Szerinte nem a nemzeti örökség részei.
Az ügyben illetékes szenátusi bizottsághoz írt levelében Pelosi úgy fogalmazott: ezek a szobrok „a gyűlöletnek adnak tiszteletet. Muszáj elmozdítani őket”. A házelnök nem sokkal azt követően írt levelet a szenátusi bizottságnak, hogy Donald Trump elnök a Twitteren kifejtette: a kormányzat nem tervezi a valahai konföderációs tábornokokról elnevezett amerikai katonai támaszpontok átnevezését. A konföderáció az amerikai polgárháború (1861-1865) előtti időszakban a déli rabszolgatartó államok laza szövetsége volt, amely szeretett volna kiválni az Unióból, s részben emiatt kezdődött meg a polgárháború.
A déli tagállamokban mind a mai napig sok szobor, emlékmű, utcanév és zászló őrzi e korszak emlékét, ám amióta május 25-én Minneapolisban a rendőri erőszak miatt meghalt az afroamerikai George Floyd, és ezt követően tüntetéshullám árasztotta el az országot, egyre több helyen rongálták vagy csonkították meg ezeket a szobrokat és emlékműveket, s több helyen a kormányzó vagy a polgármester el is rendelte a konföderációs személyiségek szobrainak eltávolítását.
Pelosi szerint ezek az emberek a barbarizmust pártolták
A szövetségi kongresszus épületében 11 konföderációs személyiség szobra található, köztük Jefferson Davis és Alexander Stephens szobra. Davis az Amerikai Konföderációs Államok első és egyetlen elnöke, Stephens pedig az alelnöke volt 1861 és 1865 között. Pelosi a levelében kifejezetten e két egykori politikust említette. A kongresszus 1864-ben engedélyezte minden egyes tagállamnak, hogy két, az adott államban civil vagy katonai tevékenysége okán köztiszteletnek örvendő személyiség szobrát adományozza a Capitoliumnak. Mississippi egyébként az egyetlen állam, amely két konföderációs személyiség szobrát küldte.
„Miközben úgy hiszem, rendkívül fontos, hogy ne feledkezzünk meg történelmünkről, nehogy megismétlődjék, azt is hiszem, hogy nincs helye a konföderáció erőszakos emberei bigottságának az Egyesült Államok Capitoliumának megszentelt termeiben vagy a megbecsülés övezte helyeken szerte az országban” – fogalmazott Nancy Pelosi. Hozzáfűzte, hogy szerinte ezek az emberek annak idején „a kegyetlenséget és a barbarizmust pártolták fajgyűlölő céljaik érdekében”. A házelnöknek nincs joga a kérdésben dönteni, ezért a szenátusi bizottságot „azonnali döntésre” szólította fel. Zoe Lofgren, kaliforniai demokrata párti képviselő, a bizottság tagja támogatásáról biztosította Pelosit és azonnali bizottsági szavazást javasolt.
(MTI)
A „különút” nem pusztán eltérést jelent, hanem nyílt eltérést, esetleg engedetlenséget, szembeszegülést: problémákat okozó másságot a megbízható, engedelmes másság helyett. Molnár Attila Károly írása.
Egyre több apró jele van annak, hogy visszavesznek nyugaton az előző évek LMBTQ-párti genderőrületéből. Az EU azonban fullba tolja a gendert, és leendő Tisza-kormánytól is ezt várják.
Az, hogy a Magyarországot számtalanszor és méltatlanul bántalmazó (adófizetői pénzeinkkel rendszeresen visszaélő) uniós felelősök fejét vajon miért nem követelik, költői kérdés.
Kemény küzdelmet jósolnak az elemzések novemberre, a történelmi példák sem az elnök pártjának kedveznek, a jobboldal ingujjában azonban mégis lapulhat egy-két ász, amitől nem lefutott a mérkőzés.
A NATO minket elsősorban nem az oroszoktól védett meg, hanem a német, francia, angol álmodozásoktól.
Meddig árad még a TISZA, milyen hibákat követett el a Fidesz-kormány a kultúrpolitikában?
A németek simán nyertek 6–2-re a mieink ellen.
