Felül kellene vizsgálni az összes amerikai katonai kiképzési programot, miután a közelmúltban kiderült, hogy az Egyesült Államokban képezték ki a Dzsamál Hasogdzsi szaúd-arábiai ellenzéki újságíróval végző halálosztag több tagját, illetve Jovenel Moise haiti elnök gyilkosait – írta honlapján a CNN amerikai hírtelevízió.
A CNN emlékeztetett a The New York Times és a The Washington Post című amerikai napilapok értesüléseire, amelyek először lebbentették fel a fátylat az amerikai biztonsági együttműködési programokról, illetve a washingtoni külügyminisztérium engedélyével működő biztonsági magáncégek működéséről. E programok keretében külföldi katonák ezreit képezik ki minden évben: a 2018-as pénzügyi évben, amely két nappal Hasogdzsi meggyilkolása előtt ért véget,
A hírtelevízió összeállítását készítő munkatársak figyelmeztettek: ezek a programok túl gyakran adnak teret a visszaélésnek, ahogyan az Hasogdzsi és Moise meggyilkolása esetén is történt. „Emellett hatékonyságuk is megkérdőjelezhető, hiszen a hetekben láthattuk, hogyan omlottak össze az afgán biztonsági erők a tálibok nyomása alatt” – fogalmaztak a hírtelevízió munkatársai. Egyúttal felidézték azt is, hogy az afgán erők kiképzése, felszerelése és a védelmi intézményrendszer kiépítése több mint 88 milliárd dollárjába került az Egyesült Államoknak az elmúlt húsz évben.
Hangsúlyozták, hogy bár számos amerikai kormányzati ügynökségnek van beleszólása a külföldi katonai kiképzési programokba, az értékelés folyamata hemzseg a hiányosságoktól, például a kiképezendők hátterének ellenőrzése sokszor hanyag. Erre volt példa, hogy – a The Washington Post forrásai szerint – Hasogdzsi Egyesült Államokban kiképzett gyilkosai közül többen is annak a szaúdi gyors intervenciós csoportnak a tagjai voltak, amelyet ellenzékiek megfigyelésével, elrablásával, őrizetbe vételével és megkínzásával hoztak összefüggésbe.
Egy későbbi felülvizsgálat és szigorúbb átvilágítás további 21 szaúdi katonai hallgató kiutasításához vezetett. A CNN rámutatott: túl könnyű megkerülni azokat a szabályokat, amelyek azt hivatottak biztosítani, hogy emberi jogi bűncselekmények elkövetői ne férhessenek hozzá az amerikai kiképzési programokhoz. A hírtelevízió hangsúlyozta: Hasogdzsi és a haiti elnök lemészárlása csupán két tétel a visszaélések hosszú listáján. Maliban az elmúlt évtizedben két katonai puccs vezetői is amerikai katonai kiképzést kaptak. Latin-Amerikában a kiképzett katonákat államcsínyekben, félkatonai szervezetekben és halálosztagokban látni viszont. Az Egyesült Államok emberi jogi alapon sem válogat partnerei között: Egyiptom, az Egyesült Arab Emírségek, Nigéria, Indonézia, a Fülöp-szigetek, Kamerun és Azerbajdzsán is részt vett amerikai kiképzési programokban az elmúlt években. A CNN a külföldi katonai kiképzési programok átfogó reformját sürgette, azzal érvelve, hogy Joe Biden amerikai elnök megígérte, az amerikai külpolitika gyújtópontjába emeli az emberi jogokat.
(MTI)
Fotó: GEORGES GOBET / AFP
A Hirosima és Nagaszaki elleni atomtámadás után mindenki nukleáris fegyverkezésbe kezdett. A több mint kétezer nukleáris kísérlet rengeteg ártatlan ember megbetegedéséhez és korai halálához vezetett.
Szerintük ugyanis nem is volt kitűzve a találkozó, és továbbra is zajlanak az orosz–amerikai egyeztetések.
Az amerikai lap arról ír, hogy a külügyminiszterek előzetes találkozóját elhalasztották, de az nem derült ki, hogy ez milyen hatással lehet a tervezett Trump–Putyin találkozóra.
Oroszország elleni revansra buzdítanak.
Pete Hegseth védelmi miniszter véget vet a woke-nak a hadseregben: nem nők és kisebbségek toborzására fognak koncentrálni, hanem a katonák hatékony kiképzésére.
Nem hagyta magát a külgazdasági és külügyminiszter az ENSZ Közgyűlésén.
Az M1 legendás riporterét jelölték az év újságírója díjra.
Pokrovszknál csaknem teljesen bekerítették őket, és már a drónjaik sem segítenek, ha elfogynak az embereik.
