Vera Jourová EU-s pénzekkel támogatná a „független médiát”

A koronavírus-járvány miatti válság rávilágított arra, hogy a szabad és független média, amely megbízható, ellenőrzött információkat szolgáltat, hozzájárul az életek megmentéséhez és a hamis információk terjesztésének visszaszorításához, ezért az Európai Unió fokozza a független média és újságírók politikai és gyakorlati támogatását – közölte az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke szerdán.

Vera Jourová a koronavírussal kapcsolatos álhírekről készített bizottsági jelentés bemutatásakor elmondta, a brüsszeli testület felszólítja az EU-tagállamokat: fordítsanak fokozott figyelmet arra, hogy az újságírók biztonságban végezhessék munkájukat. Az unió növelni fogja az unión belüli és azon kívüli országok civil társadalmi szereplőinek, a független médiának és az újságíróknak nyújtott segítségét, csakúgy mint a sajtószabadság megsértésének nyomon követéséhez és a biztonságosabb médiakörnyezet előmozdításához nyújtott támogatását – szögezte le.

Oroszország és Kína befolyásolná az Uniót a biztos szerint

Beszélt arról is, hogy a koronavírus-világjárványt a hamis vagy félrevezető információk hatalmas áradata kísérte, ideértve bizonyos szereplők azon kísérleteit, hogy befolyásolják az uniós vitákat és a döntéshozatalt, illetve megkárosítsák az unió polgárait. A külföldi szereplők és egyes unión kívüli országok, különösen Oroszország és Kína célzott befolyásolási műveletekbe és félretájékoztatási kampányokba kezdett az unióban és világszerte a koronavírussal összefüggésben – mondta Jourová. „A külföldi befolyás és a dezinformáció hatékonyabb kezelése érdekében tovább kell fokozni a tagországok közötti és a nemzetközi együttműködést a dezinformáció ellen és az európai társadalmak ellenálló képességének növelése érdekében” – fogalmazott a cseh biztos.

A főként online felületeket használó csalók sok fogyasztót megtévesztettek annak érdekében, hogy túlárazott, hatástalan vagy veszélyes terméket vásároljanak. Ezért az Európai Unió azt akarja, hogy a közösségi média platformjai tegyenek többet a világjárványhoz kapcsolódó egészségkárosító csalásokkal és összeesküvés-elméletekkel szemben. A bizottság azt javasolja, hogy a platformok készítsenek havi jelentéseket, amelyek részletesebb adatokat tartalmaznak a hiteles tartalmak népszerűsítésére, valamint a koronavírussal kapcsolatos félreinformálás és reklámozás korlátozására irányuló tevékenységeikről.

Azt hangoztatta, hogy a válság megmutatta, miként kezeli az EU – és demokratikus társadalmai – a dezinformáció jelentette kihívást. Leszögezte, a véleménynyilvánítás szabadságának és a demokratikus vitának a biztosítása központi szerepet foglal el az álhírekre adott válaszlépések között. Az Európai Bizottság továbbra is figyelemmel kíséri a tagállamok által a koronavírussal összefüggésben hozott rendkívüli intézkedéseinek uniós jogra és értékekre gyakorolt hatását.

Ha félrevezető megállapításokat tesznek a testületre vonatkozóan, a bizottság közli a tényeket

A Magyarországon nemrégiben bejelentett nemzeti konzultációra vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva azt mondta, nemzeti konzultáció megtartására joga van a tagállamoknak. Az unió minden olyan kezdeményezést támogat, amely megadja a szabad véleménynyilvánítás lehetőségét a polgároknak. Szavai szerint az uniós bizottság nem először találkozik azzal, hogy egy tagállam félrevezető megállapításokat tesz a testületre vonatkozóan. Ilyen esetekben, ahogyan ezt már korábban megtette Magyarország esetében, a bizottság közli a tényeket annak érdekében, hogy az állampolgárok megismerjék a valóságot – közölte az uniós biztos.

Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője egyebek mellett arról beszélt, hogy az uniós bizottság az EU külső határainak „fokozatos és részleges" újbóli megnyitását július 1-jétől, „bizonyos alapelvek és kritériumok” figyelembevételével, a tagállamok „közös megközelítésére” támaszkodva javasolja. Azt közölte, hogy erre vonatkozó részletes ajánlásait az uniós bizottság még a hét folyamán közzéteszi. Az unión belüli határellenőrzésének feloldását június végéig javasolt összehangolt módon, a járványhelyzet figyelembevétele mellett megtenni – tette hozzá. Újságírói kérdésre válaszolva leszögezte: annak ellenére, hogy az uniós bizottság álhírek terjesztését feltételezi Kínával kapcsolatban, nem jelenti azt, hogy az Európai Unió „bármiféle hidegháborút” akarna elkezdeni az ázsiai országgal.

(MTI)