Eltemették Piliscsabán Szőcs Gézát

Családja, pályatársai, tisztelői vettek végső búcsút az életének 67. évében elhunyt Szőcs Géza Kossuth-díjas erdélyi magyar költőtől, korábbi kulturális államtitkártól, Orbán Viktor kormányfő kulturális főtanácsadójától szombaton a piliscsabai temetőben.

A fiatal költők nevében búcsúzó Korpa Tamás költő, kritikus, szerkesztő azt hangsúlyozta, hogy Szőcs Géza kivételes tehetségű költő volt, aki tálentumait élete során megőrizte, gyarapította, majd nagy hatású verseskönyvek sokaságában tett közkinccsé.     Emlékeztetett, hogy Szőcs Géza első kötetei valóságos paradigmaváltást jelentettek a romániai magyar költészetben, inspirálta a fiatalabb és az idősebb generációkat, túlmutatva az országhatárokon, költői iskolákon, műhelyeken. Szőcs Géza  tehetségkutató és -támogató szerepére, az Előretolt helyőrség irodalmi mozgalom indulására emlékezett Orbán János Dénes költő, prózaíró, irodalomszervező. Kiemelte: Szőcs Géza legnagyobb tanítása az volt, hogy óvakodjunk mindentől, ami szokványos. A legfontosabb izgalmasnak, érdekesnek, különlegesnek lenni, nem pedig tökéletesnek. A tökéletesség a középszer vágyálma, ők azok, akik a végletekig kimunkált részletekkel próbálják ellensúlyozni a sziporkázó ötletek hiányát – idézte Szőcs Gézát. „Ő maga járt elöl a példával: versei a legfurcsább helyzetekben és legtöbbször percek alatt születtek" – mutatott rá Orbán János Dénes, hozzátéve: nem volt nála elfoglaltabb, zsúfoltabb és bonyolultabb életű honfitársunk.

A család nevében Szőcs Petra költő, rendező, forgatókönyvíró, Szőcs Géza lánya emlékezett. Elmondta, hogy édesapja úgy volt magyar, hogy egyetemes volt, sok emberen segített, és az ellenfeleivel is toleráns volt. „Idő előtti volt ez a távozás. Csináld azt, amit szeretnél, legyél ott, ahol akarsz, akár több helyen is. És amennyire lehet, maradj azért velünk” – búcsúzott Szőcs Petra.

A kormányfő búcsúbeszédében úgy fogalmazott, Szőcs Géza több volt, mint barát, kortárs költő, politikus, tanácsadó, ő mentor, „stratégosz”, lelki támasz volt. „Nem csupán a múltunk közös, de a jövőt is együtt terveztük”, minden megbeszélésre zsáknyi ötlettel érkezett – mondta Orbán Viktor, úgy fogalmazva: nem engedett sem a '48-ból, sem az '56-ból, sem a '89-ből, de „nem engedett 2148-ból, 2256-ból és 2389-ből sem”, bármiben lefogadta volna ugyanis, hogy Magyarország és a magyar nemzet nemcsak volt, hanem lesz is.

„Ami nekünk kalandornak vagy fantasztának tűnt, az ő fejében és szívében maga volt a nemzet jövője. (...) Robosztus alkata ellenére inkább könnyednek tűnt, a föld és a gravitáció nem húzta le, nem járt, szinte lebegett” – tette hozzá. Ha igaz az, hogy a magyarok „több történelmet csinálnak, mint amennyit el tudnak fogyasztani”, akkor Szőcs Géza „ízig-vérig magyar volt”, több ötlete volt ugyanis, mint ahányat elbírt a politika, több szava, mint amennyi a költészetéhez kellett, és több története, mint amennyi a tankönyvekben elfér – fogalmazott Orbán Viktor.

Megjegyezte, Szőcs Géza szembeszállt a román és magyar kommunistákkal, a zavaros, átmeneti időkben pedig halk, de súlyos szavú költőként próbált irányt adni. A miniszterelnök azt is felelevenítette, hogy 2010-ben, az első kétharmados választási győzelmüknél Szőcs Géza türelmetlenül szorgalmazta a keresztény nemzeti alkotmányt. „Mi csak sejtettük, de ő látta, micsoda viharok várnak ránk, és tudta, csak akkor bírjuk ki, ha kősziklára építjük a házat” – mondta. Négy évvel később, a következő kétharmadnál azt mondta, „eljött az idő, hogy kormányprogrammá emeljük: mi, magyarok nem fogyhatunk el”, a kormányzati filozófia középpontjába emelve ezzel a népesedés ügyét – emlékezett vissza Orbán Viktor.

Felidézte a költő életművéből azt is, hogy már 1995-ben sürgette, a magyarság térjen vissza a többgyermekes családmodellhez, különben kénytelen lesz telepeseket behívni. Azt is javasolta, hogy kutassanak fel minden magyart a nagyvilágban, és ha még így sem lennénk elegen, olyanokat kell keresni, akik a leginkább hasonlítanak ránk. „Ha most ideképzelem, egy modern Julianus barátot látok, aki éppen indulófélben van, hogy megkeresse, ami elveszett” – fogalmazott a kormányfő. Végül 2018-ban – folytatta –, a harmadik kétharmados győzelemnél Szőcs Géza arra vállalkozott, hogy „a magyar géniusz nyomába ered”, összegyűjti a magyar találmányokat, víziókat, és a haza szolgálatára bírja a magyar zseniket; „ezt a munkát szakította félbe a halála, és ennek folytatását hagyta ránk”. Idézte kulturális főtanácsadója politikai krédóját is, miszerint a magyar nemzet történelmi küldetést teljesít, amely mélyen összefügg a kultúrával. Azt szerette volna, hogy tudásközpont épüljön fel „e keresztúthazában”, Kelet és Nyugat, Dél és Észak e sokat látott találkozási pontján. Hitt abban, hogy a magyar a legműveltebb nemzetek egyikévé lesz Európában – mondta a kormányfő. Orbán Viktor irigylésre méltónak nevezte Szőcs Géza pályáját és életívét, hozzátéve: „nekünk pedig már csak az maradt, hogy ne felejtsük el egyetlen szavát sem”. „Isten veled, kedves barátunk, Géza!” – tette hozzá.

Szőcs Géza Kossuth- és József Attila-díjas író, költő, újságíró november 5-én hunyt el Budapesten.