Schmidt Mária a Nyugatról: A hitetlenség a nihilizmusba vezet
Bemutatták a Terror Háza főigazgatójának legújabb esszékötetét.
Lehet-e a könyvekkel hadat viselni a kultúra területén? Milyen esélyekkel vágnak neki a kispártok a 2022-es választásnak? Kikből áll majd az új amerikai elnök kormánya? Schaller-Baross Ernő, holland kormánybukás, tehetséggondozás és Török Máté Misztrál-alapító – megjelent az új Mandiner hetilap!
Itt az ideje kulturális és nem csak törvényhozási többségben gondolkodni – mondja címlapos interjúnkban Békés Márton. Mit olvassunk ma? Hogy áll a magyar jobboldal a nyelvi küzdelemben? A Terror Háza Múzeum kutatási igazgatójával új könyve kapcsán beszélgettünk a jobboldal ideológiai küzdelméről, a közelgő választás tétjéről és a kuruc attitűdről.
„A kultúrharcot a liberális értelmiség és a posztkommunista elit vívja ellenünk”
– fogalmaz a történész, aki szerint a jobboldal az utóbbi tíz évben erősebb volt, mint az elmúlt száz évben bármikor.
Vezércikkünket, az Első karaktert Szalai Laura írja arról, miként vált a testtömegindex, a BMI a genderharc és a BLM-mozgalom szerelemgyerekévé.
Közélet
Polgári, radikális nemzeti, szélsőbalos, centrumbeli, néppárti – önmeghatározásuk alapján széles az újonnan létrejött politikai formációk skálája. Közélet rovatunkban bemutatjuk, kik ők, és milyen célokkal vágnak neki 2022-nek.
„Mi hűek vagyunk azokhoz az értékekhez, amelyeket az Európai Néppárt alapítói lefektettek” – mondja lapunknak adott interjújában Schaller-Baross Ernő. A Fidesz új európai parlamenti képviselőjét a zsófiapusztai buliról, a CDU-val való együttműködésről és az uniós járványkezelésről kérdeztük.
Rüdiger Voigt, az Universität der Bundeswehr München emeritus professzora a nemzetállam kialakulásáról és a mai globalizált világban betöltött szerepéről ír véleménycikkében.
„Jézus nem azért jött, hogy neki legyen igaza a világban”
– fogalmaz Balog Zoltán megválasztott református püspök, aki ezúttal a keresztény kultúrában való ítélkezésről írt publicisztikát.
Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója írásában levezeti, miért érdemes cselekedni azért, hogy a jobboldalnak is megfelelő helye legyen a közösség médiában.
Külhon & Külföld
Az egykor Amerikában ünnepelve fogadott Kossuth Lajos emlékműve évtizedek óta hirdeti a magyarság ügyét New Yorkban – utánajártunk, hogy a történelem jelenleg is zajló nagy átértékelése mennyiben érintheti a köztéri emlékhelyet.
Amerika egyik fele Donald Trump trónfosztásán ujjong, a másik fele pedig szentül hiszi, hogy a demokraták csakis csalással nyerhették meg az elnökválasztást. Paprikás közhangulatban kezdődik tehát Joe Biden ciklusa. Mire készül az elnök az első időszakban, és kikből áll a kormánya? Külföld rovatunkban áttekintettük a következő hónapok várható eseményeit.
Megbukott a Mark Rutte vezette kabinet a hónapok óta nagy port kavaró családtámogatási botrány miatt Hollandiában. Összefoglaltuk, hogy az ügy miként rendezi át a hagyományosan sokpárti belpolitikát, és milyen változások várhatók a tavaszi választáson.
Demkó Attila, a Mathias Corvinus Collegium geopolitikai műhelyének vezetője véleménycikkében az ukrán-magyar konfliktus kapcsán mutat rá arra: a homogenizáló nacionalizmus nem melléktünete, hanem az egyik központi eleme napjaink ukrán államiságának.
Precedens & Makronóm
Az alapvető értékeknek át kell hatniuk a technológiai fejlődést, ehhez pedig multidiszciplináris szemlélet szükséges – szögezi le Precedens rovatunkban Stefan Larsson, a svédországi Lundi Egyetem professzora, akivel a digitális forradalomról és az azzal kapcsolatos dilemmákról beszélgettünk.
Joe Bidennel beköltözik a cukiság a Fehér Házba – írja publicisztikájában Deli Gergely, az Alkotmánybíróság főtanácsadója, aki szerint a globális kapitalizmus az egyének egymástól való eltávolodásához és az állami szuverenitás erodálásához vezet.
Édesapja egy panellakásból indította a legnagyobb magyar tulajdonú logisztikai vállalkozást, ma a fia viszi sikerrel. Fülöp Szabolcsot, a Trans-Sped ügyvezetőjét a generációváltás tapasztalatairól, a hazai kkv-szektor megerősödéséről és a régiós kilátásokról kérdeztük Makronóm rovatunkban.
Meta, Élet és Utolsó figyelmeztetés
Böszörményi Nagy Gergely ezen a héten Clay A. Johnson, az Obama-kampány digitális gurujaként ismertté vált információbróker könyvét ajánlja, aki szerint ahhoz, hogy a posztmodern ember fókuszált maradjon, „információs diéta” és „figyelemfitnesz” szükséges.
A Feminens oldalán Hazay Tímea zeneterapeutát ismerhetik meg.
Tudomány kisrovatunkban egy nemzetközi együttműködésről számolunk be, amelyben magyar kutatók is részt vesznek egy ritka, örökletes daganatos betegség feltérképezésében.
Veczán Zoltán jegyzetében a Bill Gates-féle „vakcinába ültetett” mikrocsip történetét meséli el.
„A vers és a zene kapcsolatából létrejövő alkotás kell az ember lelkének” – vallja Török Máté, akivel Élet rovatunkban olvashatnak interjút. A Misztrál egyik alapító tagjával verőcei otthonában beszélgettünk gondviselésről, verséneklésről, pálosokról, matekos agyról, együtt alkotásról és dunakanyariságról.
Arcél kisrovatunkban a 75 éves Bereményi Gézát köszöntjük születésnapján. A rovat tárcáját Száraz Miklós György írja.
A lapot záró Utolsó figyelmeztetés rovatban Ókovács Szilveszter, az Opera igazgatója a House of Cards sorozat és a Donald Trumppal zajló események közt von párhuzamot, megállapítva: ahogy a nagy amerikai techcégek és médiavállalatok a leköszönő elnököt leoltják a nyilvánosságról, szinte látja, hogy egy Underwood gyújt rá, és a kamerába kacsint.