Elhunyt James Levine amerikai sztárkarmester

A The New York Times című lap szerdai értesülése szerint a világhírű karmester március 9-én halt meg a kaliforniai Palm Springsben, 77 évesen, természetes okokból. James Levine a New York-i operaházban debütált, hosszú pályafutása alatt 85 opera 2500 előadását dirigálta. Talán a legünnepeltebb karmester volt Leonard Bernstein után, fényes karrierje hirtelen ért véget 2018-ban, amikor szexuális zaklatással vádolták.    

Csodagyerekként kezdte

Muzsikus családban született: nagyapja kántor, apja hegedűs, édesanyja színésznő volt. Négyévesen kezdett zongorázni, tízévesen Mendelssohn 2. zongoraversenyével debütált a közönség előtt. A zongora mellett hegedülni is tanult. A híres New York-i Juilliard Schoolban szerezte meg diplomáját. Pályakezdőként Széll György asszisztense volt Clevelandben, hamarosan a Philadelphiai és a Chicagói Szimfonikusokat is vezényelte (az utóbbit Kertész István helyett, beugrással).    

A következő évben vezető karnaggyá nevezték ki – Rafael Kubelik mellé – az 1973-1974-es évadra. Az operaház művészeti igazgatójaként az 1986-1987-es évadtól egyedül döntött a repertoár és az énekesek szerződtetésének ügyében. Vezetése alatt a Met zenekara a világ egyik legjobb együttesévé fejlődött.

Évtizedek óta betegeskedett

Ő volt a dirigense és a zeneigazgatója a Franco Zeffirelli által rendezett Traviata-operafilmnek (1982). Az elmúlt egy évtizedben több betegségben is szenvedett: 2006-ban a vezetése alatt álló másik együttes, a Bostoni Filharmonikusok egyik koncertjén vállizomszakadást szenvedett, amikor leesett a pódiumról. 2008-ban egyik veséjét kellett eltávolítani egy rosszindulatú daganat miatt. Több alkalommal is megoperálták a hátát. 2011 augusztusában gerincsérülést szenvedett, amelynek következtében részlegesen megbénult. Egészségi problémái miatt 2011 szeptemberében lemondott a Bostoni Szimfonikus Zenekar zeneigazgatói posztjáról.    

2013 májusában csaknem két év elteltével vezényelt újra. A Metropolitan Opera Zenekarát a New York-i Carnegie Hallban dirigálta kerekesszékben ülve, majd a Met-ben is ismét a pulpitusra lépett.    

Operát a Meten kívül csak Salzburgban és Bayreuthban vezényelt. 1999-ben Furtwängler-díjjal, 2003-ban a Kennedy Center díjával tüntették ki.    

Élete végét a #meetoo mozgalom vádjai árnyékolták be

Három férfi 2017-ben molesztálással vádolta meg, ezért a New York-i Metropolitan Opera (Met) felfüggesztette vele a közös munkát, majd 2018-ban elbocsátották, miután a vizsgálat igazolta, hogy pályafutása alatt számos művészt szexuálisan zaklatott. Ugyanebben az évben a Met az intézménynek okozott károk miatt pert is indított ellene.    

Klasszikus zeneszerzők – Verdi, Mozart, Puccini, Rossini és Wagner – operái mellett új szerzeményeket is vezényelt.    A korszak legnagyszerűbb művészeivel dolgozott, olyanokkal, mint Luciano Pavarotti, Placido Domingo, Renee Fleming, Anna Netrebko, Marilyn Horne, Jessye Norman, Samuel Ramey, Kathleen Battle, Frederica von Stade, Bryn Terfel, Roberto Alagna, Kiri Te Kanawa, Cecilia Bartoli, Renata Scotto, Leontyne Price és Grace Bumbry. 1996 és 2000 között több mint egy tucatnyi koncertet vezényelt a három tenor, Domingo, Pavarotti és Jose Carreras közreműködésével.    

Peter Gelb, a Metropolitan főigazgatója egy 2011-es interjúban, amelyet a The New York Timesnak adott, azt mondta róla, hogy „ő minden idők egyik legnagyobb művésze. A modern történelem egyik legjelentősebb zenekarát hozta létre, talán egyike a legnagyobb operadirigenseknek, akik valaha éltek”.

– mondta Levine a PBS dokumentumfilmjében. „Úgy érzem, hogy a zene igazi kreatív, építő életet nyújtott nekem. Ahogy körülnézek a világ más szakmáiban, úgy tűnik, hogy annál az életnél, amelyben a zene is benne van, nem tudnék szebbet elképzelni” – hangsúlyozta.

Fotó: BBC