Budapesten többet kaptunk, mint egy világeseményt
A Nemzetközi Atlétikai Szövetség elnöke, Sebastian Coe elárulta, mivel nyűgözték le a magyarok.
Több, erősen egészségkárosító anyag koncentrációja is nőtt Budapesten az elmúlt évekhez viszonyítva – áll az Origo összeállításában.
Az Origo cikke szerint Karácsony Gergely főpolgármesterségének ideje alatt több olyan adat is radikálisan romlott, ami ellentmond a „zöld szemléletű” és „élhetőbb város” igéreteinek. A legdrámaibb változás a főváros levegőjének minőségében állt be, mely a cikk szerint az állandósult dugók, a belvárosi közlekedésben kialakult káosz miatt alakult ki.
Romló adatok
Az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat (OLM) oldalán található adatok szerint a megszokottnál jóval magasabb a nitrogén-dioxid (NO2) koncentrációja a Nagykörút budai részein is – áll az írásban. A Széna téren (ahol épp a levegőminőség javítása érdekében jött létre a Széllkapu park) 56 olyan óra volt idén június 7., azaz a rakpart lezárásának kezdete és múlt hónap 28-a között, amikor 60 nanogrammnál magasabb volt az NO2 koncentrációja.
Összehasonlításként tavaly – amikor az év nagy részében karantén volt – mindössze 9 olyan óra volt, amikor elérte a 60 nanogramm per köbmétert a NO2-szennyezettség a Széna téren, és a 70-es értékig is csak egyetlen alkalommal ment fel. A tavalyelőtti Széna téri adatok, melyek a választások előtti állapotot tükrözik még ennél is kedvezőbbek voltak: 2019-ben mindössze kétszer ment 90 nanogramm per köbméter fölé az NO2 koncentrációja, s a legnagyobb érték 93 volt, szemben az idei 111-gyel – írja a lap.
Megszólal a Levegő Munkacsoport projektvezetője
Szegő Judit, a Levegő Munkacsoport éghajlatvédelmi és lakossági égetés projektjének a vezetője az Origónak elmondta: „a szállópor (PM, mint particulate matter) elnevezés sokféle – köztük számos mérgező anyagot tartalmazó – részecskét magában foglal, és a legkisebb, 1 mikrométer alattiak esetében akár 1-1 szemcsének is egészségkárosító hatása lehet.”
„Ez részben annak köszönhető, hogy a szemmel nem is látható méretű porszemekre más káros anyagok, mérgek, illetve baktériumok, vírusok és egysejtű gombák tapadhatnak, amelyek a légzőszerveken át bejutnak a szervezetbe, ott a sejtfalakon is átlépve a létfontosságú szervekben is kárt okozhatnak, vagy maga a PM részecske származik olyan – például illegális hulladék – égetésből, mely során mérgező anyagú szállópor jut a levegőbe, mint például a dioxin, ami az I. világháborúból ismert gyilkos gáz. A szállópor égés során keletkezik, ezért télen a fűtésből ered a nagy része, nyáron a közlekedés során jut a levegőbe.
Ez utóbbi részecskék közvetlenül a forgalmas utak mellett a legveszélyesebbek, aztán akár néhány métert megtéve nagyobb konglomerátumokká állhatnak össze, ez csökkenti a veszélyességüket; még jobb, ha zöld növényzet határolja az adott utat,
így tovább csökken a gyalogosok, kerékpárosok kitettsége, az egészségüket veszélyeztető hatás” – fejtette ki a szakember.
A Magyar Autóklub szerint lehetetlen helyzetbe kerültek a fővárosi autósok
Kovács Kázmér, a Magyar Autóklub Jogi és Érdekvédelmi Bizottságának elnöke a Magyar Nemzetnek nyilatkozva úgy vélte, hogy a Fővárosi Önkormányzat vezetése nincs tekintettel az autósokra.
„Lehetetlen helyzetbe hozták Karácsonyék a gépkocsival járókat, mivel egyszerre zárták le az alsó rakpartot, a metrópótlás miatt a Bajcsy-Zsilinszky út és a Nagykörút buszforgalma lett nagyobb, ráadásul a Nagykörúton még egy forgalmi sávot is elvettek a kerékpárosok számára. Utóbbit ideiglenes intézkedésként hirdette ki a főpolgármester, s nem tudom, mikor lenne időszerű visszaadni az összeomlás határán lévő autósforgalomnak, ha nem most. Mindezt tetézi, hogy az M0-son is forgalomkorlátozás van jelenleg, felújítási munkák miatt” – fejtette ki Kovács Kázmér.
„Az észrevételeiket és a javaslataikat nyílt levélben immár két hete elküldtük a főpolgármesternek, ám még semmilyen választ nem kaptunk. Érthetetlen, hogy a főváros vezetése nem veszi figyelembe az Autóklub szakmai javaslatait, hiszen egy 120 éves múltú civil szervezetről van szó, amely komoly szakértőket tud a soraiban, a tagok között van a közlekedésfelügyelet korábbi szakértője, valamint jogászok, igazságügyi szakértők, közlekedési mérnökök” – nyilatkozta a szakember a lapnak, aki hozzátette:
A VEKE szerint nincs koncepció
Az átfogó koncepciót hiányolta a kérdésben a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) elnöke is. Dorner Lajos az Origo megkeresésére kifejtette, hogy a szűk belvárosba eleve csak kevesebb járművet szabadna beengedni, így a külsőbb kerületekben, egyebek mellett Angyalföldön, Óbudán, vagy Csepelen, Kispesten fokozatosan kellene forgalomcsillapítási intézkedéseket bevezetni, a belváros felé lépcsőzetesen egyre kisebb forgalmat engedni.
Dorner rámutatott, hogy a BKK-nak, a Budapest Közút Zrt.-nek és a különböző tervezőintézeteknek vannak megfelelő szoftverei a forgalom változásának számítógépes modellezéséhez.
„A fővárosnak már lépnie kellett volna ezen a téren, és az autósokat is inkább a közösségi közlekedés igénybevételére kellene buzdítaniuk, ahogy egyébként az államnak is. A belvárosban rengeteg önkormányzati és állami intézmény van, amelyek szolgálati autókat és benzinpénzt biztosítanak a dolgozóiknak, holott inkább BKK-bérletet kellene adniuk” – fejtette ki az Origónak a VEKE-elnök.
Fotó: MTI/Mónus Márton