A szerző szerint a másik hatalmas botrány az volt, amikor az Amazon megtagadta Shelby Steele „What Killed Michael Brown” című dokumentumfilmjének műsorba vételét, amely nagyrészt afroamerikaiakkal készített interjúkból áll. A mű egészen más megvilágításba helyezi azt a Fergusonban, 2014-ben történt halálos rendőri lövöldözést, mely a Black Lives Matter mozgalmat elindította. Steele ugyanis megvizsgálta a Brown-lövöldözéssel kapcsolatos tévhiteket, sőt egyenesen valótlan állításokat is. Az Amazon egyértelműen úgy döntött, hogy a mű annyira szembe megy a közvélekedéssel, hogy nincs helye streaming szolgáltatásában – ismerteti az esetet.
A cikkíró kiemeli, hogy Elizabeth Warren demokrata szenátor az 1996-os, úgynevezett 230. paragrafus módosítása révén komolyan letörné a „Big Tech” vállalatok jelenlegi hatalmát. Ez a törvényszakasz az internetes média elszámoltathatóságát szabályozza, melyben a demokraták szigorú álláspontot képviselnek. Warren törvénye – ahogy Herman fogalmaz – a Facebook, a Twitter és az Amazon „felbomlását szorgalmazza”. Arthur Herman szerint a techcégek mostani akcióikkal ez elől menekülnek, és próbálnak gesztusokat tenni a demokraták felé, hisz ha Joe Bident megválasztják, Warrennek jó esélye lesz törvénybe foglalni a cégek megregulázását.
„Ha a közösségi média óriásainak vezetői úgy gondolják, hogy a republikánusok vagy a szabadpiaci konzervatívok megmentik majd őket, akkor érdemes lenne újragondolkodniuk a stratégiájukat” – véli Arthur Herman. Ideális körülmények között ugyanis az 1996-ban íródott 230. szakasz nyújtotta lehetőségek a szabad véleménnyilvánítást és a kiegyensúlyozott diskurzust segítik. A nagy techcégek utóbbi letiltó akciói azonban védekezésre kényszerítik a szólásszabadság olyan védelmezőit is, mint amilyen a szerző maga – zárja az írást Arthur Herman.