Arthur Herman: A techóriásoknak a szólásszabadság mellett kellene állniuk

„A nagy techcégek, mint a Facebook, a Twitter és az Amazon az elmúlt héten rengeteg muníciót biztosítottak azok számára, akik azzal vádolják őket, hogy hatalmas piaci erőfölényükkel visszaélve tisztességtelenül befolyásolják a politikai és kulturális vitákat” – írja Arthur Herman a Fox News oldalán.

A legdurvább a Twitter és a Facebook döntése volt, melyben felfüggesztették azoknak a profilját, akik megpróbálták retweetelni vagy közzétenni a New York Post sztoriját Hunter Bidenről. Ez annál is felháborítóbb volt, mivel „a New York Post nem Alex Jones, hanem az Egyesült Államok negyedik legnagyobb nyomtatott sajtóttermékéről van szó” – emeli ki Arthur Herman.

A szerző szerint a másik hatalmas botrány az volt, amikor az Amazon megtagadta Shelby Steele „What Killed Michael Brown” című dokumentumfilmjének műsorba vételét, amely nagyrészt afroamerikaiakkal készített interjúkból áll. A mű egészen más megvilágításba helyezi azt a Fergusonban, 2014-ben történt halálos rendőri lövöldözést, mely a Black Lives Matter mozgalmat elindította. Steele ugyanis megvizsgálta a Brown-lövöldözéssel kapcsolatos tévhiteket, sőt egyenesen valótlan állításokat is. Az Amazon egyértelműen úgy döntött, hogy a mű annyira szembe megy a közvélekedéssel, hogy nincs helye streaming szolgáltatásában – ismerteti az esetet. 

A cikkíró kiemeli, hogy Elizabeth Warren demokrata szenátor az 1996-os, úgynevezett 230. paragrafus módosítása révén komolyan letörné a „Big Tech” vállalatok jelenlegi hatalmát. Ez a törvényszakasz az internetes média elszámoltathatóságát szabályozza, melyben a demokraták szigorú álláspontot képviselnek. Warren törvénye – ahogy Herman fogalmaz – a Facebook, a Twitter és az Amazon „felbomlását szorgalmazza”. Arthur Herman szerint a techcégek mostani akcióikkal ez elől menekülnek, és próbálnak gesztusokat tenni a demokraták felé, hisz ha Joe Bident megválasztják, Warrennek jó esélye lesz törvénybe foglalni a cégek megregulázását.

„Ha a közösségi média óriásainak vezetői úgy gondolják, hogy a republikánusok vagy a szabadpiaci konzervatívok megmentik majd őket, akkor érdemes lenne újragondolkodniuk a stratégiájukat” – véli Arthur Herman. Ideális körülmények között ugyanis az 1996-ban íródott 230. szakasz nyújtotta lehetőségek a szabad véleménnyilvánítást és a kiegyensúlyozott diskurzust segítik. A nagy techcégek utóbbi letiltó akciói azonban védekezésre kényszerítik a szólásszabadság olyan védelmezőit is, mint amilyen a szerző maga – zárja az írást Arthur Herman.