Henry Kissinger: Amerika és Kína a háború peremén táncol

„Amerika és Kína egyre inkább az összecsapás irányába sodródik, miután egyre konfrontatívabb hangnemben tálalják diplomáciájukat” – mondta a 97 éves Henry Kissinger a Bloomberg News főszerkesztőjének, John Micklethwaitnek adott interjújában. A beszélgetést a The Indian Express szemlézte.

Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszter szerint a jövőbeni Biden-adminisztrációnak gyorsan lépnie kell a Kínával folytatott kommunikáció helyreállítása érdekében, amelyek a Trump-években annyira megromlottak, hogy mára egy olyan súlyos válság kockázatát hordozzák, mely könnyen katonai konfliktusok sorát okozhatja.

Mondta Kissinger a Bloomberg Új Gazdasági Fórum nyitó ülésén. Szerinte a ma rendelkezésre álló katonai technológiák egy ilyen válságot „még nehezebben kezelhetnek”, mint a korábbi korokban.

„Amerika és Kína egyre inkább a konfrontáció felé sodródik” – mondta a 97 éves Kissinger John Micklethwaitnek  „Az a veszély áll fenn, hogy olyan válság fog bekövetkezni, amely a retorikán túl tényleges katonai konfliktusba kerül” – fogalmazott a Hidegháború korszakának egyik legmeghatározóbb amerikai politikusa.

Az államférfi azt reméli, hogy a Covid-19 járvány közös fenyegetése nyitást eredményezhet a két ország közötti politikai egyeztetésekhez. „Figyelmeztetésként kell tekintenünk a Covidra, olyan értelemben, hogy a gyakorlatban minden ország nagyrészt önállóan foglalkozik vele, de hosszú távú megoldásának mégis globális alapon kell megszületnie. Ez egy komoly lecke.” – mondta Kissinger.

Az Egyesült Államok és Kína közötti kapcsolatok az elmúlt évben annak ellenére jutottak mélypontra, hogy az év elején még „első fázisú” kereskedelmi megállapodást kötött a két ország. Azóta azonban a kínai Wuhanban kitört vírus globális járvánnyá dagadt több mint 1,3 millió ember halálát okozva, nyomában pedig világszerte omlottak össze a nemzetgazdaságok.

Donald Trump elnök emiatt is fokozta Kínával szembeni kritikáját, az országot hibáztatva a vírus terjedéséért és okolva az áldozatok számáért az Egyesült Államokban. Erre válaszul a másik fél is fokozta ellenséges megnyilvánulásait. A múlt héten tovább folytatódott Kína hongkongi autonómiájának lebontása, Peking-ellenes ellenzéki tisztviselőket zártak ki a törvényhozásból. Amerikai tisztviselők elítélték az „egy ország, két rendszer” politika halálát, amely Peking számára egy generáció óta segítette a nyugattal való kapcsolattartást. Az Egyesült Államok új szankciók bevezetésével nyomatékosította kritikáját, leállítva befektetéseit 31 olyan kínai cégben, amelyek állítása szerint az ország Népi Felszabadítási Hadseregének ellenőrzése alatt állnak – összegzi a helyzetet a The Indian Express

„Trump konfrontatívabb tárgyalási módszerrel rendelkezik, amit a végtelenségig nem lehet húzni. Trump elnöki ciklusa elején fontos volt, hogy hangsúlyozza az amerikaiak mély aggodalmait a világgazdaság kiegyensúlyozatlan alakulása miatt. Azt hiszem, ezt fontos volt hangsúlyozni. Azóta jobban szerettem volna egy differenciáltabb megközelítést látni” – mondta Kissinger.

Hozzátette, hogy a két félnek „meg kell állapodnia abban, hogy bármilyen nézeteltérésük is akad, nem fognak katonai konfliktushoz folyamodni.”

Az elemző szerint a Kínával fenntartott kapcsolatok uralhatják Joe Biden megválasztott elnök adminisztrációjának külpolitikai menetrendjét. Várhatóan keresni fogja a kompromisszum lehetőségeit olyan területeken, mint az 5G technológia jövője, Kína terjeszkedése a Dél-kínai-tengeren illetve Hong Kong gyengülő autonómiájának kérdése. Bár Biden évtizedes tapasztalattal rendelkezik a Kínával való kapcsolattartásban, hangvétele keményebb fordulatot vett az elnökválasztási kampányban. Gyakran bírálta Kína regionális politikáját valamint az emberi jogok helyzetét Kínában, sőt egy februári vita során Hszi Csin-ping elnököt „banditának” minősítette.

Hszi elnök mindesenesete egy múlt heti beszédében békülékeny hangot ütött meg, felhívott „az együttműködés megerősítésére és a konfliktusok elkerülésére” valamint Kína hivatalosan is gratulált Joe Bidennek és Kamala Harrisnek a választási győzelemhez.

„Sem az Egyesült Államok sem Kína soha nem került szembe olyan nagyságrendű országokkal, amelyek ereje nagyjából megegyezne a másikéval” - mondta Kissinger. „Ez az első tapasztalat. Emiatt el kell kerülnünk, hogy nyílt konfliktus alakulhasson ki és együttműködésre kell törekednünk.”

„Az amerikaiak viszonylag megszakítás nélkül sikereket éltek meg. A kínaiaknak ugyanakkor nagyon hosszú múltja van az ismételt válságokkal kapcsolatban. Amerikának szerencséje volt, hogy mentes maradt a közvetlen veszélyektől, a kínaiakat azonban történelme során általában olyan országok vették körül, amelyek területi egységét veszélyeztették” – ecsetelte a fő különbségeket az államférfi.

„Európa a második világháború utáni időszakban az amerikai külpolitika horgonya volt” - mondta. „A kérdés számukra most az, hogy a világ más részeivel való kapcsolataik alakítása során megpróbálnak-e teljesen autonóm szerepet játszani” – zárta az interjút a veterán államférfi.

(Forrás: The Indian Express)