Akik zsidóként segítik most az egykor zsidókat mentőket

Jonny Daniels

Alapítványa régóta segít a lengyel embermentőkön, de a koronavírus miatt most először kerültek nehéz helyzetbe az idős Világ Igazai. Hogyan keződött az egész szituáció az ön számára, mikor döbbent rá, hogy lépni kell?

Amikor az egész elkezdődött, Izraelben voltam. Izrael már korán nagyon szigorúan vette a dolgot, így egyértelmű volt számomra, hogy a következő lépés a lezárások világszerte való bevezetése lesz. Ebből az is következett, hogy nagy szükség lesz rám Lengyelországban. Az utolsó Wizz Air géppel mentem el Izraelből Varsóba, abban a tudatban, hogy be nem látható időre magam mögött hagyom a családomat. A lengyel Világ Igazainak nagy szüksége van a segítségre, és tudtam, hogy senki más nem fogja ezt megcsinálni. Azzal a céllal jöttem vissza, hogy segítsek. 

A lengyel Világ Igazai nyilván nagyon öregek, legalább a nyolcvanas éveik második felében járnak. Milyen a helyzetük?

Így van, a legfiatalabbjuk is 85 felett van. Százharminc Világ Igaza él Lengyelországban, jelenleg ebben az országban él a legtöbb ilyen ember. Nehéz számukra ételhez jutni, illetve gyógyszerekhez,

Ráadásul jelentős részük nem is vagyonos. Ezeknek tükrében érthető, hogy még az is nagyon nehéz számukra, hogy bevásároljanak maguknak, ami ráadásul most még különösen veszélyes is az ő korosztályuk számára. Lengyelországban nagyon korlátozottak a lehetőségek az online bevásárlás terén. Egyértelmű volt, hogy tenni kell valamit, hogy segíteni kell. Online kerestem segítőket, akik mindenfajta munkában segítenek. Nemrég egy hölgynek lejött a függönye, és nem volt, aki megjavítsa, tehát ilyen egyszerűnek tűnő helyzetekben is kell a segítség. Mások egyszerűen felhívják az idős embermentőket telefonon, hiszen a magány is szörnyen nehéz. 

A bevásárlást ezek szerint nem segítők végzik?

A bevásárlást és a gyógyszerek beszerzését nagyrészt én végzem, mert magamban megbízom. Teljes elszigeteltségben élek, senkivel sem találkozom, akivel nem muszáj. Tudom, hol jártam, ügyelek a tiszta kesztyű és maszk viselésére. A nehéz dolog az emberek szállítása, például, ha valakit kórházba kell vinni – hiszen manapság autóba ültetni egy idős embert komoly vállalkozás. Beszéltem egy ismerősömmel az izraeli mentősöknél, kifaggattam a megfelelő eljárásról, és most úgy fertőtlenítjük a kocsikat, amikkel szállítjuk az embermentőket, mint egy mentőautót szokás két beteg között. 

A 89 éves Jozef Jarosz, aki a szüleivel 14 zsidót mentett meg a rejtegetésükkel, miközben ő szerezte be az alapvető élelmiszereket és eszközöket a túléléshez

Kik a segítők: lengyel keresztények vagy zsidó fiatalok? Illetve: csak embermentőkön segítenek?

Mindannyian lengyel katolikusok. Sok szívmelengető jelenetet láttam: voltak zenészek is, akik szerenádot attak a lakásaikba zárt idős embermentőknek. Néha segítünk holokauszt-túlélőknek is, bár sokat nem ismerünk Lengyelországban.

A közösségi médiára azt írta ki, hogy itt az idő, hogy a zsidóság segítsen azokon, akik egykor segítettek a zsidókon. Ez motiválja?

Ez volt számomra a legfontosabb gondolat! Nemrég ételt vittem egy Világ Igazának, aki 500 kilométerre lakott. Ez elég nagy távolság kocsival. Amikor odaértem, hálálkodott, hogy milyen bátor vagyok.

ő és az apja a második világháború során rejtekhelyet készítettek a házukban, ahol három éven át 15 zsidót bújtattak. Alig mertek elmenni otthonról, mert féltek, hogy lebuknak ők és a rejtőzködők. Szerintem ez csodálatos, ez a valódi bátorság! Ehhez képest az, hogy oda-vissza levezettem ezer kilométert, nem nagy ügy. A lényeg, hogy a segítséggel, amit nyújtunk nekik, minél kevésbé kell elmenniük otthonról, és így biztonságban lehetnek. Nem hiszem, hogy nekünk, zsidóknak lett volna valaha lehetőségünk, hogy segítsünk azokon, akik egykor rajtunk segítettek. Sosem fogjuk tudni teljesen visszaadni azt, amit akkor tettek, így most kell segítenünk.