Azért Alsóőrben sétálgatva szívmelengető érzés, hogy még hallani magyar szót, bár nem épp a megszokott formában. Először tájszólásnak hittük, de inkább csak eltérőbb szavak játéka ez a magyar nyelvvel. Olyan mintha értenéd, de aztán mégsem. A hangsúlyozásból ugyan tudod, hogy magyarul beszélnek, csak épp nagyon kell fülelj, hogy érts is valamit. Talán valahogy így lehetnek velünk a finnek.
Kelemen László szerint ez „nem éppen véletlen”. Életét a burgenlandi magyar kultúra ápolására tette fel, így amikor azt mondja, hogy a Magyar Tudományos Akadémia évek óta kutatja a helyi nyelvjárást, nem is merünk nagyon kételkedni. Csak egy példát említve, az itteni magyarok is majdnem annyira elzártan éltek, mint Moldvában a csángó magyarok – de ne vegyük el az 5. részünk kenyerét.
Menjetek a Drobitsba!
A nagyra nőtt zalai domboknak tűnő alpesi lankákon alakította ki annak idején a honfoglalás korabeli Magyarország első védvonalát, az ún. gyepű rendszert. Gyakorlatilag a pozsonyi csata óta élnek itt stabilan magyar közösségek, ám a történelem viharai közben németekkel, aztán horvátokkal színesedett a környék. Erre az egyik legjobb még ma is létező példa az elmagyarosodott horvát Drobits fogadó Burgenlandban…

Várj? Itt miért élnek horvátok?