott benne, így a csehszlovák keresztényszocialista párt kassai irodájának a munkatársa lett, s a szervezet lapját is ő szerkesztette. Így jutott el egy tanfolyamra is, amelyet a Szociális Testvérek Társasága tartott. Mindez pedig fordulópontot jelentett az életében.
Fotó: Wikipedia
Minderre így emlékezett később: „Csak nézed az előtted beszélő testvért, mintha egyedül neked beszélne… és egyszerre megnyugszol, mint aki megtalálta, amit keres.” A tanfolyam után a felvételét kérte a szociális testvérek közé, 1930-ban első fogadalmat, majd 1940-ben örökfogadalmat tett. Személyesen segített nélkülöző családokon, aztán a történelem nagyobb erőfeszítéseket kért tőle. Az egyre erősödő nácizmus láttán a Szociális Testvérek Társasága is egyre gyakrabban emelte fel a szavát Slachta Margit alapító vezetésével, és Salkaházi Sára akkor is vele tartott, mikor az embermentésben jelentős szerepet alakító Magyar Szent Kereszt Egyesület társelnöke lett. Salkaházi Sára a Katholikus Dolgozó Nők és Leányok Szövetsége vezetőjeként öt új szegényotthont nyitott, amelyek 300 embernek biztosítottak férőhelyet. Aztán megkezdődtek a deportálások…
A testvérek folyamatosan menedéket nyújtottak az üldözötteknek Budapesten.
1944 telére, a nyilaspuccs után megteltek a budapesti menedékházak. 1944. december 27-én éppen a sokak menedékéül szolgáló Bokréta utcai Katolikus Nővédő Otthonba tartott, ám szembesült vele, hogy az utcán igazoltatják az embereket a nyilasok. Megtehette volna, hogy másfelé megy, ám odalépett a nyilasokhoz és közölte, ő az intézmény vezetője. Négy gyanúsnak talált személyt, egy hitoktatót és őt is elhurcolták. 45 évesen…
További magyar hősökről olvashat a kötetben.
Évtizedeken át nem lehetett tudni, hogy mi történt azon a gyászos napon, hogy mi lett a hős testvérrel, hiszen onnantól kezdve senki nem hallott felőle. Hosszú idő telt el, 23 esztendő. 1967-ben aztán a zuglói nyilasper egy vádlottja azt mondta vallomásában, hogy 1944. december 27-én (tehát pont azon a napon, amikor Salkaházit elhurcolták a nyilasok) a Duna-parton a
A következő pillanatban pedig a folyóba lőtték a kegyetlen pribékek. Az utolsó pillanatban is hősként viselkedő nő minden valószínűség szerint Salkaházi Sára volt, akit 1969-ben a jeruzsálemi Jad Vasem Intézet a Világ Igaza kitüntetésben részesítette, 2006-ban pedig a katolikus egyház boldoggá avatta.
Azt a hőst, aki az életét adta azért, hogy minél több üldözöttet megmenthessen a háború poklából. Nem felejtjük. Nyugodj békében, Salkaházi Sára!
#
A Nemzet Emlékezet Bizottsága, a Mathias Corvinus Collegium és a Mandiner gondozásában megjelent Magyar hősök kötetben további olyan kivételes emberek élettörténetéről olvashat, akik akár az életüket is kockára tették honfitársaikért, hazájukért.
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
A Jókai 200 emlékév keretében megjelent a Jókai Mór harmincháromszor című, gazdagon illusztrált kötet, amely nem kevesebbre tesz kísérletet, mint hogy kihozza az írót a vitrinből, megmutatva a nagy történetek mögött álló sokszínű embert.
Trianon után megpróbálták eltörölni a múltat az anyaországon túl, s 1945 után Magyarországon is.
Helyszíni tudósításunk!
A bejárás során a miniszterelnök megtekintett egy kutyafuttatót, az állatok elszállásolására alkalmas bokszokat, majd egy kutya sétáltatásában is részt vett.
Nem kizárt, hogy ezúttal csúnyán mellényúlt a kormánykritikus zenész.
