Ezt csúnyán benézte a brüsszeli vezető: kipukkadt Von der Leyen lufija

A világ legnagyobb mesterségesintelligencia-befektetésével büszkélkedett, most az Euractiv leleplezte.

Kiváltságos francia családok között tanult meg érvényesülni és megkerülhetetlenül nagyot alkotni Minya Viktória, az első magyar nő, aki világszerte elismert parfümőr lett.
Gacsályi Sára írása a Mandiner hetilapban.
Emberek tízezrei veszítették el szaglásukat ideig-óráig, helyesebben napokra, hetekre, hónapokra. A koronavírus-fertőzés kellemetlen velejárója ráirányította a figyelmet ritkán tárgyalt érzékünkre, emlékeztetett mindannyiunkat a szagok, illatok szerepére. Szembesültünk vele, hogy ma is életünk elengedhetetlen része az, hogy tájékozódjunk az olfaktorikus univerzumban, vagyis olvassuk és megértsük azokat az információkat, amiket a lélegzetvétel során gyűjtünk. És bár illatolni minden egészséges ember tud, van, aki mesteri szintre fejleszti e képességét; például Minya Viktória Párizsban élő, díjnyertes parfümőr, az első magyar nő, aki ezt a – meglepő módon férfias – szakmát választotta.
„Tíz éve az orrommal dolgozom, úgy tekintek rá, mint egy izomra: minél többet használom, annál erősebb, annál jobban működik. Megfelelő gyakorlással erre mind képesek lehetünk. Talán az illatokra adott erőteljes érzelmi reakciókban térek el az átlagtól, és ezekkel a benyomásokkal később dolgozni tudok” – osztja meg Viktória. Ő az első magyar parfümőr, aki a parfümgyártás fellegvárában, a provence-i Grasse-ban tanulta a szakmát, majd márkát alapított. Még az iskolapadot koptatva saját illatot kreált, a Hedonistot, amivel pillanatok alatt a szakma csúcsára tört, Beverly Hillstől a keleti világig rajongott alkotásáért a közönség. „Akkor jó választás egy parfüm, ha illeszkedik a hangulatunkhoz: erőt ad, s azt érezzük, hogy ide nekünk az oroszlánt is, vagy éppen elcsendesít és burokba von, amikor bezárkóznánk kicsit. A mai napig nem tudom biztosan, mi volt a Hedonist sikerének titka, de eltalált valamit az emberekben. Amit akkoriban készítettem, még »tiszta költészet« volt. Most megfontoltabb vagyok: a fejlesztés során előttem van, hogy mit szeretnék elérni az illattal, vagyis tudatosan figyelek arra, milyen érzést váltanék ki a viselőből.”