Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter volt a Mandiner negyedik kulturális-közéleti klubestjének előadója.
Nagy érdeklődés mellett, telt ház előtt rendezték meg a Mandiner negyedik klubestjét a budapesti Várkert Bazárban. Az esemény vendége Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter volt, akivel Kereki Gergő, a Mandiner főszerkesztője beszélgetett az aktuális külpolitikai kihívásokról, az orosz-ukrán háborúról, valamint Magyarország nemzetközi álláspontjáról.
A miniszter kiemelte: ma egész Európa és a világ azt várja, mikor és hogyan érhet véget az orosz-ukrán háború. Magyarország földrajzi közelsége miatt különösen érzékenyen érintett, de – mint fogalmazott – a világ minden részén jelen vannak a biztonságot veszélyeztető konfliktusok.
Szijjártó Péter élesen bírálta az Európai Unió háborús politikáját. Úgy fogalmazott: az EU nem a béke elérésén dolgozik, döntései pedig globálissá szélesítették a háborús hatásokat.
„Európa vezető politikusai kannával hordják az olajat a tűzre”
– fogalmazott.
A külügyminiszter szerint, a brüsszeli politikai elit próbálja elkerülni a felelősségre vonást, a háború lezárulta után azonban kénytelenek lesznek szembenézni döntéseik következményeivel – ez vonatkozik Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre is. Felidézte: ha az ukrán elnök 2022 őszén aláírta volna az isztambuli megállapodást, több százezer ukrán életét lehetett volna megmenteni.
A tárcavezető kiemelte: a háborút csak egy átfogó orosz-amerikai megállapodás zárhatja le. Példaként említette az alaszkai csúcstalálkozót, amely véleménye szerint diplomáciai áttörést jelent, és jelentősen csökkentette a harmadik világháború esélyét.
A beszélgetés során szóba került az ukrán-magyar viszony is. A miniszter elmondta: az elmúlt évtizedben egyre súlyosabb magyarellenes politika zajlik Ukrajnában. Ennek kezdete véleménye szerint 2015-re tehető, amikor az ukrán törvényhozás korlátozni kezdte a kisebbségi jogokat. Szijjártó Péter úgy fogalmazott: a kárpátaljai magyarok helyzete ma rosszabb, mint a Szovjetunió idején volt. Különösen az anyanyelvhasználat terén.
Kiemelte: amíg a kárpátaljai magyarok nem használhatják szabadon anyanyelvüket, addig Magyarország nem tud támogatni semmilyen integrációs tárgyalást Kijev és az EU között.
A külügyminiszter hozzátette:
Brüsszel hallgatása bátorítja az ukrán vezetést. Részben ez a magyarázata annak, hogy Kijev ilyen agresszívan mer fellépni a magyar kisebbséggel szemben.
Szijjártó Péter említést tett a Barátság kőolajvezetéket ért támadásról is. Elmondta: bár a szállítás csütörtöktől - csökkentett mennyiséggel - újraindult, a cél a normál menetrend mielőbbi visszaállítása. Kiemelte: Ukrajna villamosenergia-importjának 30-40 százaléka Magyarországról érkezik, ezért minden ilyen támadás egyértelműen a magyar szuverenitás elleni támadásnak minősül.
A miniszter világossá tette: Magyarország soha nem fogja támogatni Ukrajna gyorsított uniós csatlakozását. Szerinte ez „kegyelemdöfés” lenne az uniónak, amely napjainkra már gazdasági és politikai értelemben is meggyengült. Úgy véli, Ukrajna csatlakozásával az uniós forrásokat Kijev emésztené fel, miközben a mezőgazdasági piacot elárasztanák a silány minőségű ukrán termékek, továbbá megnőne a bűnözési kockázat.
„Mi nem akarunk Ukrajnával egy integrációba tartozni, mert az rossz jövőt jelent”
– szögezte le.
Hivatkozott a Voks 2025 véleménynyilvánító szavazásra is, amely alapján a magyar társadalom többsége egyértelműen elutasította Ukrajna EU-tagságát. Ezt a döntést pedig, minden magyar kormánynak tiszteletben kell tartania.
A beszélgetés a magyar-lengyel kapcsolatok témájával zárult.
Szijjártó Péter bírálta lengyel kollégáját, Radoslaw Sikorskit, akit az amerikai baloldal közép-európai szószólójaként aposztrofált. Emlékeztetett arra, hogy Sikorski korábban támogatólag nyilatkozott az Északi Áramlat 2 felrobbantásáról, és – mint mondta – szenved „egy nagy adag hungarofóbiában” is.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a jelenlegi lengyel kormányt, nem szabad azonosítani a lengyel néppel. A magyar-lengyel kapcsolatok szerinte továbbra is testvéri alapokon nyugszanak, továbbá stratégiai jelentőségűek.
A külügyminiszter reményét fejezte ki, hogy a jövőben egy patrióta lengyel kormány, Karol Nawrocki elnök vezetésével, helyreállítja majd a két ország közti rendet.
Az est végén Csepregi Éva élő koncertje zárta a programot.
Nézze meg a riportunkat a Mandiner YouTube-csatornáján!
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Egy vélelmezett orosz támadás és az emiatt talán bekövetkező problémák miatt vegyünk a nyakunkba most rögtön sokkal nagyobb problémákat? Ungváry Zsolt írása.
A miniszterelnök szerint ez Magyarország és Európa érdeke is.
Hallatlan: az amerikai elnök saját közeli emberit merészelte kinevezni a megüresedő nagyköveti pozíciókba.
Andrij Szibiha ezt nem teszi zsebre.
Kusovszky Imréné elkezdett utánaszámolni, és a Tisza-csomagban eddig mintegy 30 ezer forint havi mínuszt egészen biztosan talált, amit a nyugdíjasok zsebéből vennének ki.
Hogy miért?
A szegediek is üdvrivalgással fogadták.
Abból már lehet venni ezt-azt.
