Egy szoborállítás kálváriája – felavatták Bethlen Gábor emlékművét Marosvásárhelyen

November 15-én, a magyar szórvány napján avatták fel Bethlen Gábor erdélyi fejedelem szobrát Marosvásárhelyen. Az esemény azért is bír kiemelt jelentőséggel az újra magyar vezetésű városban, mert a település a fejedelemnek köszönheti a szabad királyi város rang elnyerését. A szobor felállítását azonban nem könnyítette meg Bukarest, sőt.

Bethlen, a város keresztapja

„Ahogy a könyveknek, úgy a szobroknak is megvan a maga hányatott sorsuk” – kezdte avatóbeszédét Soós Zoltán, a város frissen választott magyar polgármestere. Úgy fogalmazott, a fejedelem tekinthető a város atyjának, illetve keresztapjának is, hiszen a hagyomány szerint elsőként ő nevezte Marosvásárhelynek a várost. Az avatáson felszólalt Péter Ferenc, megyei tanácselnök is, aki beszédében kitért azokra a csatározásokra, amik megelőzték a szobor felállítását. 

Az erdélyi fejedelem képmását Harmath István szobrász készítette el. Az alkotás már négy évvel ezelőtt megszületett, azonban felállításának és bemutatásának időpontja mostanig – belpolitikai harcok miatt – elhúzódott. 

„Ha elgondolom, hogy amíg a magyarság három darabba van vágva, addig nekünk legfőbb gondunk, s munkánk az, hogy egymással összefogva harcoljunk” – fogalmazott az ünnepségen résztvevő Pótápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár Móricz Zsigmond Tündérkert című regényéből idézve. Potápi biztosította a jelenlévőket, illetve az erdélyi magyarságot arról, hogy minden helyzetben számíthatnak a magyar kormány támogatására, és nem hagynak magára egyetlen magyar embert sem. Példaképként emlegette a fejedelem állhatatos ragaszkodását elveihez, hitéhez és meggyőződéséhez, hogy minden nehézség ellenére Erdély felvirágoztatható, a magyar nemzet egyesíthető: 

Semjén Zsolt üdvözletét és gratulációját átadva ő maga is gratulált a polgármesternek, a városnak, ezt követően pedig a közelgő szavazásra is felhívta az erdélyiek figyelmét, arra kérve őket, hogy támogassák a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) listáját a parlamenti választásokon.

Kelemen Hunor, szövetségi elnök szólalt fel utolsóként, aki sajnálatát fejezte ki, hogy a járvány miatt nem vehetnek részt többen a nagy erdélyi fejedelem 440. születésnapján. „A szoborállítás nemcsak a múltról szól, de még csak nem is a jövőről. Egy történelmi személyiség szobra mindig egy örökség elismerését jelenti” – fogalmazott az RMDSZ elnöke az esemény jelentőségéről. Kelemen Hunor szerint Bethlen Gábor mindig tudta, hogy mikor kell erőt mutatni, előre törni, és visszalépni, ami ugyanakkor sosem jelentett feladást. Az alkotás, az építkezés volt a fő célja, ezzel mutatott példát a mai emberek számára is. „Mindig meg kell tenni, amit lehet. Bethlen Gábor megteremti a szabadságot, ha kell, harcol érte, és ha kell, kompromisszumot köt érte” – emlékezett a fejedelemről a szövetségi elnök. Mielőtt leleplezték volna az alkotást, Jakab István, református esperes mondott áldást.

Az ünnepség után Soós Zoltán arra kérte a város lakóit, hogy amennyiben szeretnék, a következő napokban helyezzenek el virágot az emlékműnél, és felhívta a figyelmet a jövő évre tervezett április 29-i megemlékezésre, amikor Vásárhely a 405. évfordulóját ünnepli majd meg.

