Több budapesti gyógyfürdőt is veszélyeztet az ár
Minden veszélyeztetett fürdőben szivattyúkkal, aggregátokkal, homokzsákokkal készülnek az árvízvédelemre.
Miközben a fővárosi fenntartású fürdőkben megkezdődtek a megszorítások, és mintegy száz dolgozót bocsátanak el, addig az ország több fürdőkomplexuma is elmondhatja, hogy a pandémia turizmusra gyakorolt drasztikus hatásai ellenére sem kellett egyetlen munkatárstól sem megválni.
A vállalatnál alkalmazott munkavállalók tíz százalékát, mintegy 100 dolgozóját készül elbocsájtani a fővárosi fürdőket fenntartó Budapest Gyógyfürdői és Hévízei Zrt. (BGYH) – jelentette be Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes és Szűts Ildikó, a BGYH vezérigazgatója pénteki sajtótájékoztatójukon – közölte a 444. A portál értesülései szerint a bejelentéssel egy időben a BGYH érdekegyeztető tárgyalásokat kezdeményez a dolgozókat képviselő szakszervezettel, az pedig, hogy mely munkavállalók érintettek a leépítésben, várhatóan október második felére derül ki.
Debrecenben csökkentek a bevételek, mégsem voltak elbocsátások
A hír kapcsán kíváncsiak voltunk, hogy az ország termálfürdői hogyan küzdenek meg a járványhelyzet okozta nehézségekkel, és a turizmus drasztikus visszaeséséből adódó problémákkal. Elsőként Debrecen önkormányzatát kerestük meg. Itt arról tájékoztatták lapunkat, hogy hiába volt kiemelkedően eredményes a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. számára az idei január-február, a pandémia az év harmadik hónapjában éreztette hatását. Március 20-tól egészen júniusig be kellett zárni az Aquaticum Termál & Wellness Hotel és az Aquaticum élményfürdőt, míg a Hotel Lycium március 24-től május 25-ig kényszerült üzemszünetre, a fürdőszolgáltatást pedig március 13-tól június 22-ig nem vehették igénybe a látogatók a veszélyhelyzet miatt.
Azonban hiába volt a Debreceni Gyógyfürdő Kft. féléves árbevétel-elmaradása 803 millió forint, a négyezer munkahelyet fenntartó Debrecen önkormányzata a járvány idején sem számolt fel munkahelyeket, így a Debreceni Gyógyfürdő Kft. 221 munkatársa közül sem kellett senkit a pandémiával összefüggésben elbocsátani. Ez pedig főként annak a döntésnek köszönhetően – hogy a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. néhány kivétellel felfüggesztette a vállalatcsoport folyamatban lévő és előkészített beruházásait március 23-ától. Emellett a járvány első hulláma alatt a kft. dolgozói foglalkoztatását nemcsak a karbantartási munkák elvégzésének előrébb hozatalával biztosította, hanem a Debreceni Gyógyfürdő munkatársai látták el a takarítási feladatokat és a portaszolgálatot is a tagvállalatoknál.
A pandémia miatt az új strand nyitása is csaknem két hónapot késett, az eredeti tervekben szereplő május elseje helyett csak június 20-án nyitotta meg kapuit a látogatók előtt. Emellett a forgalom is csak fokozatosan indult be az egyes divíziókban a júniusi újranyitásokat követően. A strand teljes július havi árbevétele még nem érte el a tervezettet, de augusztusi árbevétele már várakozáson felüli volt, a tervet is felülmúlta mintegy 34 millió forinttal. A látogatói létszámról is ugyanez a várakozáson felüli eredmény mondható el: az elmúlt három év átlagos látogatói létszámát – 54 ezer – jelentősen túllépte a nyitás óta itt strandoló 160 ezer vendég.
Munkahelyek elvesztése helyett részmunkaidő Hajdúszoboszlón
Megkerestük hazánk egyik legismertebb fürdőkomplexumát, a Hungarospa Hajdúszoboszlói Zrt. is. Ott is azt a tájékoztatást kaptuk, hogy nem bocsátottak el január óta határozatlan idejű munkaszerződéssel rendelkező egyetlen munkatársat sem. Ez igaz a járvány első hullámára is, amikoris részmunkaidős foglalkoztatás bevezetésével óvták meg a munkahelyeket. Mint arról Kállai Zsuzsa, a cég marketing és értékesítési vezetője lapunknak beszámolt, jelenleg befejezték a nyári, szezonális szolgáltatásaik üzemeltetését, és megszüntették a diákok és a nyugdíjasok foglalkoztatását. Nagyon várják viszont a kormányzati intézkedéseket, ahogy Kállai Zsuzsa fogalmazott: „nagy szükség lenne ismételten a részmunkaidős foglalkoztatás támogatására, járulékcsökkentésre”.
A legszükségesebb esetekben pótolták az önként távozókat Gyulán
Egyetlen munkavállalóját sem küldte el idén a Gyulai Várfürdő Kft., azonban az önként távozó kollégákat csak a legszükségesebb esetekben pótolta – mondta lapunknak Kun Miklós, a cég ügyvezető igazgatója. A munkahelymegóvás másik eszköze az volt a vállalatnál, hogy a nyári időszakban, idényjelleggel foglalkoztatott munkavállalók számát a korábbi évekhez képest csökkentette, tekintettel a látogatószám jelentős visszaesésére.