Szarvas József, jobboldal és fiatalok, afrikai zöld fal és balatoni jövőkép – megjelent az új Mandiner!

Kőkemény tanyavilág, vágóhíd, nagyváros, színpad. Szarvas József útjának nagyobb mérföldkövei is furcsák, ahogy hadarós, tájszólásos, kancsal, szemüveges alföldi gyerekként őt is annak tartották. Mit hordoz magában a szüleiből? Igaz-e, hogy hentesként is dolgozott? Mikor találkozott a Tündérkert mozgalommal? Hogyan viszonyul napjaink „Szabad kultúrát!” követeléséhez? E heti lapszámunkban címlapos interjút olvashatnak a Nemzeti Színház színészével, akivel belső kényszerekről, meglelt útról és egy „kultúra-visszakérdező” szemszögéből a Színház- és Filmművészeti Egyetem ügyéről beszélgettünk „Független kultúra? Szabad kultúra? Ezek nem léteznek. A kultúrának nincs jelzője. A kultúra közösséget jelent, hagyományt, hagyatékot, örökséget, históriát, családot és tapasztalati utat. Egy közösség összes tapasztalatát” – fogalmaz Szarvas József.

Az Első karaktert Szilvay Gergely jegyzi, aki vezércikkében Ursula von der Leyen évértékelő beszéde kapcsán mutat rá arra, hogy az Európai Bizottság elnöke miként akar megvalósítani egy föderalista utópiát.

Közélet

Szükség van a kritikára, hiszen aki dolgozik, az hibázik, nincs ez másképp a kormány esetében sem – mondja Sótonyi Péter lapunknak adott interjújában. A Professzorok Batthyány Körének elnökét, az Állatorvostudományi Egyetem rektorát a működésimodell-váltásról, a magyar tudománypolitikáról és a kabinethez való lojalitásról kérdeztük.

A Fidesz elveszítette a fiatalokat – szól az utóbbi évek egyik gyakori baloldali narratívája. De vajon nemzetközi összehasonlításban is olyan „tragikus” a párt helyzete a korosztályban, mint állítják? Európai és amerikai példákon keresztül vizsgáltuk, van-e félnivalója a kormányoldalnak.

E heti lapszámunkban James Allan ausztrál alkotmányjogásztól, politikai kommentátortól olvashatnak publicisztikát, aki szerint Németországnak kiemelt szerepe van az Amerika-ellenes hangulatkeltésben.

Mi a tétje a szerencsi időközi választásnak a kormánypártok és az ellenzék számára? – Dúró József politológus véleménycikkében járja körül a kérdést.

Törcsi Péter, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója írásában arra mutat rá: Magyarországon a baloldal és a liberális média az a két közéleti tényező, amely nem hajlandó megfelelő komolysággal közelíteni a járványhoz. 

Külhon & Külföld

Betarthatatlan járványszabályozások, túlélési kényszer a szerény körülmények között: Kárpátalján az ukrán államigazgatást ismerve szinte mindenki biztos abban, hogy nemsokára ismét áttérnek az intézmények az online távoktatásra. Négy kárpátaljai magyar tannyelvű közoktatási intézményt kerestük fel arról érdeklődve, hogyan indult a tanév a járványhelyzet árnyékában.

Külföld rovatunkban a Migrációkutató Intézet munkatársaitól olvashatnak átfogó összeállítást a klímaváltozás Közel-Keleten és Afrikában tapasztalt hatásairól. Tóth Klaudia írásában a Nagy zöld fal kezdeményezést mutatja be, amely Afrikában akadályozná meg a sivatag terjeszkedését. Abdesszamad Belhadzs és Speidl Bianka a Közel-Keletet és Észak-Afrikát sújtó vízhiányról, annak társadalmi és gazdasági következményeiről, és a migrációs folyamatokra gyakorolt hatásairól ír.

Mivel járhat a Trump-hatás az Egyesült Államok következő elnöki ciklusaiban? Ezzel a kérdéssel a foglalkozik véleménycikkében Szalai Máté, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója.

Precedens & Makronóm

Precedens rovatunkban a brexitmegállapodás körüli jogi huzavonát, a Boris Johnson brit kormányfő által megfogalmazott aggályokat jártuk körül. 

Smuk Péter, az NKE dékánja az önvezető autózás jövőjéről, az ahhoz kapcsolódó morális kérdésekről ír publicisztikájában.

„Az infrastruktúra öt éven belül teherbíró képessége végéhez ér, miközben a Balaton Közép­-Európa legkedveltebb pihenőtava lesz” – mondja Makronóm rovatunkban Fodor Márk, a vonyarcvashegyi Zenit Hotel Balaton társtulajdonosa, akit a balatoni turizmus sorskérdéseiről, árakról és munkaerőről faggattunk.

Meta, Élet és Utolsó figyelmeztetés

Böszörményi Nagy Gergely ezen a héten Jeffrey Sachs, a Columbia Egyetem professzora, a lengyel Szolidaritás mozgalom egykori főtanácsadójának könyvét ajánlja, aki ugyan tőrőlmetszett globalista, de elismeri a nemzetköziesedés rákfenéit a járványok terjedésétől a pénzügyi válságoknak való kollektív kitettségig. 

A Feminens oldalán Hutóczki Vivien szerepel, aki a női restaurátorlét szépségeiről és kihívásairól mesél lapunknak. 

Budapesti történetek kisrovatunkban a fővárosi bírósági épületek kalandos történeteivel ismertetjük meg az olvasókat.

Prieger Zsolt jegyzetében Varga Zoltán labdarúgóra emlékezik.

Élet rovatunkban Szalay Péter történelmi dokumentumfilmjét, a Nincs parancs!-ot ajánljuk, és  megtudhatják, mi mindenért érdemes Sonny Rollins jazzszaxofonost hallgatni.

Arcél kisrovatunkban a nyolcvan éve elhunyt Iványi-Grünwald Béla festőre emlékezünk. 

 A rovat tárcáját Hegyi Zoltán írta. 

A lapot záró Utolsó figyelmeztetés rovatban az Ufi korábbi szerzője, Hegedűs Zoltán ír arról, miért érdemes itthon, itt és most otthon éreznünk magunkat. „A felebarát nem egy távoli, ismeretlen személy, hanem az, aki mellettünk van. A keresztény ember feladata tehát nem abban áll, hogy távoli, tőle messze álló problémákkal foglalkozzon először, hanem azokkal, amelyek körülötte vannak. A cselekvés koncentrikus körökben, bentről kifelé kell hogy haladjon.”

Hetilapunk elérhető az újságárusoknál, illetve előfizetőink digitálisan is olvashatják lapunkat.