A politikának ki kell jönnie az emberek hálószobájából

„Január 5-én az összefogó ellenzéki pártok lefektették a kormányzás alapelveit. Hogy állnak a programmal? Mikorra lehet kész?

A program legvégső verziója szerintem őszre lehet kész. Ez egy nehéz és hosszadalmas munka, hat párt minden közpolitikai területre, szakpolitikára kiterjedő gondolatait kell összefésülnünk. Ugyanakkor egy-egy közpolitikai területen hamarabb lezárhatjuk a vitákat, amennyiben sikerül teljes konszenzust kialakítanunk. Ezeket hamarabb a közvélemény elé tárhatjuk.

A közös ellenzéki aláíró rendezvényen úgy fogalmazott, hogy »a magyar bérszínvonalnak is meg kell közelítenie a nyugat-európai szintet«. Lehetséges ez egyáltalán? A rendszerváltás után eddig összesen 12 évig volt kormányon az MSZP, de nem került közel a magyar átlagbér még az osztrák bérekhez sem.

Az biztos, hogy célként minden országnak azt kell kitűznie, hogy egyre magasabbak legyenek a bérek, és minden kelet-közép-európai országnak az a célja, hogy a nyugat-európai államokhoz közelítsen. Az európai uniós csatlakozásnak is ez volt az egyik nagy ígérete. Az jelentős különbség a köztársaságpártiak és a Fidesz között, hogy utóbbiak e közelítésről lényegében lemondtak. Hosszú éveken keresztül alacsony bérversenyt hirdetett annak érdekében, hogy a nyugat-európai cégek a keletebbre fekvő államok helyett inkább Magyarországot válasszák. Nem véletlenül született a rabszolgatörvény sem. Szerintem van esély a magasabb bérekre. Ehhez magasabb hozzáadott értéket, nagyobb termelékenységet és új, magasabb tudásszintet kell elérniük a magyar munkavállalóknak. Nem lehetünk csak a Nyugat összeszerelő üzeme és a közmunkások országa. Természetesen ez a gazdasági szféra mindig jelen lesz Magyarországon, de szükséges az is, hogy legyenek magas hozzáadott értékű saját termékeink, új, kreatív iparágaink, különben továbbra is alacsony szinten marad a bér, a hozzáadott érték, a termelékenység és a gazdasági fejlettség.

A magas hozzáadott értékű munka elég lehet ahhoz, hogy itt maradjanak a külföldi autógyárak, ha egyszer megnő a magyar dolgozók fizetése? A kormány és Debrecen vezetése is hatalmas sikerként beszél a BMW-gyárról. Önök örülnek?

Horn Gyula idején jött az Audi Győrbe, a Mercedes-gyár Kecskemétre településéről pedig szintén szocialista kormány tárgyalt. Természetesen minden ilyen jellegű munkahelyre szüksége van Magyarországnak. Kizárólag azonban erre nem alapozhatunk. Hozzáadott érték természetesen az autóiparban is keletkezik, de ezek a technológiák a múlté. Németországban is egyre több közgazdász és iparági szakértő beszél arról, hogy elavult az a technológia és az a szerkezet, amin a német ipar ezen ága alapul. Habermas gondolataival élve a globális versenyben Németországnak is fejlődnie kell, ezáltal természetesen a kihelyezett iparukat fogadó országokban ugyanúgy fejlődésre van szükség. Én jónak tartom, hogy a németek az elavuló szerkezetet és az ezzel kapcsolatos technológiát le akarják cserélni elektromos autókra, a magyarokra pedig ugyanígy számítanak ezen a területen. De jó lenne, ha egyszer Magyarország is előállíthatna például egy olyan autót vagy más terméket, amely saját innováción, kutatás-fejlesztésen alapul. Sokféle iparágnak és foglalkoztatási formának van helye Magyarországon, de mint előbb már említettem, minden szinten magasabb hozzáadott értékre, magasabb termelékenységre és nagyobb tudásra kell törekedni ahhoz, hogy a bérek is emelkedjenek. Most öntik ránk az uniós forrásokat, de hosszútávon nem tartható, hogy fejlődésünket alapvetően ne saját forrásainkból biztosítsuk.”