Hogyan formálták át a közéleti vitákat és egész életvitelünket a digitális platformok? Ki lehet törni a véleménykamrákból? Renée DiResta vezetésével zajlott izgalmas vitafórum az MCC Feszt nyitónapján.
Aktuális kerekasztal-beszélgetéssel kezdődött az MCC Feszt Esztergomban. Renée DiResta, dezinformációkutató, a Netflixen futó Társadalmi dilemma c. sorozat szakértője osztotta meg gondolatait a közösségi média legfontosabb kérdéseiről Miklos Lukacs de Pereny perui technológiafilozófusal és Calum T. M. Nicholson szociálantropológussal.
Down The Rabbit Hole címmel Renée DiResta vitaindító előadásával indult a szakadó esőben a panelbeszélgetés, amelyben Stanford Internet Observatory műszaki kutatási vezetője felvázolta a közösségi média napjainkra jól láthatóvá vált árnyoldalait. A kommunikációs platformok fejlődésének nem várt hatásai közé sorolta
Kiemelte, hogy e csoportokban, ám tágabban a digitális médiatérben nincsenek kapuőrök, így a konspirációs teóriák is szabadon terjedhetnek – elég az amerikai elnökválasztás vagy a koronavírus kapcsán felbukkanó konteókra gondolni. Új kommunikációs korszakot jelez, hogy egy okostelefonnal már mind lehetünk tartalom-előállítók, és adott esetben milliókat is elérhetünk virális, senki által nem ellenőrzött tartalmak gyártásával.
Világméretű jelenség szerinte, hogy sokkal gyorsabban terjednek a tartalmak, minthogy azokat befogadhatnánk vagy megszűrhetnénk, ráadásul az algoritmusok révén egyre személyesebb, egyre inkább ránk szabott hírek és hirdetések jutnak el hozzánk. Ennek következtében pedig a saját véleményünk erősödik fel,
Rámutatott arra is, hogy mára megváltozott a közvélemény formálásának iránya, nem felülről lefelé, hanem alulról szerveződően, influenszerek révén épültek ki a világméretű befolyásolási rendszerek. A hamis információk hatása pedig nem áll meg a virtuális térben, a pandémia kapcsán kirajzolódó álláspontok a valóságra is kihatottak, emberek millióinak gondolkodását és így cselekvését befolyásolták az oltás hatásosságáról vagy a járvány terjedéséről.
Renée DiResta végül a közösségi oldalak józan és biztonságos használatához három javaslatot fogalmazott meg: gondoljuk végig, miért háborodunk fel, miért irányítják érzelmeinket az egyes tartalmak. Minden megosztás előtt gondolkozzunk, mérlegeljünk, és nem utolsó sorban igyekezzünk a forrásaink körét szélesíteni, sokszínűvé tenni.
A nyitóelőadás után Dr. Calum T. M. Nicholson, a Cambridge-i Egyetem oktatója kapott szót, aki tovább árnyalta a közösségi oldalak működési gyakorlatát: ahogy fogalmazott, a techcégek végső célja az adatszerzés, ehhez pedig jól profilozható felhasználókra van szükségük. A különböző tartalmakkal kiváltott érzelmi reakciók mindig a felhasználói viselkedés monitorozására szolgálnak, és ahogy felhívta rá a figyelmet, a termékekbe, ideákba, politikusokba vetett bizalmat sokkal könnyebb lerombolni, mint felépíteni; ez is befolyásolja a techcégek működését.
Miklos Lukacs de Pereny technológiakutató, akinek Youtube-csatornája több százezer nézőt vonz, arról mesélt Szűcs Dóra moderátor, az MCC nemzetközi igazgatója kérdésére, hogy bizony őt is büntette már a közösségi oldal cenzora, Twitterét felfüggesztették, és az egyik legnézettebb videóját is törölnie kellett egyszer. Mindez tudatosságra és óvatosságra intette. Ő is megerősítette, hogy az algoritmusokat működtető techóriások
Calum T. M. Nicholson reagálásában a véleménykamrák negatív hatásait emelte ki, amik gyakran a másként gondolkodók démonizálásához vezetnek. Rámutatott arra is, hogy
a digitális térben. A közösségi médiumok, konkrétan a Facebook másik káros hatásának nevezte, hogy az értő, befogadó hallgatás, a kompromisszumkészség helyett Zuckerberg platformja a folyamatos megosztásra, önkifejezésre ösztönöz minket. A véleménykamrák stigmatizálnak, a Brexit idején egyetlen és meghatározó személyiségjeggyé az vált, hogy az adott felhasználó támogatja vagy ellenzi-e a kilépést; a másik minden más tulajdonsága elhalványult.
A panel zárásaként Miklos Lukacs de Pereny elmondta, hogy a szociális média káros hatásaival szemben elsősorban a tudatosság számít, és az, hogy döntéseinknél, véleményünk kialakításánál ellen tudjunk állni a digitális térből érkező közösségi nyomásnak. Végül az sem utolsó, hogy legyen offline életünk is, a kommentháborúknál sokkal hasznosabb néha szeretteinkkel meginni egy italt.
***
Fényképek: Földházi Árpád
„Nyilvános kiállás, az Átlátszó említésével pedig biztosan nem volt sem Magyar Péter, sem a Tisza Párt részéről, ilyesmi csak feltűnt volna nekünk!” – jelentette ki a Media1-nek Bodoky Tamás.
Németország gazdasági minisztere nem érti, miért nincs saját vagy európai kommunikációs platformjuk. Robert Habeck szerint nem engedhetik meg maguknak, hogy demokráciájukat kínai algoritmusok vagy Elon Musk szélsőjobboldali fantáziái alakítsák.
Ha már a harcos ellenzékiség az új nulladik kilométerkő, akkor a neutrális, tényszerű újságírás is fideszes elhajlásként tűnik fel.
Újabb beszédes példa a média látványos pálfordulására.
„Bírni kell a pofonokat, mert ha ilyen helyzetben nem megy, akkor egy ország irányítása kapcsán még inkább nem fog” – fogalmazott a szakértő.
Donald Trump kikényszerítette a fényre a mélyállamot: felfüggesztette az amerikai kormány külföldi segélyeit, sőt nyilvánossá tette az előző évtizedek költéseit. Bemutatjuk, kik és milyen pénzeket kaptak Magyarországon az amerikai segélyezési politika révén.
Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka ismertette a tárgyalás részleteit.
„Ezeknek az átutalásoknak végre véget kell vetni” – írta a német politikus.
