Szép ajándékot kapott Sopron, épp a Hűség Napján (VIDEÓ)
A mai útátadást úgy is tekinthetjük, hogy összekötöttük a burgenlandi magyarokat az erdélyi magyarokkal.
Vajon hogy érdemes Trianonról beszélni a Z generációnak? Mi volt a békediktátumhoz vezető tíz legfontosabb ok? Nagy fába vágta a fejszéjét néhány fiatal magyar szakember, amikor létrehozták az Autentika Művészi Műhelyt. Az alapítvány hosszú tervezés után elkészítette a Trianonról szóló animációs sorozatát, ami itt és most, a Mandiner oldalán debütál.
Trianonról készült már több monográfia, dokumentumfilm és rockopera is, de animációs filmsorozat és hozzá kapcsolódó okostelefonos applikáció még nem. Alkotói szerint e platformok alkalmasak lehetnek a történelmi tények közvetítésére, az értékátadásra a legfiatalabbak számára is. Ám hogy készült el az animáció, és milyen szempontból közelíti meg a versailles-i békéhez vezető utat? Az Autentika Művészi Műhely alapítóját, Papolczy Balázst, és a filmsorozat rendezőjét, Märle Tamás történészt kérdeztük – cikkünkben pedig megtekinthető a filmsorozat első része is.
Ki áll a projekt mögött, hogy jött létre a műhely?
Papolczy Balázs: Az Autentika Művészeti Műhelyt ez év elején alapítottuk a kezdeményezésemre, azzal a kifejezett céllal, hogy a magyar kulturális fejlődést szolgáljuk. Mindezt elsősorban online tartalmakkal, hogy az általunk fontosnak vélt értékek könnyedén eljuthassanak a Kárpát-medence bármely pontján élő magyar közösségéhez, illetve azért, hogy utat találjunk a fiatalokhoz. Az pedig, hogy Trianonnal fogunk foglalkozni először, 2020 elején nem volt kérdés. Elérkeztünk a századik évfordulóhoz, és ne felejtsük, a békediktátum századik éve gyakorol igen komoly és negatív hatást mindennapjainkra.
A megemlékezésen túl milyen célja lehet annak, hogy felidézzük Trianon történetét? Mit taníthat a mai kor emberének?
Märle Tamás: Trianon az egyik legsúlyosabb történelmi traumánk, már önmagában ezért foglalkozni kell vele, ráadásul, ahogy Balázs is említette, hiába történt mindez száz éve, Trianon velünk él, a mindennapjaink része. Ezért álltunk elő olyan produkcióval, ami reményeink szerint fogyasztható a széles közönség számára, és felkelti az emberek érdeklődését. A tíz epizód mindegyike igen rövid, 3-4 perces, így gyorsan meg lehet nézni, ugyanakkor tíz külön okát tárjuk fel a békediktátumnak, így mégis beleláthat bárki az események részleteibe. A Trianonhoz vezető út rendkívül hosszú volt, okai összetettek, éppen ezért nem csak a múlt iránt érdeklődők számára lehet érdekes a sorozat. Mindezek ismerete segíti a jelenben való tájékozódást és a jövőről való gondolkodást.
Hogy készült az animációs sorozat?
Papolczy Balázs: A Trianon 10 oka című sorozatunkat Märle Tamás történelemtanár írta és rendezte, narrátora Cságoly Kristóf, grafikusa Mihalik Nikoletta, vágója Schön Balázs volt, a hangfelvételek a Gresta Mastering Studióban készültek. Az animációs sorozat mellett a Trianon100 c. kvízjáték-applikációval is készültünk június 4-re. A Schön Boldizsár által készített alkalmazás szorosan kapcsolódik a videósorozathoz, minden egyes epizóddal együtt egy új kérdéssor jelenik meg, így az applikációt letöltők a videósorozat bemutatása alatt egy közös versenyen vehetnek részt. Az alkalmazás emellett arra is lehetőséget nyújt, hogy ki-ki próbára tehesse más kérdéssorokon a tudását Trianonról és a magyar történelemről.
Milyen Trianon-képet akartatok festeni, mi az a történelemszemlélet, amiben gondolkodtok?
Märle Tamás: Trianon előzményeit a legtöbben az első világháború kitörésétől vagy a kiegyezéstől, esetleg az 1848-49-es szabadságharctól kezdik el boncolgatni. Véleményünk szerint sokkal messzebbről kell kezdeni, bizonyos folyamatok már az Árpád-korban elkezdődtek, a török időkben pedig igen csak felerősödtek. Csakhogy egy példát említsek, ha 1848-tól vagy 1867-től kezdjük el vizsgálni az eseményeket, akkor egy olyan téves alaphelyzetet képezünk, mintha a Kárpát-medencében mindig csak a lakosság felét tette volna ki a magyarság. Pedig ez közel sem igaz.
Meddig érdemes akkor visszaásni a történelemben?
Märle Tamás: Ha Erdélyt veszem, akkor Szent István korában ott még egy román sem élt, Mohács idején nagyjából 300 ezer, a békediktátum aláírásakor pedig már majdnem hárommillió. Az egyik legfontosabb célunk tehát az, hogy bemutassuk, hogyan jutottunk el idáig, hiszen az ország kétharmadát nem tudták volna sem elvenni, sem megtartani, ha a koraújkorban nem kerül kisebbségbe a magyarság ezeken a területeken. Ha úgy tetszik, újfajta történelemszemléletet kívánunk kialakítani Trianonnal kapcsolatban, szeretnénk, ha a köztudatban eddig elhanyagolt, ám kétségtelenül fontos előzmények rögzülnének.