Belgium, Németország, Ausztria, Hollandia, Dánia, Görögország fordult levélben az Európai Bizottsághoz a kitoloncolások kapcsán.
Hat uniós ország – Belgium, Németország, Ausztria, Hollandia, Dánia, Görögország – levélben fordult az Európai Bizottsághoz és azt kéri, hogy az unió ne állítsa le az elutasított menedékkérők Afganisztánba irányuló kitoloncolását – erősítette meg keddi Twitter üzenetében Sammy Mahdi belga bevándorlásügyi államtitkár.
Egy magát valamire tartó kormánynak végre kell hajtania a saját döntéseit: azok az afgánok, akikről alapos és független vizsgálat után bebizonyosodik, hogy nem szorulnak védelemre, nem maradhatnak Belgiumban” – húzta alá az államtitkár.
A DeMorgen című belga napilap szerint Mahdi bejelentését több jogvédő szervezet hevesen bírálta. Az államtitkár Twitter-üzenetében erre úgy reagált, hogy „nagyon egyszerű szégyent kiáltani és az Emberi Jogok Európai Egyezményét lobogtatni anélkül hogy tisztában lennének a konkrétumokkal”. Hozzátette:
A kérdés várhatóan szóba kerül az uniós tagállamok belügyminisztereinek augusztus 18-i rendkívüli tanácskozásán, amelyen ugyancsak megvitatják a Fehéroroszországból Litvániába történő illegális határátlépések megugrását.
(MTI)
Nyitókép: Dursun Aydemir / Anadolu Agency / AFP
Az EB Magyarországi Képviselete azt írta, az uniós bíróság ítéletének tartalmával a magyar sajtóban és közéletben számos félreértés és tévhit terjedt el.
Érzéketlen dolog lenne visszaküldeni őket Szíriába, aggódik a Politico, amely szerint már megint a „szélsőjobboldal” lát lehetőséget a helyzetben.
Norbert Hofer tisztázta a helyzetet.
Didier Reynderst akár öt év szabadságvesztésre is ítélhetik.
Fricz Tamás szerint „az amerikai befolyás az Unióra nézve egy régi dolog. Így Donald Trumpot figyelembe kell vennie a brüsszeli elit tagjainak.”
Nem Didier Reynders az első uniós bürokrata, aki azután keveredett korrupciós botrányba, hogy bőszen kritizálta Magyarországot. A híres lebukások azonban csak a jéghegy csúcsát jelentik.
Minden nap délután kettőkor és ötkor nyitják meg a vásárlási lehetőséget.
Az EB Magyarországi Képviselete azt írta, az uniós bíróság ítéletének tartalmával a magyar sajtóban és közéletben számos félreértés és tévhit terjedt el.
