A volt amerikai külügyminiszter az első világháború előestéjéhez hasonlította a jelenlegi helyzetet.
„Amerika és Kína egyre inkább az összecsapás irányába sodródik, miután egyre konfrontatívabb hangnemben tálalják diplomáciájukat” – mondta a 97 éves Henry Kissinger a Bloomberg News főszerkesztőjének, John Micklethwaitnek adott interjújában. A beszélgetést a The Indian Express szemlézte.
Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszter szerint a jövőbeni Biden-adminisztrációnak gyorsan lépnie kell a Kínával folytatott kommunikáció helyreállítása érdekében, amelyek a Trump-években annyira megromlottak, hogy mára egy olyan súlyos válság kockázatát hordozzák, mely könnyen katonai konfliktusok sorát okozhatja.
„Hacsak nem jön létre a kooperatív cselekvés valamiféle alapja, a világ az első világháborúhoz hasonló katasztrófába süllyedhet”
Mondta Kissinger a Bloomberg Új Gazdasági Fórum nyitó ülésén. Szerinte a ma rendelkezésre álló katonai technológiák egy ilyen válságot „még nehezebben kezelhetnek”, mint a korábbi korokban.
„Amerika és Kína egyre inkább a konfrontáció felé sodródik” – mondta a 97 éves Kissinger John Micklethwaitnek „Az a veszély áll fenn, hogy olyan válság fog bekövetkezni, amely a retorikán túl tényleges katonai konfliktusba kerül” – fogalmazott a Hidegháború korszakának egyik legmeghatározóbb amerikai politikusa.
Az államférfi azt reméli, hogy a Covid-19 járvány közös fenyegetése nyitást eredményezhet a két ország közötti politikai egyeztetésekhez. „Figyelmeztetésként kell tekintenünk a Covidra, olyan értelemben, hogy a gyakorlatban minden ország nagyrészt önállóan foglalkozik vele, de hosszú távú megoldásának mégis globális alapon kell megszületnie. Ez egy komoly lecke.” – mondta Kissinger.
Az Egyesült Államok és Kína közötti kapcsolatok az elmúlt évben annak ellenére jutottak mélypontra, hogy az év elején még „első fázisú” kereskedelmi megállapodást kötött a két ország. Azóta azonban a kínai Wuhanban kitört vírus globális járvánnyá dagadt több mint 1,3 millió ember halálát okozva, nyomában pedig világszerte omlottak össze a nemzetgazdaságok.
Donald Trump elnök emiatt is fokozta Kínával szembeni kritikáját, az országot hibáztatva a vírus terjedéséért és okolva az áldozatok számáért az Egyesült Államokban. Erre válaszul a másik fél is fokozta ellenséges megnyilvánulásait. A múlt héten tovább folytatódott Kína hongkongi autonómiájának lebontása, Peking-ellenes ellenzéki tisztviselőket zártak ki a törvényhozásból. Amerikai tisztviselők elítélték az „egy ország, két rendszer” politika halálát, amely Peking számára egy generáció óta segítette a nyugattal való kapcsolattartást. Az Egyesült Államok új szankciók bevezetésével nyomatékosította kritikáját, leállítva befektetéseit 31 olyan kínai cégben, amelyek állítása szerint az ország Népi Felszabadítási Hadseregének ellenőrzése alatt állnak – összegzi a helyzetet a The Indian Express
„Trump konfrontatívabb tárgyalási módszerrel rendelkezik, amit a végtelenségig nem lehet húzni. Trump elnöki ciklusa elején fontos volt, hogy hangsúlyozza az amerikaiak mély aggodalmait a világgazdaság kiegyensúlyozatlan alakulása miatt. Azt hiszem, ezt fontos volt hangsúlyozni. Azóta jobban szerettem volna egy differenciáltabb megközelítést látni” – mondta Kissinger.
„A kapcsolatok idén történt gyors eróziója azt jelenti, hogy Kína és az Egyesült Államok egy új hidegháború felé tartanak” – mondta Kissinger
Hozzátette, hogy a két félnek „meg kell állapodnia abban, hogy bármilyen nézeteltérésük is akad, nem fognak katonai konfliktushoz folyamodni.”
Az elemző szerint a Kínával fenntartott kapcsolatok uralhatják Joe Biden megválasztott elnök adminisztrációjának külpolitikai menetrendjét. Várhatóan keresni fogja a kompromisszum lehetőségeit olyan területeken, mint az 5G technológia jövője, Kína terjeszkedése a Dél-kínai-tengeren illetve Hong Kong gyengülő autonómiájának kérdése. Bár Biden évtizedes tapasztalattal rendelkezik a Kínával való kapcsolattartásban, hangvétele keményebb fordulatot vett az elnökválasztási kampányban. Gyakran bírálta Kína regionális politikáját valamint az emberi jogok helyzetét Kínában, sőt egy februári vita során Hszi Csin-ping elnököt „banditának” minősítette.
Hszi elnök mindesenesete egy múlt heti beszédében békülékeny hangot ütött meg, felhívott „az együttműködés megerősítésére és a konfliktusok elkerülésére” valamint Kína hivatalosan is gratulált Joe Bidennek és Kamala Harrisnek a választási győzelemhez.
„Sem az Egyesült Államok sem Kína soha nem került szembe olyan nagyságrendű országokkal, amelyek ereje nagyjából megegyezne a másikéval” - mondta Kissinger. „Ez az első tapasztalat. Emiatt el kell kerülnünk, hogy nyílt konfliktus alakulhasson ki és együttműködésre kell törekednünk.”
„Az amerikaiak viszonylag megszakítás nélkül sikereket éltek meg. A kínaiaknak ugyanakkor nagyon hosszú múltja van az ismételt válságokkal kapcsolatban. Amerikának szerencséje volt, hogy mentes maradt a közvetlen veszélyektől, a kínaiakat azonban történelme során általában olyan országok vették körül, amelyek területi egységét veszélyeztették” – ecsetelte a fő különbségeket az államférfi.
„Európa a második világháború utáni időszakban az amerikai külpolitika horgonya volt” - mondta. „A kérdés számukra most az, hogy a világ más részeivel való kapcsolataik alakítása során megpróbálnak-e teljesen autonóm szerepet játszani” – zárta az interjút a veterán államférfi.
(Forrás: The Indian Express)
Hszi Csin-ping olcsó zöldtechnológiákkal és globális MI-szabványokkal építi Kína befolyását a fejlődő világban. Peking alternatívát kínál Washingtonnal szemben, miközben hosszú távú gazdasági és geopolitikai előnyöket szerez.
A sikeres kínai üzletember bőkezű mecénás, aki támogatja a kultúrát, szülőföldjét és alma materét, míg gyermekeit elit oktatási intézményekbe járatja. Kádár Gergely írása.
Az elnök szerint az ország „nem fog meghátrálni, ha a szuverenitásáról van szó”.
„Ha rápillantasz erre a térképre, valami nagyon nem stimmel a Tisza Párt logikájával” – mutatott rá Sebestyén Géza.
Leleplezték az elképesztő fejlesztéseket, a Nagy Fal adja a másikat!
Miközben a jövő Kína és az Egyesült Államok történelmi léptékű, globális versengéséről fog szólni, a két szuperhatalom vezetője most egy asztalhoz ült és megegyezéseket hozott tető alá.
Hatalmas meglepetés.
A korábbi miniszterelnök-helyettes is benne volt az energetikai rendszer szétlopásában.
