Az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus előestéjén, szeptember 4-én, szombaton láthatta először a nagyközönség Tolvaly Ferenc legújabb filmjét, a Szent Ignác útját. A személyes hangvételű, gyönyörűen fényképezett alkotás négy fiatal zarándok útját követi végig Loyolától Manresáig.
Varázslatos tájakon keresztül hív egy belső lelki utazásra Tolvaly Ferenc különleges hangulatú zarándokfilmje. Az alkotás az író-rendező El Camino húsz év múlva – Szent Ignác útja című regényéből Balázs Zsuzsa újságíróval közösen írt forgatókönyve alapján készült. Loyolai Szent Ignác ötszáz éve tette meg híres zarándoklatát szülővárosából Manresáig, az erre a jubileumra forgatott filmben pedig négy, útját kereső fiatal vándorlását követhetjük végig, akiket José Luis Iriberri jezsuita lelkivezető kísér és támogat.
A főszereplő négy fiatal mind nagyon különböző karakter, de hasonló indokok miatt jelentkezett a zarándoklatra: útkeresésben vannak, valami miatt megtorpant az életük, és nem tudják, hogyan lépjenek tovább. Balázs azon viaskodik magában, hogy mi a fontosabb neki: a családalapítás, vagy az, hogy Istennek szentelje életét, és papnak álljon. Katalinnak egy komoly párkapcsolata ért véget, és amíg mások problémáit gond nélkül megoldja, addig saját magán nem tud segíteni. Benjámin ígéretes énekes karrier előtt állt, ám hangja egyszer csak elment, és sokáig depresszióval küszködött. Júlia gyerekkora óta több problémával is küzd, és úgy véli, ha legyőzi ezeket, azzal családjának is sokat tud segíteni.
Fontos megemlíteni José Luis Iriberri atyát is, aki kellőképpen karizmatikus és erős kisugárzású ahhoz, hogy ha halkan is jegyez meg csak valamit, a fiatalok akkor is figyelnek rá. Tudja, mikor kell könnyednek lenni, vagy éppenséggel csendben maradni, a háttérbe húzódni. A szerzetes hangja Hegedűs D. Géza, aki igazi profiként játszik a feladattal, nem tolakodó, nem akarja „ellopni a show-t”. Talán szerencsésebb lett volna a stúdiószinkron helyett a hangalámondás, de ez már lehet, hogy csak a szerző túlbuzgó kíváncsisága, mert szívesen hallotta volna a háttérben az atya valódi hangját is.
A filmet Pataki Ádám(#Sohavégetnemérős, Nagykarácsony, A lovasíjász) fényképezte. Az operatőr az utazás során nem „tolta” a szereplők képébe a kamerát, igyekezett a háttérben maradni. A gyönyörű tájak kiváló lehetőséget adtak a stábnak, hogy pazar drónfelvételeket készítsenek. Ezek a tájképek, a hatalmas mezők, rebbenő madarak, a báránycsordák vonulása, beszippantják a nézőt.
A tavaly augusztusi spanyolországi forgatást nehezítette, sőt helyenként szinte ellehetetlenítette a pandémia következtében kialakult helyzet. A kijárási korlátozások – például Zaragoza városában – azonban a rendező koncepcióját nagyban segítették, hisz Tolvaly Ferenc az út összes helyszínén csak a zarándokokat és a lelkivezetőt szerette volna láttatni, mindezzel szemléltetve az ötszáz évvel ezelőtti környezetet, a néptelen tájakat.
– vallja a rendező, aki számos zarándokúton vett részt, és azokat könyv- és filmváltozatban is dokumentálta. Az ezredfordulón megjárta az El Caminót, a Szent Jakab utat. Erről a spirituális élményéről is forgatott filmet és írt regényt.
