Kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az Európai Bizottság, mert szerintük a koronavírus-járványra tett válaszlépések keretében bevezetett új menekültügyi eljárások sértik az uniós jogot. Miután az Európai Bíróság felszámolta a határmenti tranzitzónákat, a kormány új szabályozást vezetett be. Így már a hazánkon keresztül Európába készülő bevándorlóknak az unió területén kívüli nagykövetségeinken szándéknyilatkozatot kell benyújtaniuk. A továbbiakról Völner Pált, az Igazságügyi Minisztérium miniszterhelyettesét kérdeztük.
***
Meglepődtek?
Nem különösebben. De nézzük röviden, hogyan jutottunk idáig! Még 2013-ban változtatták meg a Dublini Egyezményt, és a menedékkérők őrzött szállásait meg kellett nyitni. Az ebből fakadó lehetőségre a gazdasági bevándorlók is ráéreztek, és bekövetkezett a 2015-ös migrációs roham. Miután Magyarország továbbra is eleget kívánt tenni a schengeni követelményeknek, lezártuk a határt, és kialakítottuk a tranzitzónákat, ahol sor kerülhetett a kérelmek elbírálására. Csak az mehetett tovább, aki megszerezte a szükséges engedélyt.
A tranzitzónákra mondta azt az Európai Bíróság, hogy ez fogvatartásnak minősül.
Csakhogy a tranzitzóna valójában nyitott volt, mégpedig Szerbia felé. Az Ilias és Ahmed kontra Magyarország ügyben ezt még az Emberi Jogok Európai Bírósága is elismerte, kimondva: a tranzitzóna nem számít fogvatartásnak. Furcsa, hogy a luxembourgi Európai Bíróságon idén májusban ezzel teljesen ellentétes döntés született. Mindenesetre eleget tettünk az ítéletnek, ám mivel a céljainkhoz ragaszkodunk, bevezettük az új rendszert. Így nem a határon, hanem az Unió területén kívüli külképviseleteinken lehet benyújtani a menedékügyi kérelmeket. Ám a korábbi tapasztalatok alapján már sejteni lehetett, hogy ez sem fog megfelelni a bizottságnak.
Az EB szerint a kormány jogellenesen korlátozza a menekültügyi eljáráshoz való hozzáférést. Erről mit gondol?
Szó sincs jogellenes korlátozásról, a kérvényeket továbbra is be lehet adni, az érintett szervek tudnak dönteni, nincs semmiféle jogsérelem, nem kerül senki hátrányosabb helyzetbe. Sőt, biztatnám a többi tagállamot, hogy tegye lehetővé a külképviseleten való kérelmezést. Ideje lenne tiszta vizet önteni a pohárba!
A jelenlegi uniós szabályozás ugyanis nem őszinte, ellenben életveszélyes.