Egy szobor kálváriája

A szobor egyébként már évek óta tervben van. Öt évvel ezelőtt indult meg a közbeszéd a felállításáról, majd 2016-ban a magyar polgármesterjelölt kampánytémájává emelkedett. Egy évre rá már a költségvetést is megszavazták a Bethlen Gábor-emlékmű megvalósítására, majd a helyhatóság kiírta a pályázatot az alkotásra, amelyet 2018 januárjában Harmath István nyert el. Az engedélyeztetéseknél azonban több akadályba is ütköztek, hiszen amellett, hogy a romániai városban egy magyar történelmi személyiségnek szerettek volna emléket állítani, Harmath István magyarországi cégével kötött szerződés is problémásnak bizonyult. Vass Levente, parlamenti képviselő elmondta, többször is Bukarestbe kellett utaznia az engedélyek kibocsátása miatt, így végül 2019 decemberére sikerült a román hatóságokon keresztülvinni a tervet.

Az emlékmű felállítására azonban még ekkor sem került sor, először a hidegre hivatkoztak, majd a járvány kitörése nehezítette meg a körülményeket, de Vass Levente szerint

A több évig elhúzódó szoborállítás azonban a képviselő szerint nem szándékos akadályoztatás volt az előző önkormányzati testület részéről.

Amikor a szobor elhallgat…

A művész, Harmath István is mesélt nekünk az alkotás folyamatáról. Elmondta, ha figurális ábrázolásról van szó, első lépésként meg kell vizsgálni az illető személyről fellelhető összes írott vagy képi információt, hogy minél átfogóbb, teljesebb összképet kapjunk a személyiségéről, testi, szellemi karakteréről, emberi mivoltáról. A művész szerint fontos figyelembe venni azt is, milyen történelmi időszakban tevékenykedett a szobor alanya, ami természetesen nem feltétlenül jelenti azt, hogy annak a kornak megfelelő ábrázolásmódban lenne szabad csak gondolkodni. A megfelelő dokumentálás hiánya azonban képtelen helyzeteket eredményezhet. „Amikor az ember ezeken az információkon átrágta magát, akkor fokozatosan kialakul benne egy kép, ami nem végleges, ez a kép magában foglalja a megmintázandó szobor formavilágát, jellegét, a mozgását, kompozícióját, arányrendszerét, karakterjegyeit” – foglalta össze Harmath István. A tervezés első fázisában ez a kialakult összkép születik meg makett formájában, azután kerül sor a nagyított, végleges forma kialakítására, ami egy komoly vázkészítéssel indul. 

A Bethlen Gábor-emlékmű váza acélból készült hegesztett technikával, ennek stabilitása nagyon fontos volt, mivel jelen esetben egy 320 cm magas mű vázára 2 tonna agyag került.

egy kérdezz-felelek dialógus jön létre, amely során a mű mindig figyelmeztet, hogy hol kell hozzányúlni, hol kell korrigálni. Amikor a szobor elhallgat, akkor befejeződik a mintázás folyamata” – avatott be a szobrászat rejtelmeibe Harmath István. Kiemelte azt is, hogy a kis minta arányrendszere nem egyezik meg a felnagyított mű arányaival, mivel annak a már talapzaton elképzelt szög nézőpontjához kell igazodnia, ezért bizonyos torzításokat kell elvégezni az alkotáson, hogy a végleges nézőpontból arányosnak tűnjön. Figyelni kell a formai egységekre is, nem utolsó sorban a statikára. A szoborminta elkészülte után következett a negatívok levétele, majd a bronzöntés technológiája. A tervezés és a végleges agyagminta megalkotása másfél évet, a bronzba öntés hat hónapot vett igénybe. A negatívokat még a fagy beállta előtt Sánta Csaba szobrászművésszel közösen vették le. Ezek másfél évig a pincében pihentek, mígnem átkerültek Sánta Csaba öntőműhelyébe, Szovátára. 

A művész Bethlen Gábor fejedelem szavaival élve így fogalmazott: „Nem mindig lehet megtenni azt, amit kell, de mindig meg kell tenni, amit lehet." Ennek megfelelően igyekezett hitelesen szoborban visszaadni Bethlen Gábor személyiségét, karakterét, méltóságát, azt az embert, akinek fejedelemsége alatt Erdély aranykorát élte.

Fotók: Mariș Cristian Daniel