Csapodár lovagból rendalapító
Iñigo López de Loyola, azaz Loyolai Ignác 1491-ben született Loyolában. A baszk-navarrai Foix Germána aragóniai királyné apródjaként, majd tisztjeként dicsőségről álmodozott. Bátor volt „a játékban, a nők körüli forgolódásban, a verekedésben és a hadakozásban.” 1521 pünkösd vasárnapján Pamplona város védelme közepette egy ágyúgolyó eltalálta a lábát. Ez az élmény indította Isten keresésére, és ez szolgált indítékul ahhoz, hogy „a spanyol király szolgálatát fölcserélje Krisztusnak, az ég és föld Urának szolgálatával". Ezt követően tette meg a ma már Camino Ignacianóként ismert, Loyolától Manresáig tartó, 640 km-es zarándolatot. A Manresában töltött közel egy év alatt élte át élete legnagyobb kegyelmét: „Csak úgy lehet összefoglalni, hogy értelmében nagy világosság támadt”és itt írta meg Lelkigyakorlatok című könyvét, amely segítségére volt „a lelkek megkülönböztetésében és az emberek szolgálatában”. Elment Rómán és Velencén át a Szentföldre, majd hosszú éveken keresztül tanulmányokat folytatott Barcelonában, Alcalában, Salamancában és Párizsban – de közben mindvégig segítette az embereket életük megváltoztatásában. Ténykedése magára vonta az inkvizíció figyelmét is, de mindannyiszor felmentették a vádak alól. Már korábban „fölébredt benne a vágy, hogy néhány embert közösségbe gyűjtsön, akikből aztán Jézus Krisztus harsonái lehettek volna”, végül az akkor már pappá szentelt Szent Ignác 1540. szeptember 27-én megalapította Jézus Társasága néven a jezsuita szerzetesrendet. Fáradhatatlanul dolgozott a közösség építésén, mely 1556. július 31-én bekövetkezett halálakor már több mint ezer tagot számlált. Ma már 16 000 jezsuita él a világ 112 országában.
A Szent Ignác útja egyáltalán nem csak a vallásos nézőkhöz szól, hiszen különösen most, a pandémia utáni időszakban minden ember cipel magával valami belső terhet, vívódik, így mindenkinek adhat lelki útravalót az alkotás. A film a Nemzeti Filmintézet támogatásával készült, a Cameofilm Stúdió Csáky Attila producer vezetésével gyártotta, és a Jézus Társasága Magyarországi Rendtartománya patronálta. Az alkotás mától megtekinthető a hazai mozikban, forgalmazója az MTM Kommunikációs Zrt.
Nyitókép: Cameofilm
Május 21-én, csütörtökön mintegy 800 utassal indult útnak a Boldogasszony zarándokvonat Csíksomlyóra, köztük a Rákóczi Szövetség középiskolai szervezeteinek diákjai is szép számmal megtalálhatók. Összeállításunkban annak jártunk utána, hogy milyen programok várnak a résztvvőkre, illetve, hogy mit jelent a magyarság számára ez a zarándoklat.
„Fontos mérföldkő” – állapította meg az egyházból kirúgott pap.
A római Tor Vergata mezején zajló jubileumi találkozón XIV. Leó pápa szenvedélyes beszédben szólt a jövő nemzedékéhez.
A kis zempléni falu teljesen átalakult május 1-jén.
A remény zarándokai – ezzel a mottóval hirdetett szentévet 2025-re Ferenc pápa.
Eszéki Gergő Gerikkkee néven szerkeszt Facebook- és Instagram-oldalt, ahol időről időre túrázással és utazásaival kapcsolatos tartalmakat oszt meg. Az elmúlt években végigjárta az Országos Kékkör útvonalát és a Szent Jakab-zarándokút több szakaszát. Beszélgetésünk előtt pedig Peruból tért haza.
Alkotmánymódosítás is jöhet egy fontos gazdasági kérdésben.
Brüsszelnek nem tetszik, hogy az ukránok minden áron fel akarják gyorsítani a folyamatot.
