A politikus kiemelte, hogy csak tavaly 240 műveletet hajtottak végre az úgynevezett klánbűnözés területén.
„A klánok mellett egyre inkább a látótérben vannak a csecsen származású bűnözők is, akikre jellemző az erőszak és a fegyverek iránti erős affinitás, s az állam tekintélyének csekély elfogadottsága”. Csoportjaik befolyása növekedőben van, már arra törekednek, hogy átvegyék a kábítószer-kereskedelem egy részének ellenőrzését – fejtette ki.
A Der Spiegel című hírmagazin értesülése szerint a többi között testi sértés, drogtermesztés, továbbá kábítószer- és fegyverkereskedelem gyanújával indított nyomozások részben annak tulajdoníthatók, hogy a francia és a holland rendőrség tavaly feltörte az Encrochat nevű, titkosított üzeneteket továbbító alkalmazást, amelyet több mint 120 országban nagyjából 60 ezren használtak, köztük számos bűnöző, így a berlini ügyek gyanúsítottjai is. A mintegy 20 millió üzenetből álló adatbázis hatalmas kincs a bűnüldöző szerveknek, mert az alkalmazás használói megbíztak a szolgáltatás biztonságosságában, így mellőzték a tolvajnyelvet és a legnagyobb nyíltsággal kommunikáltak – írták.
A klánoknak nevezett, általában több ezer fős szervezett németországi bűnözői csoportok azután alakultak ki, hogy a nyolcvanas években jelentős számban menekültek emberek Libanonból a polgárháború (1975-1990) elől az akkori Nyugat-Németországba.
A felnőttek évekig nem vállalhattak munkát, gyermekeikre nem vonatkozott az iskolakötelezettség. A bűnöző életmód főként ennek hatására terjedt el körükben. A klánok a szervezett bűnözés számos területén érdekeltek, ilyen például a kábítószer-terjesztés, a zsarolás, a védelmi pénz szedése és a prostitúció. Jelenlétük leginkább Berlin nyugati részére és Észak-Rajna-Vesztfália tartomány nagyvárosaira jellemző.