Haderőfejlesztés, Biden Amerikája, Boris Johnson éve és St. Andrea borai – itt az új Mandiner!

Mi indokolja a mostani, kívülről hirtelennek tűnő, kampányszerű haditechnikai beruházásokat? Mikor válhat a magyar hadsereg modern és erős haderővé? Van-e ma presztízse a katonai hivatásnak? E heti lapszámunkban címlapos interjút olvashatnak Benkő Tibor honvédelmi miniszterrel, akit a magyar hadiipar fejlesztéséről és a NATO-kötelezettségeinkről is kérdeztünk. „Lehet akár űrtechnikánk vagy bármilyen modern eszközünk, ha nincs hozzá képzett, lojális katonánk, akkor semmit nem ér az egész” – fogalmaz tárcavezető. 

Vezércikkünket, az Első karaktert Szalai Laura jegyzi, aki a budapesti állatvédelmi biztos kinevezése kapcsán ír arról, hogy a jobboldalnak miként kellene viszonyulnia a zöld ügyekhez.

Közélet

Újabb kényes ügy került elő a szerencsi időközi választáson induló Bíró László múltjából. A baloldali összefogás jobbikos jelöltje zűrös céges múltú alakok kezére juttatta a Hegyalja-Mix Szociális Szövetkezetet, amely előbb nem fizette ki az alkalmazottait, majd megszűnt. Közélet rovatunkban körüljártuk az ügyet. 

„Agresszív politikai akció, amelyet a vak gyűlölet hajt, és már rég nem az egyetemről és Vidnyánszky Attiláról szól” – mondja Lajos Tamás filmproducer, akit a Színház- és Filmművészeti Egyetem körül kialakult helyzetről, az oktatatás jövőjéről és az Alapjogkért Központnak készített kisfilm visszhangjáról kérdeztük.

L. Simon László író, országgyűlési képviselő írásában leltárt ad arról, hogy a kulturális tárca milyen a fiatalokat megszólító programokat indított az utóbbi időszakban, és milyen további lépésekre lenne szükség. Kurucz Orsolya, az Alapjogokért Központ EU-műhelyének kutatója írásában az Európai Bizottság új migrációs javaslata kapcsán arra mutat rá, hogy az messze áll a kompromisszumostól, és a testület újfent bebizonyította: a saját elképzeléseinek érvényesítése fontosabb az EU védelménél.

Külhon & Külföld 

Külhon rovatunkban a romániai önkormányzati választás eredményeiről olvashatnak összefoglalót.

Rég látott ilyen izgalmas időket a Downing Street 10. háza: Boris Johnson a járvány és a brexit újabb köreivel küzd – miután az utóbbi évben elvált, apa lett, tarolt a választáson, és majdnem elvitte a koronavírus. Külföld rovatunkban mérlegre tesszük a brit miniszterelnök eddigi teljesítményét.

Otthon az Obama-örökség továbbépítése, külföldön a hagyományos aktív és beavatkozó külpolitika felerősítése – körbejártuk, milyen Amerikára számíthatna a világ Joe Biden esetleges elnökválasztási győzelme esetén.

Stumpf Anna az amerikai Legfelső Bíróság megüresedett pzíciójáért folytatott harcról ír publicisztikájában. 

Precedens & Makronóm

Meghökkentő kezdeményezéssel fordult az Európai Unió Bíróságához egy holland bíróság. Arra hivatkozással, hogy a lengyel bíróságok szerinte nem kellően függetlenek, európai elfogatóparancs ellenére megtagadná egy bűncselekménnyel gyanúsított lengyel állampolgár átadását hazájának. A döntést, valamint esetleges következményeit Precedens rovatunkban elemeztük. 

Török Bernát, az NKE docense írásában az Egyesült Államok két híres, ám egymással teljesen ellentétes értékrendet képviselő bírájának barátságról és kibékíthetetlen szakmai ellentétéről írt. 

Kevesen gondolnák, hogy csemegekukoricával Franciaország és Magyarország látja el Európát, és már a Távol-Keleten is egyre divatosabbak az európai termékek. A Kecskeméti Konzerv pozícióit a koronavírus-járvány tovább javítja, de a klímaváltozással még meggyűlhet a magyar zöldségtermelők baja. Makronóm rovatunkban Kovács János ügyvezetővel beszélgettünk.

Meta, Élet és Utolsó figyelmeztetés

Böszörményi Nagy Gergely ezen a héten Anthony Esolen klasszika-filológus könyvét ajánlja, aki Valótlanvárosba kalauzolja az olvasót, amely egy tetszőleges, Istent nem ismerő, ellenben lelkes bálványimádó nyugati metropolisz.

A Feminens oldalán a moldvai származású Iancu Laurát ismerhetik meg, aki egyszerre költő, kutató, tanár és édesanya.

Tudomány kisrovatunkban Bacsák György magyar polihisztorra emlékezünk, aki tökéletesítette az éghajlatváltozás matematikai hátterét. 

Gágyor Péter jegyzetében arról ír, a magyar nyelvünk által miért vagyunk otthon mindenütt.

Lőrincz György a Borászok Borásza és Az Év Bortermelője díj mellett szinte minden elismerést kiérdemelt, ami itthon csak szóba jöhet. Fiával, Gyurival közösen építik a borászatukat. A hivatás számukra az áldás iránti hálával kezdődik, lelki töltekezéssel és az istenhit átadásával folytatódik. Élet rovatunkban Egerről, borokról, klímáról és szeretetről beszélgettünk apával és fiával. 

Ezen a héten E. M. Cioran: A bomlás kézikönyve című könyvét ajánljuk, Arcél kisrovatunkban pedig Mándy Iván Kossuth-díjas íróra emlékezünk. 

A rovat tárcáját Csender Levente írta. „Milyen jó lenne, ha ez az egész vírus, mint Erdélyben az orkán, elhúzna dél felé, s többé nem kellene ezt a szót leírni, de a helyzet fokozódik. Mindegy is. Ne nézzünk vissza, csak mint a dévai gyerekek, előre és fölfelé. Hátha egyszer vége lesz, kitisztul az ég, és beáll a vihar utáni csend.”

A lapot záró Utolsó figyelmeztetés rovatban az UFi régi szerzője, Skrabski Fruzsina a Társadalmi dilemma c. dokumentumfilm kapcsán a képernyőfüggés gyerekekre gyakorolt ártalmaira hívja fel a figyelmet, rámutatva: már az agyunkban és az érzéseinkben matatnak a szoftverek.