Krízishelyzetben lévő kismamák segítését javasolja a Szent István Intézet a várandóstesztekbe helyezett információs levéllel és éjjel-nappal hívható segélyhívó vonallal.
A Szent István Intézet közleménye
A kereszténydemokrata elkötelezettségű Szent István Intézet a szülői generáció tagjait szólítja meg államalapító királyunk szellemi hagyatékán építkezve a nemrég indított Intelmek ’21 c. gyermekvédelmi videósorozatában. Elsőként a magzati korú gyermekek és anyukáik védelmével foglalkoztak, jogi, orvosi, etikai és szülői szempontból megközelítve az emberi élet kezdetét. Megszólalt Puskás Balázs, gyermekvédelmi szakember, Prof. Dr. Vojcek László, a magzati élettant kutató szülész-nőgyógyász professzor, Keresztes Ilona Prima Primissima-díjas újságíró, életvédő civil, valamint Nagyné Tóth Mónika örökbefogadó édesanya.
A videósorozat epizódjai itt megtekinthetők:
Intelmek ’21 magzatvédelmi összefoglaló videó
Puskás Balázs interjú
Prof. Dr. Vojcek László interjú
Keresztes Ilona interjú
Nagyné Tóth Mónika interjú
Javaslatukról szóló videónk itt elérhető
A beszélgetésekből kiderült, hogy egy gyermek életében kétségkívül a magzati kor a legveszedelmesebb időszak, az édesanyák pedig magukra vannak hagyva a gyermekük életéről való döntésben. Ezt támasztják alá a számok is. A világjárvány ellenére 2020-ban több mint 42 millió áldozattal vezető halálok volt a magzatelhajtás, s bár hazánkban örvendetesen csökkent az elmúlt években az abortuszok száma, mégis több mint 20 ezer magyar édesanya döntött úgy tavaly, hogy nem vállalja babája megszülését. Ez egy Vecsés vagy Hatvan méretű város teljes lakosságszáma.
A Szent István Intézet mindezek miatt úgy gondolja, hogy a magyar társadalom nem mehet el szó és támogatás felajánlása nélkül e szomorú tény mellett, ezért is javasolja a döntéshozók számára az alábbiak megfontolását.
A kismamák várandósságuk tényéről többségében 3-5 hetes magzattal a méhükben szereznek tudomást, alapvetően a patikákban, drogériákban és benzinkutakon is hozzáférhető várandósteszt használatával.
Ez a szembesülés a várandósság felismerésének első – érzelmileg nagyon kitett, sebezhető – pillanata.
Fontos volna, ha már ezen a ponton segítő kezet nyújtanánk azoknak a nőknek, akikben nem a felhőtlen öröm, hanem sokkal inkább a kétségbeesés és a félelem az első gondolat a kettős csík megpillantásakor, akik ebben az időszakban krízist élnek át akár párkapcsolati, akár anyagi, egészségügyi vagy épp lelki okokból.
A Szent István Intézet szerint vissza nem vonható, nem megalapozottan hozott döntés ugyanis ebben az időszakban beláthatatlan következményekkel járhat. Minden meg nem született baba nem "csak" ennyi kioltott életet jelent, hanem ugyanennyi megsebzett anyukát és apukát is, családokat, akik sok esetben nem gyógyuló lelki traumát szereznek. E helyzetek lehetőség szerinti elkerülésében támogatni a családokat felelősséget jelent mindannyiunk számára.
Az intézet álláspontja szerint az abortusz formailag ugyan a nő döntése, de tudjuk, sokkal többen felelősek benne: az apa, a család, a barátok és végső soron a társadalom is, hiszen a személyes döntések mind egy közösségben születnek, hatunk egymás sorsára.
Adódik tehát a kérdés, miért nem szólítjuk meg a nőket (és általuk társukat, családjukat is) akkor, amikor először találkoznak a várandósságuk tényével, felajánlva számukra a segítséget és rájuk bízva, hogy élnek-e ennek lehetőségével?
A kisbaba- és kismamabarát szemlélet ebben az élethelyzetben a segítségnyújtás felkínálásában valósulhat meg, mégpedig egy tájékoztató levélnek a várandós tesztek mellé csomagolásával – ahogy a dohánytermékekre is kerültek kötelező kellékként feliratok, bizonyára ebben az érzékeny, legalább két ember sorsát befolyásoló helyzetben is van erre mód.
Léteznek krízisvárandósokat segítő civil szervezetek, honlapok, önkéntesek, éjjel-nappal hívható telefonszolgálatok, működnek anyaotthonok, jogi tanácsadók ma is, de elérésük esetleges, a válságban lévő kismama csak tudatos keresés után találhat rájuk. Ha ezek a szereplők összehangoltan működő szolgálattá lennének szervezve (tájékoztató honlap, 0-24 órában hívható telefonos segélyszolgálat), megmenthető lenne sok kis élet, a krízishelyzetben lévő kismamákat, családjaikat pedig nem hagyná magára a társadalom.
Az intézet szerint fontos: a segítő személy sosem arról beszélne, hogy az abortusz erkölcsileg miként minősül, hanem nagy szeretettel és tapintattal arról: a babát megtartani, az élet mellett dönteni kivitelezhető döntés lehet – ebben próbálnának lelki és gyakorlati támaszt adni a krízisben lévő, a legális művi abortuszt alapesetben a magzat 12 hetes koráig választható anyukák számára.
A szabályozás az Intézet szerint erkölcsileg és anyagilag is indokolható, hiszen az emberi élet a legfőbb érték, a születésszám pedig a meg nem születettekkel ugyanúgy növelhető, mint a vágyott gyermekek születésének ösztönzésével. A gyermekek védelme a várandósság idején elsősorban az édesanyák támogatását jelenti – a jövő magyar gyermekeinek esélyt adni pedig igazi Szent István-i küldetés, amely a nagy és szent államalapító király szilárd istenhitére is rímel. Jézus szavára: „Amit a legkisebbekkel tesztek, azt velem teszitek!” – közölte az intézet.
Sipos József, a kárpátaljai Tiszakeresztúr lelkésze és csapata egy évtizede szolgálja az árvák között a legárvábbakat, azokat a kis betegeket, akiket a szüleik hetekre-hónapokra a kórházakban hagynak. A háború miatt most még nagyobb szükség van a munkájukra.
Ha püspökök szólalnának fel miatta, az kontraproduktív is lehetne – de mi azért fontoljunk meg ezt-azt az anonim petesejt-adományozással kapcsolatban (is). Francesca Rivafinoli írása.
Aki békét akar, az a miniszterelnökkel tart a mai háborúellenes gyűlésen Győrben.
„Nekem már megjött az első szállítmány” – írta a miniszterelnök.
Magyarország az EU harmadik helyén áll termékenységi arányszámban, úgy, hogy a „migrációs születésű” gyermekek száma nulla.
A kormány számításai szerint 30 milliárd forint megtakarítás marad majd a családok kasszájában.
XIV. Leó szerint a mozi kötelessége bemutatni a világ sebeit – és ellenállni az algoritmusok diktátumának.
Gulyás Virág Havy Boozall szíriai újságírónővel beszélgetett a Közel-Kelet politikai bonyolultságáról, a propaganda hatásáról és a mesterséges intelligencia szerepéről az információ terjesztésében. Az interjú rávilágít a nők helyzetére, a digitális tér veszélyeire és a fiatal generációk kritikus gondolkodásának fontosságára.