Ősszel jöhet a koronavírus második hulláma – figyelmeztet a magyarországi WHO-iroda

A járványügyi korlátozások részleges feloldását követően néhány hétig úgy tűnhetett, hogy Európa fellélegezhet . De a veszély nem múlt el teljesen, egy második hullám kialakulására pedig számítani lehet és kell – hangzott el az Egészségügyi Világszervezet (WHO) sajtóreggelijén, amit pénteken tartottak Budapesten. A meghívott sajtómunkások Dr. Ledia Lazerivel, a WHO magyarországi irodavezetőjével beszélgethettek. 

Az új koronavírussal kapcsolatban még mindig sok a kérdés, és egyelőre még az sem biztos, hogy az esetszámok mostani növekedése számos országban a járvány második hullámának eljövetelét jelzi-e – mondta el Lazeri. Egyelőre folyik az eszmecsere arról, hogy mikortól beszélhetünk a COVID-19 második hullámáról, amit eredetileg őszre vártak. Lazeri elmondta:

tehát az egészségügyi rendszereknek két vírussal is meg kell majd küzdeniük. 

Nem biztos, hogy mindenkinek jut oltás

Lazeri azt mondja: amíg nincs megbízható kezelés és oltóanyag a koronavírus ellen, életünk nem térhet vissza a rendes kerékvágásba, bár a nyilvánosság egy jó része tényleg úgy értelmezte a korlátozások enyhítését, hogy mostantól minden tevékenységet ugyanúgy lehet majd folytatni, mint a járvány előtt.

Ami a vakcinát illeti, jelenleg körülbelül 150 különféle kutatás zajlik a világon az ellenanyag kifejlesztésére, de ezeknek csak egy nagyon kis része – körülbelül húsz projekt – kecsegtet ígéretes eredménnyel. Az is biztosnak tűnik, hogy nem azonnal fog megszületni az oltóanyag: a borúlátóbb becslések szerint akár öt évet is felölelhet ennek a kifejlesztése. Dr. Ledia Lazeri szerint a hatékony nemzetközi együttműködés, mint például az ebola elleni oltóanyag kifejlesztése során, jelentősen lerövidítheti ezt az időt – akár két évre is. 

És az sem biztos, hogy mindenkinek jut majd vakcina: ha csakugyan piacra kerül az oltóanyag, a WHO nem tudja garantálni, hogy a kevésbé tehetős országok is hozzájuthatnak, de a szolidaritás szükségességére felhívhatják a figyelmet.

hiszen ezeknek egy jó része inkább csak a betegség kezelésére, semmint annak megelőzésére alkalmas. Egyelőre azok az országok sem dőlhetnek hátra, amik hazánkhoz és más közép-európai országokhoz hasonlóan fejlett oltáskultúrával rendelkeznek: még nem nyert bizonyítást, hogy a BCG-oltás megléte megelőzheti a betegség kialakulását – mondta Lazeri. Hozzátette: ha ez így lenne, most nem látnánk az esetszámok emelkedését olyan országokban, ahol kötelező ez az oltás. 

Lazeri szerint még sokrétűbb nemzetközi együttműködésre lenne szükség a járvány elleni további küzdelem során. Ebből a szempontból nagyon kár, hogy az Egyesült Államok úgy döntött, hogy elhagyja a WHO-t, de más országok már felajánlották támogatásukat a kieső adományok pótlására. Az irodavezető kiemelte Magyarország szerepét az együttműködésben: mint mondta,

és a járvány kezelésében szerzett tapasztalataikat is szívesen megosztották másokkal, például a 65 év felettiek vásárlási sávjával kapcsolatban.

A Magyarországon alkalmazott „kevert” intézkedések – amik egészségügyi és szociális megfontolásokat is tartalmaztak – összességében célt értek, amik alacsony esetszámot és aránylag kevés halálesetet eredményeztek. Lazeri azt mondta: a járványkezelés során még mindig jobb túl szigorú intézkedéseket hozni, mint elkönnyelműsködni a dolgokat, hiszen annak nagyon súlyos következményei is lehetnek. 

A magyar intézkedések is jól működtek

A járvány első hullámának legfontosabb tanulságai között is hangsúlyozta az irodavezető a magyarországihoz hasonló, „kevert” intézkedések sikerességét: a tapasztalat szerint ezek a gyakorlatban is jól működnek, és olyan országok is hatékonyan tudták velük kezelni a kialakult helyzetet, amelyeket súlyosabban érintett a COVID-19, mint hazánkat.

Szintén fontos lecke volt az, hogy

nem is csak abból a szempontból, hogy bizonyos országokban közülük került ki a fertőzöttek akár 20 százaléka is, hanem olyan tekintetben is, hogy a fokozott igénybevételből következő stressz és kiégés is veszélyt jelent az egészségükre. „Tehetünk többet, és többet is kell tennünk a védelmükben” – jelentette ki Dr. Ledia Lazeri. 

A szakember szerint a második hullámban minden korábbinál fontosabb szerepe lesz a nyilvánosságnak, ezért mindannyiunknak hajlandóbbnak kellene lennünk az együttműködésre – például a tömegközlekedési eszközöken való maszkviselés tekintetében is. Lazeri elmondta: a WHO nem egészségügyi rendőrség, és az államoknak sem írhat elő kötelező intézkedéseket.

– mondta, hozzátéve, hogy a WHO egy hatpontos szempontrendszert dolgozott ki a kormányok részére, amiket szerintük figyelembe kellene venni a meglévő intézkedések megváltoztatásakor. Olyan aspektusokra kellene különös figyelmet fordítania a kormáynoknak, mint például a járványkitörések kockázata, vagy éppen a különböző megelőző intézkedések megtétele. A WHO az operatív törzs figyelmébe is ezeket a megfontolásokat ajánlotta. 

A WHO az eddigiekhez hasonlóan továbbra is nyomon követi a legfrissebb kutatásokat a járvánnyal kapcsolatban, rövidesen pedig egy kutatócsoport is útnak indul Kínába, hogy feltérképezzék a koronavírus-járvány elindulásának körülményeit. Ezek, és a várható második hullám azonosítása nem megy majd egyik napról a másikra – hiszen, mint Lazeri elmondta, napi szinten tízes nagyságrendben jelentenek kialakulóban lévő járványokat a WHO-nak a világ minden tájáról, és a tavalyi év végén a COVID-19 is csak egy volt ezek közül. A második hullám elleni küzdelemben a lakosságnak ugyanolyan fontos szerep jut majd, mint eddig, így az üzenet továbbra is az: mindenkinek meg kell próbálnia együttműködőnek lenni.

A nyitóképen: védőmaszkot viselő emberek Tokióban. Fotó: MTI/EPA/Eugene Hoshiko