Kiváltságos francia családok között tanult meg érvényesülni és megkerülhetetlenül nagyot alkotni Minya Viktória, az első magyar nő, aki világszerte elismert parfümőr lett.
Gacsályi Sára írása a Mandiner hetilapban.
Emberek tízezrei veszítették el szaglásukat ideig-óráig, helyesebben napokra, hetekre, hónapokra. A koronavírus-fertőzés kellemetlen velejárója ráirányította a figyelmet ritkán tárgyalt érzékünkre, emlékeztetett mindannyiunkat a szagok, illatok szerepére. Szembesültünk vele, hogy ma is életünk elengedhetetlen része az, hogy tájékozódjunk az olfaktorikus univerzumban, vagyis olvassuk és megértsük azokat az információkat, amiket a lélegzetvétel során gyűjtünk. És bár illatolni minden egészséges ember tud, van, aki mesteri szintre fejleszti e képességét; például Minya Viktória Párizsban élő, díjnyertes parfümőr, az első magyar nő, aki ezt a – meglepő módon férfias – szakmát választotta.
„Tíz éve az orrommal dolgozom, úgy tekintek rá, mint egy izomra: minél többet használom, annál erősebb, annál jobban működik. Megfelelő gyakorlással erre mind képesek lehetünk. Talán az illatokra adott erőteljes érzelmi reakciókban térek el az átlagtól, és ezekkel a benyomásokkal később dolgozni tudok” – osztja meg Viktória. Ő az első magyar parfümőr, aki a parfümgyártás fellegvárában, a provence-i Grasse-ban tanulta a szakmát, majd márkát alapított. Még az iskolapadot koptatva saját illatot kreált, a Hedonistot, amivel pillanatok alatt a szakma csúcsára tört, Beverly Hillstől a keleti világig rajongott alkotásáért a közönség. „Akkor jó választás egy parfüm, ha illeszkedik a hangulatunkhoz: erőt ad, s azt érezzük, hogy ide nekünk az oroszlánt is, vagy éppen elcsendesít és burokba von, amikor bezárkóznánk kicsit. A mai napig nem tudom biztosan, mi volt a Hedonist sikerének titka, de eltalált valamit az emberekben. Amit akkoriban készítettem, még »tiszta költészet« volt. Most megfontoltabb vagyok: a fejlesztés során előttem van, hogy mit szeretnék elérni az illattal, vagyis tudatosan figyelek arra, milyen érzést váltanék ki a viselőből.”
Hány mandátummal lenne elégedett? Melyik frakcióba várja a Fideszt? Ki lenne az ideális EB-elnök? A kormánypárt EP-listavezetőjével beszélgettünk.
Az utóbbi harminc évben nem sok lehetőség jutott a hazai zöldségtermesztés és a gyümölcsösök modernizálására, Magyarország így is megtartotta vezető szerepét. A klímaváltozás, a munkaerőhiány és a generációváltás azonban óriási kihívást jelent.
Mitől vonzók a magyar egyetemek a külföldiek szemében? Mikor kerülhet pont az Erasmus-ügy végére? Interjú Rodrigo Ballesterrel, a magyar felsőoktatás és kutatás nemzetköziesítéséért felelős miniszteri biztossal.
Marco Rossi szövetségi kapitány kihirdette a nemzeti együttes bő keretét. E 34 labdarúgó közül kerül ki az a 26, aki Magyarországot képviseli nyáron Németországban. Seregszemlénk az Európa-bajnokságra készülve.
Orbán Viktor miniszterelnök Hszi Csin-ping kínai államfőt fogadja a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtéren május 8-án. A kínai elnök három napot tartózkodott Magyarországon állami látogatáson a diplomáciai kapcsolatok felvételének 75. évfordulóján. A tárgyalások eredményéről Közélet rovatunkban olvashatnak részletesen.
A közös hit, a közös múlt és a nemzeti tradíciók sokkal mélyebben gyökereznek annál, mintsem divatos világáramlatokkal el lehetne mosni őket.
A párt megalkotott egy tízpontos kiáltványt, melyben megfogalmazzák, hogy mik azok a változtatások, melyek elengedhetetlenek Európa békés jövőjéért.
Körüllengi a gyurcsányi kriptaszag, és próbál baromi jófejen tiktokozni – fogalmazott a főpolgármester-jelölt.
