Mennyire tartja fontosnak az „Orbán-korszak” kifejezést? Miért lehet érdemes ezen a fogalmon keresztül tekintenünk a Fidesz-KDNP mostanra már 11 éve tartó kormányzására?
Annyiban érdemes, hogy radikálisan megváltozott az az általános keret, amelyben a politikai ügyeinkről gondolkodunk. Immár bő egy évtizede komoly többséget élvez az a nézet, hogy
a nemzeti lét megtartása és a keresztény kultúra megőrzése fontos.
Az e nézeteket vallók a 2010-et megelőző évtizedekben inkább kisebbségben voltak. Itt tehát nem pusztán egyik vagy másik csapat kormányzásáról van szó, hanem magáról a gondolati keretről – ezért érdemes korszakról beszélni.
Mit hoz (és netán mit visz vagy vihet) ez a keretezés kommunikációs szinten?
Nem tartom különösebben fontosnak, hogy az értelmiség meg az újságírók mit hova tesznek a serpenyőben. A fontos az, hogy ténylegesen ebben a koordináta-rendszerben gondolkodnak az emberek. A kommunikáció csak reflektál erre.
Mészáros Lőrinc milyen mértékben emblematikus figurája ennek a korszaknak?
Felőlem lehet emblematikus, de akkor
a 2010-et megelőző korszak emblematikus figurája az a nyugat-európai vállalkozó, aki teljes iparágakat vásárol meg.
Deal?
Egy korszak létrehozásához (demokráciákban) értelemszerűen nagy és stabil tömegbázisra van szükség. De vajon a „tömegízlés” (konkrétan pl. Kis Grófo) kvázi-politikai képviseletére is feltétlenül szükség van hozzá?
Nem vagyok híve a kulturális elitizmusnak, akkor sem, ha a hajdani SZDSZ-től, és akkor sem, ha jobbról érkezik. Hozzám például egyáltalán nem szól Kis Grófo, de kit érdekel, hogy hozzám szól-e? Nekem vagy bárki másnak kéne eldönteni, kire vagy mire van szükség? Kell egy kulturális direktórium?
Tehát nincs értelme ezeknek a vitáknak?
Nincs, hiszen a tömegkultúra kereteit nem Kis Grófo barkácsolja, sőt nem is itthon barkácsolják azokat.
A tömegkultúra menthetetlenül amerikai, és senki sem tud vele versenyre kelni,
még a nagyobb nyugat-európai országok sem. Kulturálisan ők is amerikaiak. 20 év múlva meg lehet, hogy kulturálisan kínaiak lesznek. Mindenesetre a Netflix és a TikTok jobban alakítja ma a tömegkultúra jövőjét, mint a mulatós – esetleg a mulatós már felköltözött a TikTokra.
Érdekes jelenség ugyanakkor, hogy ebből a „korszakból” a film felől nézve szinte semmi se látszik. Egyszerűen nem készülnek el azok a magyar mozifilmek – mondják sokan –, amelyeken keresztül a „korszak” mintegy hangulatilag-érzelmileg is tartósan átélhető, felidézhető lehetne.