A volt amerikai külügyminiszter az első világháború előestéjéhez hasonlította a jelenlegi helyzetet.
„Amerika és Kína egyre inkább az összecsapás irányába sodródik, miután egyre konfrontatívabb hangnemben tálalják diplomáciájukat” – mondta a 97 éves Henry Kissinger a Bloomberg News főszerkesztőjének, John Micklethwaitnek adott interjújában. A beszélgetést a The Indian Express szemlézte.
Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszter szerint a jövőbeni Biden-adminisztrációnak gyorsan lépnie kell a Kínával folytatott kommunikáció helyreállítása érdekében, amelyek a Trump-években annyira megromlottak, hogy mára egy olyan súlyos válság kockázatát hordozzák, mely könnyen katonai konfliktusok sorát okozhatja.
„Hacsak nem jön létre a kooperatív cselekvés valamiféle alapja, a világ az első világháborúhoz hasonló katasztrófába süllyedhet”
Mondta Kissinger a Bloomberg Új Gazdasági Fórum nyitó ülésén. Szerinte a ma rendelkezésre álló katonai technológiák egy ilyen válságot „még nehezebben kezelhetnek”, mint a korábbi korokban.
„Amerika és Kína egyre inkább a konfrontáció felé sodródik” – mondta a 97 éves Kissinger John Micklethwaitnek „Az a veszély áll fenn, hogy olyan válság fog bekövetkezni, amely a retorikán túl tényleges katonai konfliktusba kerül” – fogalmazott a Hidegháború korszakának egyik legmeghatározóbb amerikai politikusa.
Az államférfi azt reméli, hogy a Covid-19 járvány közös fenyegetése nyitást eredményezhet a két ország közötti politikai egyeztetésekhez. „Figyelmeztetésként kell tekintenünk a Covidra, olyan értelemben, hogy a gyakorlatban minden ország nagyrészt önállóan foglalkozik vele, de hosszú távú megoldásának mégis globális alapon kell megszületnie. Ez egy komoly lecke.” – mondta Kissinger.
Az Egyesült Államok és Kína közötti kapcsolatok az elmúlt évben annak ellenére jutottak mélypontra, hogy az év elején még „első fázisú” kereskedelmi megállapodást kötött a két ország. Azóta azonban a kínai Wuhanban kitört vírus globális járvánnyá dagadt több mint 1,3 millió ember halálát okozva, nyomában pedig világszerte omlottak össze a nemzetgazdaságok.
Donald Trump elnök emiatt is fokozta Kínával szembeni kritikáját, az országot hibáztatva a vírus terjedéséért és okolva az áldozatok számáért az Egyesült Államokban. Erre válaszul a másik fél is fokozta ellenséges megnyilvánulásait. A múlt héten tovább folytatódott Kína hongkongi autonómiájának lebontása, Peking-ellenes ellenzéki tisztviselőket zártak ki a törvényhozásból. Amerikai tisztviselők elítélték az „egy ország, két rendszer” politika halálát, amely Peking számára egy generáció óta segítette a nyugattal való kapcsolattartást. Az Egyesült Államok új szankciók bevezetésével nyomatékosította kritikáját, leállítva befektetéseit 31 olyan kínai cégben, amelyek állítása szerint az ország Népi Felszabadítási Hadseregének ellenőrzése alatt állnak – összegzi a helyzetet a The Indian Express
„Trump konfrontatívabb tárgyalási módszerrel rendelkezik, amit a végtelenségig nem lehet húzni. Trump elnöki ciklusa elején fontos volt, hogy hangsúlyozza az amerikaiak mély aggodalmait a világgazdaság kiegyensúlyozatlan alakulása miatt. Azt hiszem, ezt fontos volt hangsúlyozni. Azóta jobban szerettem volna egy differenciáltabb megközelítést látni” – mondta Kissinger.
„A kapcsolatok idén történt gyors eróziója azt jelenti, hogy Kína és az Egyesült Államok egy új hidegháború felé tartanak” – mondta Kissinger
Hozzátette, hogy a két félnek „meg kell állapodnia abban, hogy bármilyen nézeteltérésük is akad, nem fognak katonai konfliktushoz folyamodni.”
Az elemző szerint a Kínával fenntartott kapcsolatok uralhatják Joe Biden megválasztott elnök adminisztrációjának külpolitikai menetrendjét. Várhatóan keresni fogja a kompromisszum lehetőségeit olyan területeken, mint az 5G technológia jövője, Kína terjeszkedése a Dél-kínai-tengeren illetve Hong Kong gyengülő autonómiájának kérdése. Bár Biden évtizedes tapasztalattal rendelkezik a Kínával való kapcsolattartásban, hangvétele keményebb fordulatot vett az elnökválasztási kampányban. Gyakran bírálta Kína regionális politikáját valamint az emberi jogok helyzetét Kínában, sőt egy februári vita során Hszi Csin-ping elnököt „banditának” minősítette.
Hszi elnök mindesenesete egy múlt heti beszédében békülékeny hangot ütött meg, felhívott „az együttműködés megerősítésére és a konfliktusok elkerülésére” valamint Kína hivatalosan is gratulált Joe Bidennek és Kamala Harrisnek a választási győzelemhez.
„Sem az Egyesült Államok sem Kína soha nem került szembe olyan nagyságrendű országokkal, amelyek ereje nagyjából megegyezne a másikéval” - mondta Kissinger. „Ez az első tapasztalat. Emiatt el kell kerülnünk, hogy nyílt konfliktus alakulhasson ki és együttműködésre kell törekednünk.”
„Az amerikaiak viszonylag megszakítás nélkül sikereket éltek meg. A kínaiaknak ugyanakkor nagyon hosszú múltja van az ismételt válságokkal kapcsolatban. Amerikának szerencséje volt, hogy mentes maradt a közvetlen veszélyektől, a kínaiakat azonban történelme során általában olyan országok vették körül, amelyek területi egységét veszélyeztették” – ecsetelte a fő különbségeket az államférfi.
„Európa a második világháború utáni időszakban az amerikai külpolitika horgonya volt” - mondta. „A kérdés számukra most az, hogy a világ más részeivel való kapcsolataik alakítása során megpróbálnak-e teljesen autonóm szerepet játszani” – zárta az interjút a veterán államférfi.
(Forrás: The Indian Express)
Az európai akkumulátorgyártás fellegvárának szánt Northvolt összeomlása kijózanító pofon volt a merész tervek szószólóinak. A történet visszatért önmagába, a világ legnagyobb gyártója, a CATL pedig máris bejelentette, hogy új beruházásba kezd – ezúttal Spanyolországban.
Ráébredtek arra, hogy Európa nehezen tart lépést az Egyesült Államokkal és Kínával.
Az Oroszországot sújtó szankciók miatt az orosz repterek bezártak az európai légitársaságok előtt, így az Európa és Kína közötti légi forgalom a kínaiak kezébe került.
Kína új irányvonalat hirdetett: 2025-től radikálisabb élénkítő lépésekkel kívánja támogatni a növekedést. Bár a bejelentések rövid távon optimizmust hoztak a tőzsdékre, a szakértők óvatosságra intenek: a szavak mögötti valódi tettek és azok hatékonysága még mindig kérdéses marad.
Oroszországnak a szemmel látható nemzetközi kudarcai után valahol muszáj teljesítenie.
Azt hiszem most van az a pillanat, amikor meg lehetne kímélni David Pressmant a Budapestre történő fáradságos visszautazástól.
Ilyés Laura Vanda : Ez a pillanat megér pár örömkönnyet!
Konkrétan fogalmazott a magyarellenes EP-képviselő.
