Viszont romboló politikai, gazdasági hatása nyilvánvaló.
„A magyar kormány vétója az EU joga tükrében
A koppenhágai kritériumok (1993) értelmében Magyarország EU csatlakozásának egyik alapvető feltétele volt a jogállamiság (rule of law) tiszteletben tartása. Ezt soha nem kifogásoltuk a csatlakozási tárgyalások során. 2007 decemberében a magyar Országgyűlés, a FIDESZ frakció lelkes támogatásával, a tagállami parlamentek közül elsőként erősítette meg az Európai Unióról szóló szerződést (EUSz).
Az EUSz szerint »Az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul. …« (EUSz 2. cikk). Az Unió és a tagállamok a lojális együttműködéselvének megfelelően kölcsönösen tiszteletben tartják és segítik egymást a Szerződésekből eredő feladatok végrehajtásában. (EUSz 4. cikk (3))
Az uniós jog érvényesülését, betartását, egységes értelmezését végső soron az Unió intézményei biztosítják. A fentiek alapján, a jogállamiság szempontjait érvényesítő uniós költségvetéssel szemben emelt magyar vétó nagyon nehezen védhető, viszont romboló politikai, gazdasági hatása nyilvánvaló.”
Kaja Kallas, az Európai Unió külügyi képviselője élesen bírálta azokat a békejavaslatokat, amelyek Ukrajna katonai létszámának korlátozását céloznák.
Az euroszkepticizmus minden eddiginél jobban terjed, egyre többen fordulnak el az EU-tól.
Nem különösebben foglalkoztatta a miniszterelnököt a Tisza Párt.
Megkongatta a vészharangot az AUR európai parlamenti képviselője.
Mostanra az is kiderült, hogy miért. A válasz minden eddiginél megdöbbentőbb.
Még Ukrajnában is a magyar jogállamisággal foglalkoznak.
Róna Dániel nagyon komoly hibát vétett.
A Fővárosi Közgyűlés szerdai vitáján a Tisza Párt képviselője tagadta a migráció jelentőségét.
