Romániában összesen 900 kilométernyi autópálya van befejezve”
Ezek legalább a működő, kész sztrádák. Ezzel szemben számos olyan autópálya-fejlesztés van, ahol állnak a munkagépek, s húsz-harminc kilométeres szakaszok hiányoztak sokáig vagy éppen a mai napig a vonalon, és csak csonkok készültek el. A Magyar Építők 2016-ban megdöbbentő riportban számolt be az autópálya-helyzetről: csődbe ment és füstté vált alvállalkozók, életveszélyes repedések az útfelületen (Konca és Szelistye között, Nagyszeben mellett), egyébként is csapnivaló minőség (Arad és Temesvár között, illetve Bukarest és Fundulea között évente kétszer kell javítani), a vállalt munka töredékének elvégzése (Nagylak–Arad közötti szakasz, itt 6 millió eurónyi uniós pénznek is nyoma veszett), súlyos késések a már megkezdett munkákon (Arad és Temesvár között kettő helyett négy évig épült a pálya, de lényegében mindegyik beruházásnál késés volt, a kiemelt
Bukarest–Ploiești és Bukarest–Konstanca vonalon is), engedély nélküli építések (Szászsebes és Torda között), és így tovább.
A helyzet most sem látszik sokkal jobbnak: idén márciusban az egyik legtöbbet szenvedő észak-erdélyi, A3-as névre keresztelt autópályánál álltak le a munkagépek, ismét. Az állam ugyanis szerződést bontott a kivitelező Straco Grup konzorciummal, amely fél áron vállalta az érintett 15,7 kilométeres szakasz megépítését, az alvállalkozóit azonban nem fizette ki, a munka negyven százalékát végezte el öt év alatt. Lapzártánkkor érkezett a hír, hogy a szerződésbontást a bukaresti törvényszék felfüggesztette. Nem tűnik atipikus történetnek, különösen a magyar határtól, Nagylaktól Bukarestig tervezett sztráda megépítésének folyamatában. Lassan két évtizede épül az 584 kilométeresre tervezett pálya, ebből tavaly 5 kilométert és 350 métert sikerült átadni – összehasonlítás-képpen: a magyar fél ugyanez idő alatt 26,5 kilométert épített húsz új híddal, pihenővel, madárvédő meg zajvédő falakkal a túloldalon.